2004. szeptember 26. vasárnap 23:17
Walter Kasper bíboros a „Svet Evangelia” orosz katolikus hetilapnak interjút adott
A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke,
Walter Kasper bíboros, augusztus 30-án interjút adott Viktor Khoroul-nak a
Svet Evangelia főszerkesztőjének. A beszélgetésre Rómába történő visszautazása
előtt került sor, azt követően, hogy a bíboros szentszéki küldöttség élén
visszavitte Oroszországba a kazáni Szűzanya eddig Vatikánban őrzött kegyképét,
amelyet a Pápa ajándékozott az orosz ortodox egyháznak. A Kasper bíborossal
készült beszélgetés szövegét szeptember elsején tette közzé a római székhelyű
Zenit hírügynökség. (A beszélgetés némileg rövidített fordítása.)
K: Korábban Ön 2004 februárjában járt Moszkvában. Észlelt némi különbséget a
előző és mostani látogatása között? Javultak-e az orosz ortodox és a katolikus
egyház kapcsolatai?
V: Februári látogatásom utat nyitott: mindkét részről számos kétely merült
fel, amelyeken nem volt könnyű felül emelkedni. A légkör most már melegebb és
szívélyesebb.
Ennek a ténynek az a magyarázata, hogy utazásaim hátterében a Szentatya áll: ő
nagyon akarta ezt a látogatást és lélekben mindig velünk volt. Történt tehát
fejlődés, ez most jelentős pillanat a két egyház, Európa és az egész világ
számára.
K: Milyen nyilvánvaló jelei vannak ennek a fejlődésnek? Melyek az Ön személyes
benyomásai?
V: Alekszij pátriárka ezúttal sokkal szívélyesebb volt, míg februárban nagyon
hidegnek mutatkozott. Most a Pápa javaslatára elhatároztuk, hogy
küldöttségeink találkoznak. A pátriarka ezt mondta: „A felmerülő problémákat
azonnal meg kell oldani, másként azok csak növekednek.”
K: Ezt a pátriárka mondta? Igen, ő mondta és ezúttal valóban úgy tűnt, hogy ő
is szeretné megoldani a vitás kérdéseket. Már februárban helyi bizottságot
állítottunk fel a konkrét kérdések megoldására és ez a bizottság májusban meg
is tartotta első ülését Moszkvában. A következő ülés szeptemberben lesz és
témának a pátriárka azt javasolta, hogy magasabb szinten – bíborosok,
metropoliták és püspökök között – szervezzünk találkozókat rendszeres
időközökben.
K: A megbeszéléseken részt vehetnek az oroszországi katolikus püspökök is?
V: Természetesen részt vesznek majd a helyi püspökök és a moszkvai érsek. Én
még azt is kezdeményeztem, hogy hívjuk meg látogatásra Rómába a moszkvai
pátriárkátus küldöttségét, a szent szinódust, ám ebben a kérdésben még nem
született döntés.
K: Mit gondol a két egyház jövőbeli kapcsolatairól?
V: Úgy gondolom, hogy előbbre fogunk lépni Mária oltalma alatt. Az Ő
közbenjárására a két egyház kapcsolatai javulni fognak. Fontos lenne, hogy
találjunk közös pontokat. A kazáni Szűz képének visszaadása az orosz ortodox
egyháznak olyan gesztus volt, amely az egyszerű emberek szívét is
megérintette. Tehát nem csupán diplomáciai lépésről van szó és reményeim
szerint ez jelentős változást jelent majd a két egyház kapcsolatában.
K: A moszkvai katolikusok azt remélték, hogy a székesegyházban bemutatott
katolikus szentmisén látni fogják a kazáni Szűz kegyképét.
V: Természetesen ezt megértem. Ám én arra kaptammegbízatást, hogy a képet
személyesen Alekszij pátriárkának adjam át a képet, nem volt tehát
lehetőségem, hogy ezen változtassak. Én is szerettem volna, ha a kegykép ott
lett volna a katolikus szentmisén, de az ortodox egyház iránti tiszteletből
úgy gondolom ez volt a helyes döntés.
K: Ön nyilván tisztában van azzal, hogy Alekszij pátriárka és szóvivője milyen
lépések megtételét kéri a katolikus egyháztól, ahhoz, hogy kapcsolataik
javulhassanak.
V: A két egyház vegyes bizottsága meg fogja vitatni az ortodox részről érkező
kifogást a katolikus egyház un. prozelitizmusával kapcsolatban. Mi erre ezt
válaszoljuk: mondjatok konkrét példákat és aztán mi megvizsgáljuk a helyzetet,
hogy igaz-e vagy sem. És ha igaz, akkor megváltoztatjuk magatartásunkat. Ezek
lehetnek az egyedül lehetséges konkrét lépések. Ami pedig az un. uniátusok
kérdését illeti: ez nagyon kényes ügy, mert nekünk el kell ismernünk az ukrán
görög-katolikus egyház jogos elvárásait is. A Szentatya időközben fontos
nyilatkozatot tett ebben a kérdésben (azt, hogy nem adhatja meg a pátriárkai
rangot nekik). Ez nem volt könnyű döntés a Pápa számára.
K: Olykor olyan kérésekről is hallunk, hogy szerzetesrendek, missziós
kongregációk hagyják el Oroszországot, zárjanak be katolikus gyermek
gondozókat… Ezek a kérések elfogadhatók a Szentszék számára?
V: Hivatalosan nem kaptunk ilyen jellegű felkérését. Ha gondjainkba veszünk
pl. utcagyermekeket, természetesen nem tehetjük ki őket újból az utcára. Az
egyetlen dolog amiről biztosíthatjuk az ortodox egyházat az, hogy nem akarjuk
őket erőszakkal katolikus hitre téríteni. Mindenesetre készek vagyunk olyan
megoldásokra, melyek mindkét fél igényeinek megfelelnek. Például Moszkvában
néhány katolikus szerzetesnő minden vasárnap ortodox templomba viszi a
gyermekeket és ortodox papokat meghívnak, hogy készítsék fel őket a
szentségekre.
K. Mikor utazik legközelebb Oroszországba?
V: Egyenlőre nem. Minden attól függ, hogy milyen eredményt hoz a
katolikus-ortodox vegyes-bizottság munkája.
