2004. július 02. péntek 22:43
A husztiak harcolnak a magyar iskoláért
A magyar iskolaügy érzékenyen befolyásolja egy-egy magyar közösség jövőjét. Kárpátalján jó másfél éve, 2002. novemberében a szláv többségű Huszt megyei jogú város képviselőtestülete úgy döntött, hogy költségvetési gondokra hivatkozva a város egyetlen magyar oktatási intézményét beolvasztja az ukrán iskolába
A magyar iskola tanári nem hagyták annyiban a
dolgot. Perre vitték azt, és az Ukrán Legfelsőbb Bíróság is kimondta a döntés
törvénytelenségét, vagyis a magyar iskolának adtak igazat. Huszt város
önkormányzata ennek ellenére újabbnál újabb bírósági keresetekkel borzolja a
huszti magyar közösség kedélyét. Az ottani magyar iskolában ennek ellenére az
idén is tíz általános iskolai és nyolc középfokú érettségi bizonyítványt adtak
át.
- Az állandó harc, feszültség ellenére 2004-ben is átvették a
bizonyítványaikat a magyar iskolások, de az önkormányzat újabb bírósági
keresete a nyári szünidőre is tartogathat meglepetéseket - vallja Hincsuk
Katalin igazgató-helyettes. Jogunk van arra, hogy létezzen magyar iskola és
bízom benne, hogy a törvény mellettünk fog állni. Azt szeretném, hogy az
általános iskola legyen törvényes. Ha mellettünk fog állni a bíróság, akkor
ezek a bizonyítványok teljes egészében törvényesek lesznek.
- Az önkormányzat törvénytelen intézkedései ellen harcba szállt Gajdos
István parlamenti képviselő az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is.
- Amióta felmerült a huszti városi vezetés előtt az a kérdés, hogy össze
kellene vonni az 5-ös számú ukrán iskolával, azaz meg kellene szüntetni a
huszti magyar tannyelvű iskolát, én attól a pillanattól bekapcsolódtam az
ügybe, ez már több mint egy éve. Az Oktatási Minisztériumtól, a Legfelsőbb
Ügyészségig, a bíróságokig mindenhova fordultam, mindenütt képviseltem az
iskola érdekeit, a helyi magyarság érdekeit – mondta Gajdos István. Miután
megszületett Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának döntése, azóta elindult egy újabb
per, a huszti önkormányzat végrehajtó tanácsa is hozott egy döntést azzal
kapcsolatban, hogy össze kellene vonni a két iskolát. Helyi szinten Huszton a
bíróság elutasította a keresetet, hivatkozva a Legfelsőbb Bíróság döntésére,
viszont Kárpátalja Megyei Bírósága olyan határozatot hozott - bizonyos
politikai erők nyomására -, hogy ez az ügy megint fel fog kerülni a Legfelsőbb
Bíróságra. Nekem meggyőződésem, hogyha összefog a helyi magyarság, az iskola
vezetése, pedagógusok, szülők, tanulók, társadalmi szervezetek,
önkormányzatok, pártok, akik támogatják a nemzeti kisebbségeket, akkor úgy
gondolom, hogy a huszti magyar nyelvű iskola megmarad, sőt fejlődni is fog, és
meg fogja kapni a középiskolai státust is.
- Egymást követték az elmúlt tanévben az egészségügyi és módszertani
ellenőrzések, ami még nagyobb ellenállásra késztette a tantestületet. Így
aztán a béreket számlázták az új iskolába. Ott állt hónapokig, mert egy tanár
sem vette föl a fizetést, nehogy ezzel ismerjék el a magyar iskola
integrációját a másikba. A magyar szervezetek támogatása mellett a szülők
adtak erőt a küzdelemhez, akik már a kezdetektől, az iskola épületének
helyreállításában is részt vettek.
A 38 ezer lakosú Husztnak csupán 7 százaléka magyar, nem adják föl a harcot. A
szeptemberi tanévkezdéshez ismét tíz gyermeket adtak be az első osztályba.
