2004. július 07. szerda 23:40
Az Európai Néppárt szerdai üléséről
Az Európai Néppárt stratégiai célja, hogy José-Manuel Durao Barroso legyen az Európai Bizottság elnöke. Ennek érdekében egyezségre kell jutni az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójával - erősítette meg a Néppárt budapesti frakcióülésén Hans-Gert Pöttering.
A legnagyobb európai parlamenti frakció vezetője Hans-Gert Pöttering
hangsúlyozta: Barroso bizottsági elnökké választásának támogatásáért cserébe
megegyeznének a szocialistákkal, hogy az európai parlamenti ciklus első
felében a szociáldemokrata frakció választhasson parlamenti elnököt.
Ez az egyezség azonban nem szövetség vagy koalíció és nem jelenti azt, hogy a
jövőben politikailag és szakmailag is osztanák egymás véleményét.
Július 22-én tehát Barrosót kell megválasztanunk az Európai Bizottság
elnökének - mondta Pöttering, mert ha nem sikerül ezt elérni, az a néppárti
frakció és mozgalom vereségét jelentené.
Pöttering felszólalásában azt is kiemelte, hogy bár a néppárti frakció a
legnagyobb és legerősebb az Európai Parlamentben, de mivel nem alkot
többséget, ezért kompromisszumokat kell kötnie, okosan és óvatosan persze, a
céljai elérése érdekében. Az uniós parlamentben pedig - a néppárti
frakcióvezető szerint - mindenkinek meg kell próbálni együttműködnie.
Ha ez emberileg sikerül, akkor a politikai kérdéseket is meg tudják oldani és
ha a keresztény emberkép alapján cselekednek, akkor ez mindenképpen sikerre
vezet az Európai Parlamentben.
A Fidesz igényt tart arra, hogy megnevezhesse az Európai Bizottság magyar
tagját
A magyar képviselők minél több bizottsági alelnöki posztot szeretnének az
uniós parlamentben - hangzott el az Európai Néppárt frakciójának budapesti
tanácskozásán. A most csatlakozó országok több pénzt szeretnének a
felzárkózáshoz - úgy tűnik, egyetértés van a konferencia résztvevői között
ebben is. A Néppárt szerint az Európai Bizottság összetételében érvényesülnie
kell annak is, hogy melyik ország milyen részvételi aránnyal szerepelt az
európai parlamenti választásokon.
A jogi lehetőség ugyan a kormányt illeti, hogy az Európai Bizottságba magyar
biztost jelöljön, a Fidesz azonban úgy érzi, erre neki is joga van, miután
47,3 százalékkal megnyerte az európai parlamenti választásokat.
- A politikai helyzet a választások eredményeképpen megváltozott, ezért igényt
tartunk arra, hogy mi nevezhessük meg vagy mi is tehessünk javaslatot arra a
személyre, aki majd az Európai Bizottságba Magyarország részéről bekerül –
mondta Szájer József.
A politikus az Európai Néppárt budapesti frakcióülésének szünetében elmondta
azt is, hogy a delegációvezetők ülésén a bizottsági tisztségek elosztásánál a
magyar képviselők szeretnének megszerezni több helyet is.
- Elsősorban alelnöki pozíciókat szeretnénk, illetőleg más országokkal
kapcsolódó delegációkat, így például Románia, Horvátország, Ukrajna, esetleg
Oroszország, Szerbia viszonylatában. Alapvetően szeretnénk azért néhány fontos
bizottságot is, az erőnk lehetővé is teszi, hogy kapjunk ilyen pozíciókat. A
költségvetési bizottságban a Magyarország szempontjából fontos közlekedési és
turizmussal foglalkozó bizottságban, a foglalkoztatási kérdésekkel foglalkozó
bizottságban, kulturális bizottságban.
A magyar delegáció kedden Szájer Józsefet az Európai Néppárt
frakcióvezető-helyettesi tisztségére jelölte, ami a fideszes politikus szerint
nagyobb befolyást jelent az érdekérvényesítésben, mint például egy parlamenti
alelnöki poszt. A Néppárt frakcióülésén elhangzottakról Szájer József
elmondta: különös hangsúlyt kapott, hogy Európa biztonságát minden lehetséges
eszközzel meg kell védeni. Ennek érdekében erősíteni kell az egyes országok
közötti együttműködést. A néppárti vitában szó volt az Unió költségvetéséről
is.
- Nagyon sokan alacsonynak tartották azt a javaslatot, amit néhány befizető
ország forszíroz, vagyis, hogy a nemzeti jövedelmünknek az egy százalékát
kelljen befizetni az Unió kasszájába. Nekünk, most csatlakozó országoknak az a
különösen fontos, hogy a felzárkóztatásunk időszakában a szolidaritásra, az
európai felzárkóztatási alapokra nagyobb pénzösszegek jussanak és a vitából
úgy érzékeltem, hogy ebben a tekintetben a frakció jelentős része bennünket
ennek a célnak az elérésében támogat – tette hozzá Szájer József.
A kormány nem mond le a jelölés jogáról
A kormány álláspontja szerint a jogrend egyértelmű, tehát fenntartja magának a
jogot az Európai Bizottság magyar tisztségviselőinek kijelölésére. Gál J.
Zoltán a kormányülés után a Fidesz igényére válaszolva kijelentette: semmi nem
indokolja, hogy a kabinet lemondjon jogáról, de konszenzusra törekszik az
ellenzékkel.
Hozzátette, így volt ez az Európai Bizottság első magyar biztosának, Balázs
Péternek az esetében is.
