2004. szeptember 10. péntek 22:56

 

Ismét megbukott a költségvetés

A hír:

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya az első nyolc hónapban 1.192,3  milliárd forint volt, a prognózis 1.165,8 milliárd forintos deficittel számolt. Nem a gaz ellenzéki orgánumok, hanem a Pénzügyminisztérium közölte ezt kedden. Az első nyolc havi hiány az éves előirányzat 100,6 százaléka - ez még a Népszava címlapjára is rákerült. Az államháztartás hiánya csak augusztusban 120 milliárd forint volt, a Pénzügyminisztérium korábban 93,6 milliárdos havi deficitet jósolt. A PM a nagyobb hiányt az MTI szerint egyes bevételek "gyengébb teljesülésével" magyarázza.”

Mit jelent ez?

Az államháztartás hiány tehát tetemes, lényegesen nagyobb a vártnál, növekedése drámai. 

Az államháztartás hiányának mértéke - a maastrichti követelmények szerint – nem haladhatja meg a 3 százalékot. Az Orbán-kormány idején az államháztartás hiánya megközelítette az előírt 3 százalékos szintet. Az elmúlt két évben azonban drasztikusan nőtt az államháztartás hiánya s 2004-ben – a prognózisok szerint – közel kétszer akkora lesz az államháztartási hiány mértéke, mint az előírt 3 százalék.

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség számtalan alkalommal felhívta a kormány figyelmét a gazdaságban tapasztalható negatív folyamatokra. Ezeket azonban a kormány képviselői is és a Pénzügyminisztérium is rendre cáfolták. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelöltté válása óta minden eddiginál konokabbúl tagadja a tényeket.

„Gyurcsány Ferenc cáfolja az államháztartási hiány túllépését. A miniszterelnök-jelölt azokra a sajtóhírekre reagált, amely szerint a hiány nem lesz tartható, és emiatt távoznia kell Draskovics Tibor pénzügyminiszternek. Gyurcsány elmondta: nem jutottak el hozzá olyan hírek, amelyek szerint ne lenne tartható az államháztartás 2004-re tervezett 4,6%-os hiánya.” (Hír TV 2004-08-31)

Legutóbb éppen Veress János, a Pénzügyminisztérium államtitkára nyilatkozott az Országgyűlésben az államháztartási hiány mértékéről: 

(…)”A magyar kormány 2003-tól kezdődően ebbe az irányba jelentős lépéseket tett, hiszen nyilvánvaló valamennyiünk számára, hogy a költségvetési hiány mértéke lényegesen csökkenni fog 2004-ben 2003-hoz képest.” (2004-09-06, napirend előtt válasz Varga Mihály kérdéseire)

A valóságban azonban a költségvetés hiánya már az év első nyolc hónapjában túllépte az egész évre tervezett keretet. Az idei költségvetési hiány már most 70 százalékkal túllépte a tavaly ilyenkori hiányt.

Vagyis a Pénzügyminisztérium ismét mellébeszélt, nem adott valós képet a magyar gazdaság állapotáról.

A kormány tovább folytatja a mellébeszélést, kincstári optimizmussal próbálja leplezni a gondokat. A most megjelent hivatalos adatok alapján azonban a kormány szavahihetőségének utolsó morzsáit is elvesztette.

Az államháztartási hiány drámai növekedése nem jelent mást, mint hogy az idei költségvetés immár második alkalommal bukott meg.  Ez példátlan eset. 

Már januárban kiderült, hogy a költségvetés nem a valós gazdasági mutatókon alapul, és  január első két hetében már 300 milliárdnyi többlet-hiánnyal küszködött. Az új pénzügyminiszter kénytelen volt elismerni, hogy az államháztartási hiány jóval meghaladja a tervezett 3,8 százalékot és a hiány mértékét 4,6 százalékra módosította.

A hiány megszaladása László Csaba miniszteri bársonyszékébe került. A mostani „tévedés” után marad-e pénzügyminiszter Draskovics Tibor? Draskovics három megszorító csomag bevezetésével sem tudta tartani a 4,6 százalékra általa megemelt hiányt.

         Emlékeztetőül:

Megszorító-csomagok Draskovics Tibor minisztersége idején:

2004. február - bruttó 180 Mrd Ft-os, nettó 120 Mrd Ft-os megszorítás

             2004. április - 13,2 milliárd forintos megvonás

             2004. július – 106 milliárd Ft-os  megszorítás (zárolás)

 

Ha drámai mértékben nőtt az államháztartási hiány, és jelentősen nőtt az államadósság is, akkor hol a pénz? Hová tűnt el ennyi pénz?

 

További aggasztó jelek a gazdaságban:

Az államháztartás drámai hiánya nem tartalmazza helyi önkormányzatoknál meglévő hiányt. Holott ma Magyarországon 1077 olyan önkormányzat van, amely már kötelező feladatit sem tudja ellátni, egyszóval csődben van.  Ezen helyhatóságoknak a hiánya tovább duzzasztja majd az államháztartási hiányt.

Az elmúlt két évben a kormány jelentős mértékben, több, mint 40 százalékkal növelte az államadósság mértékét.  S ezzel Magyarország olyan ördögi körbe került, amire utoljára az 1980-as években volt példa.

A növekvő államadósság következtében ugyanis növekednek Magyarország kamatterhei is. Egyre több pénzt kell majd kamattörlesztésre fordítanunk. Ha ezt a növekvő pénzigényt nem fedezi a gazdaság teljesítménye - márpedig nem fedezi -, akkor további hiteleket kell felvennie az államnak. Méghozzá egyre rövidebb futamidőre, s egyre magasabb kamattal, hiszen a pénzintézetek rossz, kockázatos adósnak tartják Magyarországot.

Ma a központi költségvetés teljes SZJA bevételét az adósság kamatainak törlesztésére fordítja Magyarország, noha az adóforintokat inkább az iskolák felújítására, az oktatás fejlesztésére, az úthálózat javítására és bővítésére kellene költenünk.

 

Veszélybe került az euro 2010-es bevezetése is.

(Ismert, a kormány tavasszal 2010-re kitolta az euró bevezetésének tervezett dátumát.)

 

Magyarország adósleminősítés előtt áll. Ez azt jelenti, hogy rosszabb adósnak gondolnak bennünket a külföldi hitelezők, mint korábban, ezért csak drágábban hajlandók hitelezni.

Számos nemzetközi intézet jelezte már ezt a szándékot:

           JP Morgan, a legnagyobb londoni piacfigyelő és befektetési ház: "Markánsan erősödött a magyar adósi besorolás rontásának kockázata."

…ha a költségvetésben további "csúszások" történnek, aminek "a kormány gyenge helyzete miatt" megvan a kockázata, azt "negatív hitelminősítési lépés" fogja követni a hazai valutában kiadott szuverén adósság esetében, amelynek besorolása máris "lefelé ható nyomás" alatt van - hangzott el a Standard and Poor’s kedden Londonban tartott térségi szakkonferenciáján. (Standard and Poor’ s Londonban tartott térségi szakkonferenciája MTI 2004-09-07)

Romlik Magyarország külföldi megítélése

(…) „A magyar kormányválság nem más, mint mélyreható társadalmi válság kicsúcsosodása.”  (Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2004. 08.24.)

 

Összegezve:

• Az idei költségvetés immár másodszor bukott meg, miután a költségvetés hiánya az első nyolc hónapban meghaladta az egész évre tervezett hiányt.
• A kormány továbbra sem hajlandó őszintén beszélni a gazdaság állapotáról, továbbra sem ad valós képet. Folytatja a mellébeszélést, s a kormánypárti képviselők nyilatkozatai csak kincstári optimizmusról szólnak.
• Az államháztartás jelentős hiánya mellett drámai módon nőtt az államadósság is. A Fidesz és a közvélemény választ vár arra, hogy:

Hol a pénz? Hová tűnt a pénz? 

• Választ várunk arra is, hogy egy ilyen mértékű „tévedés” után a helyén marad-e Draskovics Tibor? Az  a pénzügyminiszter, aki három megszorító csomag életbeléptetésével sem tudta kordában tartani a költségvetési hiányt.

 

Kérdések vannak. Válaszok és felelősök nincsenek. Miniszterelnök sincs. Már egy D 209-esre sem futja. A jólét viszont magas fokú, mondta Gyurcsány, s az ELTE rektora fizetéstelen szabadságra akarja küldeni az oktatókat, mert nem tudja fizetni őket.

 

Vissza a kezdőlapra