2004. szeptember 29. szerda 20:51

 

Lendületben az ország

Lendületben az ország mondták.  A nagy lendületnek mintha elesés lett volna a vége. A szakmailag és erkölcsileg megbukott Medgyessy kormány helyére újat kellett állítaniuk. Hogy mennyi kudarcot és 2006-ra biztos bukást halmozott fel két és fél év alatt az MSZP-SZDSZ vezetés, erről szól a következő  vázlatos felsorolás.

Növekvő munkanélküliség   

2004. május–júliusban a foglalkoztatottak száma 3 millió 894 ezer, a munkanélkülieké 244 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta 5,7%-ról 5,9%-ra emelkedett.  (KSH)

Az elmúlt két év a gyárbezárások éve

Jelentős, több ezer fős elbocsátásra készül  a Posta és a MÁV

Az államigazgatásban jövőre több tízezer fős elbocsátás várható. A kormány 40 milliárd forintot különített el végkielégítésekre.

Romló makrogazdasági adatok

                  Költségvetési hiány

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya az első nyolc hónapban 1.192,3  milliárd forint volt, a prognózis 1.165,8 milliárd forintos deficittel számolt - közölte a Pénzügyminisztérium kedden. Az első nyolc havi hiány az éves előirányzat 100,6 százaléka. Az államháztartás hiánya augusztusban 120 milliárd forint volt, a Pénzügyminisztérium korábban 93,6 milliárdos havi deficitet prognosztizált. A PM a nagyobb hiányt egyes bevételek "gyengébb teljesülésével" magyarázza.” (2004-09-07 MTI)

                  Államadósság

Az államadósság mértéke minden eddigi rekordot megdöntve hirtelen magasra ugrott. A rendszerváltás óta nem volt még példa arra, hogy két év alatt ilyen megdöbbentő mértékben növelte volna valamelyik magyar kormány az államadósságot. Az Orbán-kormány ideje alatt sikerült a nemzeti jövedelem 53 százalékára csökkenteni az államadósság mértékét, most ezt a szocialista kormány „visszatornázta” 60 százalék közelébe. Ennek következtében a központi költségvetés teljes SZJA bevételét az adósság kamatainak törlesztésére kell fordítanunk.

                  Infláció

                             Jelentősen emelkedett az infláció

Megszorító csomagok

Az elmúlt két év a megszorítások, a csomagok éve volt

·        Az első  Medgyessy – csomag – 2003. június

A kis Medgyessy - csomag a következő tételekből állt:

-         a központi költségvetés kiadásainak visszafogása 42 Mrd forintos

-         az otthonteremtési rendszer első megnyirbálása 6 Mrd forintos

-         a 428 Mrd forintnyi költségvetési maradványok egy részének zárolása 28 Mrd forintos megtakarítást jelentett. Ezen belül a legnagyobb tételek: Honvédelmi Minisztérium 7,5 Mrd Ft, Belügyminisztérium 6,7 Mrd Ft, Oktatási Minisztérium 5,5 Mrd Ft, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 2,4 Mrd Ft-os megtakarításai.

·        A második Medgyessy-csomag – 2003. július

A nagy Medgyessy-csomag 2003 júliusában az adótörvények előkészítése keretében érte a lakosságot. A 2004-es költségvetésben lévő megszorítás nagysága 550 Mrd Ft volt, ami nominálisan a Bokros-csomaghoz hasonló megszorításokat tükröz. A költségvetési megszorítás keretében a kormány több adót is emelt és felhasználta az infláció felpörgetésének jól bevált eszközét.

·        Az első Draskovics-csomag  - 2004. február

Draskovics Tibor új pénzügyminiszter működését egy bruttó 180 Mrd Ft-os, nettó 120 Mrd Ft-os megszorítással kezdte.

A Draskovics-csomag legfontosabb elemei a következők:

intézmények dologi és felhalmozási előirányzatait 5%-kal

központi beruházásokat 10%-kal csökkentette.

·        A második Draskovics-csomag – 2004. június

A kormány 106 milliárd forintos zárolást jelentett be, amely  a kormány konkrét kötelezettségeinek felfüggesztését jelenti. Így a kormány a beszállítóknak, a pályázaton nyertes gazdáknak késve fizeti ki a számlákat, a szerződéskötéseket pedig halogatja - tette hozzá.

·        Az első Gyurcsány-csomag – 2004. szeptember

A kormány az államháztartási hiány féken tartása érdekében újabb takarékossági intézkedésekről döntött, amelyek révén 43 milliárd forinttal csökkennek a büdzsé várható kiadásai.

Adóemelések

·        Az elmúlt két évben jelentősen nőttek az ÁFA-terhek (gyógyszer, szállítás, gáz és villamosenergia)

·        Az elmúlt két évben jelentősen emelkedtek az illetékek.

·        Az egészségügyi járulékot 3%-ról 4%-ra növelték. Ez drágítja a munkaerőt, és így a versenyképesség ellen hat.

·        A nyugdíjjárulék és a magánpénztári tagdíj adókedvezményét megszüntették, ami szintén drágítja a munkaerőt.

·        A lakáshitel támogatást megnyirbálták. Mivel az új lakásépítők nettó befizetői a költségvetésnek, az építkezések támogatása a nemzetgazdaságot gazdagítja. Az egyik húzóágazat az építőipar, erre hat negatívan az intézkedés.

·        Megszüntették a befektetési adóhitelt. Ez csökkenti a megtakarítási kedvet.

·        Duplájára növelték a cégautók adóját. Ez különösen érzékenyen érinti azokat a vállalkozókat, akik munkaeszközként használnak autót, teherautót.

·        Emelkedett a cégbejegyzési illeték. Ez a vállalkozásalapítást nehezíti meg.

·        A kis- és közepes vállalkozói beruházási kedvezmény igénybevételét korlátozta a kormány. Így a magyar gazdák esélyei tovább csökkentek.

·        Növelte a kormány a rehabilitációs hozzájárulást. Ezzel is emelkedett a vállalkozások költsége, amely a versenyképesség ellen hat.

Új adók bevezetése:

ökoadó

energiaadó

innovációs járulék

Otthonteremtési támogatás megkurtítása

Az elmúlt két évben a szocialista kormány hét csapást mért az otthonteremtésre.

·        A hitelek kamatplafonját a kormány eltörölte és a felvehető összeget csökkentette A használt lakásoknál 30 millió forintról 15 millió forintra csökkentették az igénybe vehető hitel mértékét. A bankoknak nyújtott állami támogatás mértékét a jelenlegi 10 százalékos maximális mértékről használt lakásnál 6 százalékra, új lakásnál pedig 7 százalékra csökkentették. A kabinet a támogatott hitelek kamat- és egyéb költségeinek mértékét új lakásoknál 5 százalékban, használtaknál pedig 6 százalékban maximálta.

·        Az adókedvezményt a felére csökkentette (240.000 Ft-ról    120.000 Ft-ra)

·        Az adókedvezmény igénybevételét  jövedelemhatárhoz kötötte

·        Az adókedvezmény igénybevételét 5 évben korlátozta

·        Drasztikusan csökkentette a lakásfelújításra szánt pályázati pénzek összegét

Széchenyi terv megfojtása

Nincs önkormányzati bérlakásépítés

Visszaesés az idegenforgalomban (A gyógyszállók forgalmának hattizedét – az eltöltött vendégéjszakák száma alapján – a külföldi forgalom tette ki. A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,5 éjszaka volt a vizsgált időszakban, akik hosszabb időt töltöttek ifjúsági szállókban, üdülőházakban és kempingekben. Az év első hét hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek külföldivendég-forgalma megélénkült, belföldivendég-forgalma mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. KSH)

Kormányváltás óta 1,2 milliárd euróval csökkent az idegenforgalom bevétele

Nincs panelfelújítási program

Nincs energiatakarékossági-program

Nincs vállalkozói támogatás

MÁV-vonalak megszüntetése

500 vasútállomás megszüntetése

Postabezárások

A mobilposta néhol ugyan jobb helyzetet teremtett, másutt az utolsó "intézményt" szüntette meg a faluban.

Romló demográfiai adatok

Az év első hét hónapjában csökkent a házasságkötések száma, kevesebb gyermek született. A házasságkötések száma 2,1 százalékkal, a születéseké pedig 1,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez csaknem 500-zal kevesebb esküvőt és 780-nal kevesebb újszülöttet jelentett 2003. január–júliushoz képest.

Legatyásított önkormányzatok

1077 önkormányzat csődben van, 1077 önkormányzat már a kötelezően előírt feladatait sem tudja ellátni. Az elmúlt két esztendő megszorításai miatt a szó szoros értelmében elapadtak az anyagi forrásaik.

Önkormányzatoknak közalkalmazotti béremeléséhez nincs pénz (2004-09-22 – INFO Rádió)

A TÖOSZ elnöke szerint alkotmányellenes, hogy a kormányzat nem utalta át az önkormányzatoknak a közalkalmazotti béremeléséhez szükséges összeget. Dióssy László tájékoztatott arról is, hogy a szervezethez tartozó önkormányzatok 90%-a nem volt képes idén a 6%-os béremelést végrehajtani.

Nagy állami beruházások leállítása

·        Nincs bérlakásprogram

·        vasúti fejlesztések elmaradása

·        gyógyfürdő-fejlesztések elmaradása

·        autópálya-építések leredukálása

Áremelések       

Gázáremelés

Villamosenergia

Gyógyszerár-emelés  

Minimálbér

A minimálbért 2003-ra semmivel, 2004-re 3000 forinttal emelték.

Szó sincs további emelésről    

Csökkenő fogyasztás

A háztartások fogyasztása az idén jóval szerényebb ütemben emelkedett, mint a megelőző években. A háztartások 2002 I. félévében 8,3%-kal, 2003 I. félévében 7,1%-kal fogyasztottak többet, mint a megelőző év azonos időszakában. Az idén az I. negyedévben 3%-kal nőtt a fogyasztás. Bár a II. negyedévre még nem áll a megfelelő adat rendelkezésre, a háztartások fogyasztásával szoros kapcsolatban álló adatok (pl. a reálbérek, a kiskereskedelmi forgalom) alakulása arra enged következtetni, hogy a II. negyedévben továbbra is viszonylag szerény, a GDP-nél alacsonyabb ütemben emelkedett a lakosság fogyasztása. (KSH)

Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma

8%-kal csökkent. (KSH)

Gyógyszerhiány

Több gyógyszer hiányzik a patikákból

Körülbelül hetven féle gyógyszert, a többi között vérhígítókat, trombózis kezelésére való szereket, görcsoldókat nem lehet kapni a gyógyszertárakban. Ennek oka, hogy egyes készítmények gyártását megszűntették, míg több patikaszert gyártói, szállítási nehézségek miatt nem kapnak meg a patikák. (2004-09-11, Népszava 4. oldal)

Kórházcsődök

A kórházak többsége már a tartalékait is felhasználta, hogy költségeit fedezni tudja. Elöregedett, sokszor működésképtelen műszerek okoznak gondot. Van, ahol már az alapellátást sem tudják biztosítani minden esetben. 

Jelentős jövedelemkülönbségek

A Tárki felmérése szerint tovább növekedett gazdagok és a szegények közötti jövedelemkülönbség Magyarországon. A tanulmány készítői úgy látják, nálunk rosszabb a helyzet, mint például Csehországban. A Tárki a legszegényebb egymillió, és a leggazdagabb egymillió ember jövedelmi különbségeit vizsgálta. A legkorábbi adat 1987-es, amikor majdnem ötszörös volt a különbség. Mostanra a gazdag és a szegény háztartások között nyolc és félszeresre nőtt a különbség. A kutatásból az derül ki, hogy a gazdagok gyorsabban gazdagodtak. A kutatás adatai szerint a jövedelem nagymértékben függ attól, hogy valaki falun, városon vagy Budapesten él. Az sem mindegy, minek születik. Nőnek lenni hátrányt jelent. Kevesebbet keresnek, mint ugyanott egy férfi. A származás is számít. Cigánynak születni azt jelenti, hogy fele annyi jut, mint egy nem cigánynak. Számít még a gyerekek száma is. Minél több, annál nagyobb az esély a szegénységre. Az iskolázottság ugyancsak jelentősen befolyásolja a jövedelemszerző képességet. A kutatás szerint az állam jóléti rendszere képtelen volt kiegyenlíteni a különbségeket. Ahogy van felső tízezer, úgy létezik alsó tízezer is. A közöttük lévő különbséget csak becsülni lehet. Azonban, ha a legszegényebbek havi 20-30 ezer forintját összehasonlítjuk a leggazdagabbak 20-30 milliós jövedelmével, akkor a különbség ezerszeresre jön ki.(2004-09-13 – RTL Klub Híradó)

750.000 gyermek után fizetnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, ami azt jelenti, hogy mintegy 470.000 gyermekes család él a minimálisan elfogadható egy főre eső (23.200,- Ft) jövedelem alatt

A KSH által számított létminimum alatt él az összlakosság mintegy

20-25 %-a, azaz 2-2,5 millió ember

 

Vissza a kezdőlapra