2004. október 04. hétfő 23:01
Az Európa Tanács aggódik a vajdasági helyzet miatt
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése aggódik a szerbiai, s nevezetesen a vajdasági népcsoportok közötti kapcsolatok romlásának veszélye miatt, s felszólítja a hatóságokat, hogy teljes mértékben vizsgálják ki az etnikai indítékú incidenseket, hozzák meg a szükséges szankciókat, s fokozzák a párbeszédet a kisebbségek képviselőivel. Egyebek között ezt tartalmazza az a határozattervezet, amelyet most hétfőn kezdődött őszi ülésszakán vitat meg a strasbourgi testület.
Az Európa Tanács kontinensünk legrégebbi nemzetközi
szervezete: az emberi jogok tiszteletben tartását, a demokratikus
intézményrendszer működését ellenőrzi, s egyik legfontosabb döntéshozó szerve
a parlamenti közgyűlés, amely a tagállamok törvényhozóinak küldöttségeiből
áll.
A testület őszi ülésszakán egyebek között a csecsenföldi helyzetről, a
terrorizmus leküzdésének lehetőségéről és a világgazdaság tendenciáiról
tanácskoznak majd a résztvevők, de a magyar szempontból legfontosabb napirendi
pont az a vita lesz, amelyet a demokratikus intézmények szerbiai és
montenegrói működéséről folytatnak a képviselők kedden.
A vita alapjául szolgáló határozattervezet elismeri, hogy a Vajdaságban
újabban nő a magyar közösség tagjai elleni incidensek száma, s figyelmeztet,
hogy a bonyolult történelmi körülmények, a politikai instabilitás és a
szociális feltételek romlása közepette bármely etnikai jellegű incidens, még
ha elszigetelt esetről van is szó, rendkívül súlyos következményekkel
fenyeget.
Az őszi ülésszakon felszólal majd Albert monacói herceg, trónörökös (szintén
kedden válik hivatalossá Monaco belépése az Európa Tanácsba, amelynek ezzel
immár 46 tagállama lesz), s Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök. A török
politikus beszédének fontosságát fokozza, hogy gyakorlatilag felszólalásával
egy időben, szerdán hozza majd nyilvánosságra az Európai Bizottság,
javasolja-e az EU-tagállamoknak a csatlakozási tárgyalások megkezdését
Törökországgal.
MTI
