2004. július 20. kedd 19:56

 

Megkezdte munkáját az újjáválasztott Európai Parlament

Strasbourg, 2004. július 20. kedd

 

Az Európai Parlament elnökének megválasztása a korelnök elnökletével

Az újonnan megválasztott Európai Parlament rangidős képviselője, Giovanni BERLINGUER (született 1924. július 9-én Sassariban) korát meghazudtoló vitalitással megnyitotta az Európai Parlament hatodik ülésszakát és köszöntötte az Unió tíz új tagállamát. Az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának 11. cikkelyében foglaltak szerint "az Elnök megválasztásának kihirdetéséig korelnökként a jelen levő legidősebb képviselő elnököl".  

Az olasz képviselő, aki az Olajfa szövetségben résztvevő Baloldali Demokraták (DS) színeiben jutott európai mandátumhoz kiemelte, hogy a közelmúltban nem csak az Európai Unió tagállaminak száma gyarapodott, hanem az Európai Parlament szerepe is fontosabbá vált és a határok kibővülésével a feladatok köre is bővült. Így az Alkotmány új szabályainak ratifikálása kiemelkedő helyen szerepel a prioritások között. 

Giovanni BERLINGUER (Uniti nell' Ulivo, Olaszország) emlékeztetett rá, hogy hatásköre kizárólag az elnökválasztásra illetve a mandátumok vizsgálatára terjedhet ki. 

A korelnök a mandátumok vizsgálatának eredményéről elmondta, hogy 16 képviselő nem írta még alá az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, melyet mihamarabb meg kell tenniük. 

A képviselői mandátumok tüzetesebb vizsgálatának befejezéséig (amely valószínűleg október körül fog lezárulni), illetve amíg egy vitában nem születhet határozat, a képviselők teljes joggal elfoglalhatják helyüket a Parlamentben és annak szerveiben. 

Az Eljárási Szabályzat 12. cikkelye értelmében az Elnököt a 162. cikk rendelkezéseivel összhangban titkos szavazással választották. A jelöléshez - a jelöltek beleegyezése mellett - vagy egy képviselőcsoport, vagy legalább harminchét képviselő támogatására van szükség.  A titkos szavazás során kizárólag azok a szavazatok érvényesek, amelyeken csak a jelölt képviselők nevét tüntetik fel. 

A korelnök továbbá bejelentette a képviselőcsoportok megalakulását. A július 20-án hatályba lépő házszabály szerint minimum öt tagállam 19 képviselőjére van szükség egy képviselőcsoport alakításához (Eljárási Szabályzat 29.2 és 180.8 cikkelyek.)

Ebben a jogalkotói időszakban hét frakció fog tevékenykedni:

PPE-DE

az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja

 268 fő

PSE

az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja

 200 fő

ALDE

az Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportja

 88 fő

GUE/NGL

az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja

 41 fő

IND/DEM

a Függetlenség és Demokrácia képviselőcsoportja

 37  fő

Verts/ALE

a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja

 42 fő

UEN

a Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja

 33 fő

NI

független képviselők

 24 fő

A szabályzat szerint a titkos szavazást követően a szavazatokat kettő, maximum hat, sorsolással kiválasztott képviselő számolja meg. Ezzel összhangban Giovanni BERLINGUER (Uniti nell' Ulivo, Olaszország), mint korelnök sorsolással kiválasztott nyolc képviselőt a szavazatok megszámolására. 

Mindhárom frakció jelöltjének öt perc állt rendelkezésére a szavazást megelőzően, hogy a Házhoz intézzék szavaikat. 

A felszólalásokat Josep BORRELL (PES, Spanyolország) az Európai Parlament Szocialista képviselőcsoportjának jelöltje kezdte meg. A jelölt kiemelte, hogy az újraegyesüléssel Európa szakított Hitler és Sztálin örökségével. Hangsúlyozta a szolidaritás, az új nyelvi környezethez történő alkalmazkodás fontosságát, az intézmények munkájának átláthatóságát, az Alkotmány ratifikálását és a legitimitás szükségességét, amelyre az Unió méretei miatt nagy szükség van.  

Az újonnan alakult képviselőcsoport, a korábbi ELDR-ből megszülető Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pedig Bronislaw GEREMEK lengyel képviselőt javasolta a tisztségre. Mint az európai történelem egyik legszebb pillanata, megemlékezett arról, hogy Lengyelország és a régió népei harcukban a szabadságért, az egyeduralmi rendszerek ellen nem voltak egyedül. Martin Luther King szavai szerint nem létezik történelem álmok nélkül. A 20. század egyik legnagyobb projektje, az Európai Unió alapja is az igazságosság és a szolidaritás lenne. 

Francis WURTZ (GUE/NGL) a baloldali, kommunista értékeket valló csoport vezetője kihangsúlyozta, mint az első jogalkotási lépés, az Elnök megválasztásának jelentőségét, Véleménye szerint a kampány idején sokan, bal és jobb, reformerek és konzervatívok nem találták meg identitásukat. Frakciója végül úgy döntött, hogy abban az esetben, ha második fordulóra is sor kerül Borrell jelöltségét támogatják, mivel csoportja közelebb áll a kommunista  ideológiához. Persze, tette hozzá, ezt az álláspontot lehet kritizálni, de koherens és világos, és erről szól a demokrácia. 

A beszédek elhangzását követően a korelnök, Giovanni BERLINGUER (Uniti nell' Ulivo, Olaszország) megnyitotta a szavazást az Európai Parlament elnöki székéről.

 

Az Európai Parlament elnökének megválasztása

 Az Európai Parlament tikos szavazással döntött az elnöki posztról.  A három jelölt Josep BORRELL (PES, Spanyolország), Bronislaw GEREMEK (ALDE, Lengyelország) és Francis WURTZ (GUE/NGL, Franciaország) volt. A szavazást megelőzően a Ház korelnöke, Giovanni BERLINGUER kisorsolta a képviselők közül azt a nyolc tagot, akik a szavazatokat voltak hivatottak megszámolni, pontosabban: 

A szavazatok megszámlálását követően a korelnök kihirdette a választás eredményét. A 700 szavazat közül 647 volt érvényes, 53 szavazat érvénytelen volt.  

Az abszolút többség megszerzéséhez 324 szavazatra volt szükség. BORRELL FONTELLES 388 szavazattal az Európai Parlament elnöke lett. GEREMEK 208, WURTZ 51 szavazatot kaptak. 

A szavazás eredményének ismertetését követően BERLINGUER, a korelnök mandátumát átadta az Elnöknek, sok sikert kívánva a tevékenységéhez. 

Josep BORRELL, az Európai Parlament elnöke elfoglalta helyét és biztosította elkötelezettségéről a közgyűlést. Megköszönte a többi jelölt Európáért tett szolgálatait,  kifejezte háláját a mellette, tiszteletét az ellene szavazóknak. Minden képességével arra fog törekedni, hogy sikeres tudja betölteni ezt a magas pozíciót.  

Romano PRODI, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Parlament frakcióvezetői köszöntötték a Parlament elnökét. PRODI szerint az EP és a Bizottság közötti politikai viták új lendületet adhatnak az integrációnak és kifejezte reményét, hogy a Parlament a Bizottság leendő elnökét is megerősíti majd jelölésében. 

Az Elnök tevékenységét az EP Eljárási Szabályzata határozza meg. Fő tevékenységei közé a Parlament üléseinek szabályszerű levezetése és a Parlament képviselete tartozik "nemzetközi kapcsolatokban, ünnepi alkalmakkor, illetve igazgatási, bírósági vagy pénzügyi természetű ügyekben"(Eljárási Szabályzat, Art. 19.4). A Ház elnöke többek között megnyitja, felfüggeszti és berekeszti az üléseket, megadja a szót a felszólalóknak, lezárja a vitákat, szavazásra bocsátja az ügyeket és kihirdeti a szavazás eredményét. Döntéseket hoz módosításokról, a jelentések elfogadhatóságáról és közleményeket utal a bizottságokhoz. Az Elnök a vitákban csak összegzés, illetve a felszólalók rendre utasítása céljából szólalhat fel, vagy abban az esetben, ha elhagyja az elnöki széket, és azt a vita befejezéséig nem foglalja el újra. Abban az esetben, ha az Elnök nincs jelen, vagy hivatali teendőit nem tudja ellátni, az alelnökök veszik át az elnöklést. Az Elnök bármely megbízatást átruházhat az alelnökökre. Az alelnök választására az Elnök megválasztása után kerül sor.  

BORRELL személyében a Parlament történetében először egy olyan európai parlamenti képviselő kerülhet az elnöki székbe, aki pozíciója elfoglalásával egyben első parlamenti ciklusát kezdi majd meg.

  

A Parlament alelnökeinek választása

Az Európai Parlament 14 alelnökét egyetlen szavazólapon választják meg. Akik az első fordulóban megszerzik a leadott szavazatok abszolút többségét, a szavazatszámok sorrendjében megválasztottnak nyilvánulnak. 

Josep BORRELL, az Európai Parlament elnöke kisorsolt az elnökválasztáson közreműködő szavazatszámlálók mellé további 3 számlálót a képviselők közül. Majd szavazásra bocsátotta az alelnökök listáját. 

Az alelnökjelöltek listája

A választás lezárultával 693 szavazatból 667 érvényes és 26 érvénytelen szavazat született. 

Az alelnökök végleges sorrendje a szavazatok számával a következő: 

1

VIDAL-QUADRAS ROCA Alejo (ES)

287

2

TRAKATELLIS Antonios (EL)

253

3

ROTH-BEHRENDT Dagmar (DE)

244

4

McMILLAN-SCOTT Edward (UK)

241

5

FRIEDRICH Ingo (DE)

232

6

MAURO Mario (IT)

229

7

COSTA António (IT)

228

8

COCILOVO Luigi (IT)

223

9

SARYUSZ-WOLSKI Jacek Emil (PL)

214

10

MOSCOVICI Pierre (FR)

209

11

OUZKÝ Miroslav (CZ)

189

12

ONYSZKIEWICZ Janusz (PL)

177

13

ONESTA Gérard (FR)

167

14

KAUFMANN Sylvia-Yvonne (DE)

121

A megválasztott Elnök és a tizennégy alelnök alkotja az Elnökséget (Bureau), mely elsősorban belső szervezeti, pénzügyi és igazgatási hatáskörrel rendelkezik.

 

vissza Vissza a kezdőlapra