2004. szeptember 18. szombat 19:37
A külföldi magyar Katolikus Akció
A Vatikáni Rádió magyar adásában 2004. szeptember 3-án Gianone András ismertette a Katolikus Akció működését Magyarországon. Az adásban említés történt arról, hogy Mihalovics Zsigmond, a Katolikus Akció főtitkára, Mindszenty József bíboros hercegprímás jóváhagyásával, 1948-ban külföldre távozott, mert a Katolikus Akció felszámolása kapcsán börtönbüntetés fenyegette.
Mihalovics Zsigmond Rómába érkezett, valószínűleg
1948. tavaszán. Ezt követően megalapította a Külföldi Magyar Katolikus Akciót.
Ennek alapszabályát Rómában az 1951. május 17-én tartott ülésén fogadták el a
tagok. Egy korabeli feljegyzés szerint 28 alapító tag volt, mind római lakos,
közöttük: Báró Apor Gábor, volt szentszéki magyarnagykövet, a Katolikus Akció
elnöke, Pallavicini Hubert őrgróf és felesége, Esterházy András gróf és
felesége, Kállay Miklós, volt miniszterelnök és fia: Kállay Kristóf, Pásztor
Lajos, a Vatikáni Titkos Levéltár levéltárosa. Hamarosan Zágon József prelátus
lett és maradt hosszabb ideig az elnök.
Mihalovics Zsigmond aláírásával már 1949. április 20-ai keltezéssel az írás
szerzőjének birtokában van egy kérvény másolata, amelyben a Katolikus Akció
számára folyószámlát nyittat az Istituto per le Opere di Religione-nál, azaz a
Vatikáni Banknál.
A negyvenes évek végén, ötvenes évek elején népes számú római magyar kolónia
aktív életet élt, mely a tagok természetes halála ill. más világrészbe,
elsősorban Amerikába történő tovább emigrálása miatt szolidabb méreteket
öltött.
Kezdettől erőssége volt a Katolikus Szemle kiadása, amely előbb évente
kétszer, majd évente négyszer jelent meg, magyar nyelven. Főszerkesztője egy
idő után Békés Gellért bencés lett és maradt. Hosszú évtizedeken át sikerrel
és viszonylag nagy példányszámban sikerült megjelentetni és terjeszteni a
külföldi magyar katolikusok között. 1990 után évente csak kétszer, könyv
formátumban jelent meg, 1995-ig. Ez időtájt a példányszám 1500 volt. A
könyveket Pannonhalmán szedték és terjesztették, az akkor alakuló Bencés
Kiadóban.
A Külföldi Magyar Katolikus Akció székhelye a Via Conciliazione 44. sz. alatt
volt. A Propaganda Fide palotájában Frank Miklós atya szerzett olcsó
bérleményként egy viszonylag nagyobb lakást, amelyben több évtizeden át lakott
egy olasz család, mint a ház őrzője, és volt két nagyobb iroda, az egyiket a
nyolcvanas években Salamon László kapucinus atya vezette, a másik a Katolikus
Szemle szerkesztőségi és kiadói irodája volt, Békés Gellért bencés
vezetésével. A lakást a Propaganda Fide 1988-ban visszaigényelte, a
zarándokiroda megszűnt, a szerkesztőség még néhány évig, Zakar Polikárp
cisztercita generális jóvoltából a cisztercita generalicián, az Aventinuson
volt, a S. Anselmo közelében, ahol a főszerkesztő is lakott.
Békés Gellért 1994 táján Somorjai Ádám atyára bízta mint másod aláíróra az
említett Vatikáni Banki folyószámla kezelését. 1999-ben bekövetkezett halála
után ezt is meg kellett szüntetnünk, amelyet a római magyar papok
megkérdezését követően, Miklósházy Attila püspök atya hivatalos kérvényére, a
Vatikáni Bank meg is szüntetett.
Somorjai Ádám birtokában van még – Békés Gellért atya hagyatékának részeként -
a Katolikus Akció körbélyegzője és 1987-ből a hivatalos dokumentáció az olasz
nyelvű ún. ¨responsabile legale¨ váltásával kapcsolatosan. Az olasz törvények
szerint ugyanis folyóiratot csak olasz állampolgársággal rendelkező újságíró
alapíthat, ezt ismeri el a törvény felelős kiadónak.1987-ig Luigi Leoncini
töltötte be ezt a tisztet. Amikor magas kora miatt eme felelősségéről
lemondott, utódja Andrea Da Milano úr, az olasz rádió, a RAI főszerkesztője
lett.
Ez időtájt a Külföldi Magyar Katolikus Akció elnöke Békés Gellért, tagjai:
Tóth Gyula prelátus, Kovács Tibor Angelus kapucinus, Mihályi Géza,
Pighini-Szabó Zsuzsanna és Salamon László kapucinus. Ezen a dokumentáción
található említés szerint a Katolikus Akciót Olaszországban 1949-ben jegyezték
be.
Zárszóként megjegyezzük, hogy Magyarországon van Magyar Szemle, Protestáns
Szemle, és volt 1887-től 1944-ig Katholikus Szemle. Ez utóbbinak jogutódja
1949-1995 között folyamatosan megjelent. 1995 óta nincs Katolikus Szemlénk,
katolikus közéletünk nagy kárára.
Somorjai Ádám OSB
