2004. december 06. hétfő 22:57
Levelet hozott a posta!
Levél Debrecenből
A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának igazgatója, Győri József egy levelezőlistára küldte írását, s engedélyével mi is közzé tesszük, hiszen bíztatása mindannyiunknak szól: Az érthető szomorúság ellenére azt javaslom, hogy zárjuk szorosabbra sorainkat, ki ki a maga helyén tegyen meg mindent a fizikai és lelki határok ledöntéséért, tudva azt hogy "minden magyar felelős minden magyarért".
Kedves Listatagok Magyarországon és az utódállamokban!
A szomorú eredménnyel végződött népszavazás bizonyára mindannyiunknak fáj, ugyanakkor jelzi népünk állapotát. Tragikusnak érzem, hogy Szabolcs-Szatmár megyében volt a legnagyobb a passzivitás, éppen ott, ahol az emberek jó része Kárpátaljára és Erdélybe jár olcsó benzint és cukrot vásárolni, és a gazdaság nem működne a szomszédos országok olcsó magyar munkaereje nélkül.
Szembe kell néznünk azzal, hogy önzőek, rövidlátóak lettünk, az elmúlt évtizedek agymosása megteremte gyümölcsét. Mint a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának igazgatója világosan látom, hogy csak az ifjúság felelős nevelése fordíthatja meg népünk gondolkodását, ezt érzékeli a jelenlegi magyar kormányzat is, amely átfogó támadást indított az egyházi iskolák ellen. A mi diákjaink számára természetes, hogy Erdélybe, Kárpátaljára szervezzenek kirándulást, hogy rendezvényeinkre meghívjuk határon túli testvéreinket. December 10 és 13 között éppen a Nagyenyedi Kollégium tanárai jönnek tanulmányútra hozzánk. Nem szabad engedni, hogy a kapcsolatok lazuljanak, sőt most kell igazán testvéri jobbot nyújtani egymás felé, látogatni, erősíteni egymást!
Hadd számoljak be arról is, hogy egy olyan alapítványnak az elnöke vagyok, amely a határon túlról érkező betegek gyógykezelését szervezi és támogatja, teljesen önálló civil szervezetként, állami támogatás nélkül. Alapítványunk (Kőszikla Alapítvány) egy olyan Otthont is működtet Debrecenben, ahol 25-30 beteg és kísérő kaphat egyszerre szállást és szerény ellátást. Naponta találkozom tragikus életsorsokkal, de még engem is megrázott a szavazás előtti napok eseménye. Egy 28 éves, két gyermekes kárpátaljai asszony jóindulatú agydaganattal várt volna műtétre, de a magas költségek (minimum 600.000 Ft) miatt támogatókat kellett találnunk. Nagyon szerette volna látni gyermekeit, ezért tanácsunk ellenére hazautazott. Otthon rosszul lett, a mentő benzinhiányra hivatkozva nem ment érte. Személykocsival jutottak el édesanyjával a határig, ott összeesett, kómába került. Három szakaszban szállították el mentővel Debrecenig, ahol sürgősséggel megműtötték, de beállt az agyhalál. Az édesanya kérésére ilyen állapotban hazaszállították, mert képtelen lett volna kifizetni a költségeket, ha itt hal meg. Végül tegnap a beregszászi kórházban fejezte be rövid életét. Csak egy történet, de ha a "NEM"-mel szavazók szembesülnének egy-egy ilyen sorssal, talán másképpen értékelnék a kormány ijesztgetését, hazugságoktól hemzsegő propagandáját. Gyakran találkozunk a letelepedési engedély és állampolgárság kapcsán előkerülő kegyetlen eljárási renddel, és természetesen a burjánzó korrupcióval, a hivatalok elképzelhetetlenül gonosz packázásaival is, ezekről regényeket lehetne írni. Természetesen, ezek az ügyek nem témák a média számára.
Az érthető szomorúság ellenére azt javaslom, hogy zárjuk szorosabbra sorainkat, ki ki a maga helyén tegyen meg mindent a fizikai és lelki határok ledöntéséért, tudva azt hogy "minden magyar felelős minden magyarért".
Békességes adventet és boldogabb új évet kívánok:
Győri József
Debrecen
