2004. július 19. hétfő 21:27
Nyilvános országjelentés
Hatodik alkalommal hozta nyilvánosságra országjelentését a Magyar Európai Üzleti Tanács, amely 15 európai multi magyar leányvállalatainak vezetőit tömöríti. Az idei jelentés közel kilencven ajánlást fogalmaz meg, elsősorban a magyar kormány számára az üzleti környezet, a gazdasági prioritások és a társadalmi felkészültség területén.
Több területen is változásokat sürgetnek az európai nagyvállalatok helyi vezetői, az egyik ilyen az államigazgatás, ahol kritikaként a jelentés megemlíti, a különböző minisztériumok tevékenysége nincs összehangolva, de az önkormányzatok feladatainak és finanszírozásának újragondolását is szükségesnek tartja a tanács, csakúgy mint például az adók csökkentését, az innovációra fordított források növelését, az átláthatóság és nyilvánosság erősítését, a népességcsökkenés jelentette problémák megoldását és az egészségügy reformjának felgyorsítását.
A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy Magyarország egyedi, híd szerepet tölthet be az EU, és a jövőben csatlakozni kívánó más államok között, azaz egy Közép- és Dél-Európát kiszolgáló tudás- és logisztikai bázissá válhat. A tanács azonban figyelmeztet arra is, hogy ezért a pozícióért más állam is versenyez, és Magyarország csak akkor kerülhet ki győztesként, ha bebizonyítja, a gazdaság, a pénzügy és az oktatás terén képes egyértelmű, hosszú távú és fókuszált döntéseket hozni, amelyeket a vezető politikai frakciók is támogatnak; képes kiszámítható jogi és gazdasági környezetet teremteni, jó hangú politikai vitát és konstruktív párbeszédet folytatni az üzleti közösséggel.
Ezen ajánlás tulajdonképpen vehető a magyar politikai életnek szánt kritikának is, hiszen hasonló megjegyzések a jelentésben igen gyakran szerepelnek. Fodor István, az Ericsson Magyarország és egyben a tanács elnöke, a következőképpen beszélt erről:
Fodor István: A riport szerzői, tehát a vállalatvezetők részéről ebben az évben elementáris erővel tört elő a vágy, hogy végre felülemelkedjünk a politikai vitákon. Minél inkább hangoztatjuk, annál nagyobb a valószínűsége, hogy ez meg is történik.
Gazdasági elemzők is gyakran sürgetik a napi politika kivonulását a gazdaságból, és a gazdaságpolitikai döntéseknél a pártpolitikai érdekek helyett tisztán a gazdasági érdekek figyelembe vételét.
Ha csak az európai parlamenti választások kampányát nézzük, vagy számos politikai elemző jóslatait, nehéz elképzelni egy normális hangú politikai vitát és olyan hosszú távú, kiszámítható koncepciók megszületését, amelyek politikai konszenzuson alapulnának. Kérdés persze az is, hogy a jelenlegi kormány vállalja-e például a régóta halogatott, de a szakemberek szerint mindenképpen szükséges reformok véghezvitelét, amelyek a társadalom számára úgymond fájdalmas elemeket is kell, hogy tartalmazzanak, és ami így a kormányzó pártok számára népszerűségvesztéssel is járhat.
A Magyar Európai Üzleti Tanács jelentése szerint mindenesetre bőven lenne mit tenni Magyarország fejlődésének felgyorsítása terén, vagy ahogy a korábban hallott Fodor István fogalmazott, rá kellene kapcsolni a jelentésben is felvetett problémák megoldásában.
Forrás: bbc
