2004. augusztus 10. kedd 21:47
Készül a román státustörvény
Román Világtanács alakul
A Mangálián bemutatott tervezet értelmében a határon túli románok bármilyen szinten tanulhatnak Romániában, és oktatási ösztöndíjakban részesülhetnek; emellett továbbképzésen vehetnek részt, és megkaphatják a pedagógusoknak járó kedvezményeket; ingyenesen férhetnek hozzá az állami kulturális intézmények szolgáltatásaihoz; szintén térítésmentesen juthatnak vízumhoz, ha „nyelvi, etnikai, vallási és kulturális önazonosságuk” megőrzése érdekében szervezett rendezvényen szeretnének részt venni Romániában.
A jogszabály szerint a parlament védnöksége alatt évente egyszer ülésezik külföldön vagy az országban a Románok Világkongresszusa. A kongresszus megválasztja az állandó jelleggel tevékenykedő, jogi személyiséggel rendelkező Románok Világtanácsát. E testület feladata lesz tanácsot adni, és segítséget nyújtani a kormány szakintézményeinek, és lehetővé teszi a határon túli románok számára, hogy közvetlenül beleszólhassanak az őket érintő bukaresti döntésekbe.
A törvény alkalmazásával megbízott illetékes romániai hatóság a Határon Túli Románok Hivatala, az intézmény azonban együttműködik a Külügyminisztériummal, valamint az oktatási és a kulturális tárcával is.
A diaszpóra még többet szeretne
Hírügynökségi jelentések szerint a húsz országban élő román közösségek képviselői a mangáliai találkozón elégedetten nyugtázták, hogy törvény készült a támogatásukról, ám maguk is egy jogszabályjavaslattal álltak elő. A rendezvény végén elfogadott nyilatkozatuk szerint kezdeményező bizottságot alakítanak egy olyan törvénytervezet kidolgozására, amely lehetővé teszi, hogy a külföldön élő románok is állíthassanak saját jelölteket a parlamenti választásokon. Az elgondolás Doru Novacovicitól, a Szabad Románok Világszövetsége elnökétől származik, és elnyerte franciaországi, olaszországi és amerikai román közösségek képviselőinek a tetszését is. A tervezet indoklásában az szerepel, hogy a következő törvényhozási ciklusban a szavazók számának csökkenése miatt csökken a honatyák száma; ezzel szemben a határokon kívül hozzávetőlegesen tízmillió román él, számuk pedig előreláthatóan növekedik majd. Mint ismeretes, az új alkotmány lehetővé teszi, hogy kettős állampolgárságú személyek is közjogi méltóságok legyenek Romániában. A kormánypárt (PSD) már jelezte, hogy parlamenti választási listáin egy diaszpórából származó, kettős állampolgárságú jelölt is helyet kap, az alakulat pedig keresi az erre leginkább alkalmas személyt.
A magyar külügyhöz még nem jutott el a törvény
A magyar Külügyminisztériumhoz még nem jutott el a határon túli románok támogatásáról szóló törvény tervezete. A tárca keleti és délkeleti országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokért felelős területi főosztályának „románügyi” illetékese, Alföldi László megkeresésünkkor elmondta, a médiából értesült a jogszabályról. „Még nem kaptuk meg a törvény szövegét, de érdeklődve várjuk” – nyilatkozta a Krónikának a volt kolozsvári főkonzul.
A magyarországi románok üdvözlik a jogszabályt
R. Sz. • Nagyon üdvösnek tartom, hogyha megkésve is, de a bukaresti kormány törvény útján kíván gondoskodni a határon túli román közösségek identitásának megőrzését szolgáló kulturális, oktatási támogatásáról – nyilatkozta tegnap a Krónikának Kreszta Traján. A Magyarországi Román Önkormányzat elnöke – akit furcsa módon nem hívtak meg a román diaszpóra mangáliai tanácskozására – úgy véli, itt volt az ideje, hogy Magyarországhoz és Szlovákiához hasonlóan Románia is jogszabályban rögzítse határon túli nemzettársai támogatását. A magyarországi románok abban bíznak, hogy a Bukarestben kidolgozott törvény magában foglalja majd azokat a kedvezményeket és lehetőségeket, amelyeket a státustörvény útján a budapesti kormány nyújt a határon túli magyarok számára. Magyarországon például égető gondot jelent a román közösség számára az óvónők, pedagógusok továbbképzése, sőt az ottani ortodox templomokban „hiánycikknek” számít a kántor. Kreszta Traján szerint megoldást lehetne találni arra is, hogy az egyre kevesebb magyarországi román népzenészt – esetleg csereprogramok útján – romániai művészek nyújtotta képzéssel pótolják. „A határon túli románok rendkívül igénylik az anyaországgal való szorosabb kapcsolattartást. Fontos, hogy a mindenkori bukaresti kormány odafigyeljen ránk” – állapította meg a magyarországi román közösség vezetője, akinek kezdeményezésére egyébként évekkel ezelőtt már beindult a román–román párbeszéd.
forrás: krónika
