2004. november 07. vasárnap 08:47
Azt képzelte Tony Blair ?!
Aligha kétséges, a brit miniszterelnök,Tony Blair
beavatkozott a magyar belpolitikai életbe.
Egy szuverén állam szuverén ellenzéki pártjának politikai döntését kívánta
befolyásolni.
Hogy képzelte Tony Blair ?!
Felkapja a telefont és belebeszél valami nagyon furcsa időkre emlékeztető
módon?
Úgy képzelte?
Igen, úgy képzelte!
És még mit képzelt Tony Blair brit miniszterelnök?
Netán azt, hogy a neoliberális-bolsevik média által világszerte meghurcolt s
megalázott, de határozott, véleménye mellett kitartó, egyenes gerincű volt
magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, a FIDESZ MPSZ elnöke, az Európai Néppárt
alelnöke feszengve- meghajolva megváltoztatja a párt és ráadásul a saját
döntését?
Miszerint igennel szavaznak a magyar parlamentben egy lényegében olyan magyar
belpolitikai témában, amelynek kétségtelenül nem elhanyagolható külpolitikai
hatásai is vannak?
Hogy szembe megy a magyar választók döntő többségének elsöprő erejű
akaratával? A saját meggyőződésével?
Tony Blair - és ki tudja, kiknek a kedvében, érdekében?
Azt képzelte Tony Blair ?
Azt képzelte Tony Blair!
Mégis, honnan veszi a bátorságot a második legnagyobb iraki megszálló hatalom
miniszterelnöke, hogy ezt megtegye?
Kaphatott-e bátorítást T.B. erre a beavatkozási-befolyásolási kísérletre?
Kaphatott?
Igen, kaphatott!
Bizonyára nagy ámulója és gyengén fejlődő imitátora Gyurcsány Ferenc a magyar
nép által soha meg nem választott miniszterelnöke kérhette meg "Tonyt",
legutóbbi találkozójukon Rómában, Brüsszelben vagy utána, miközben széles
mosollyal s deviáns-túlmozgásával bizonygatta, lám, milyen kemény kormányfő ő.
Meg bátor is, hiszen tegezve alázta-sértette meg - véleményem szerint - a
kivégzett Nagy Imre magyar miniszterelnök kegyeleti jogait.
Miként gondolta T.B., ismert brit politikus, bele lehet-e szólni, egy
-legalábbis lélekben - szabad országban a szavazó állampolgárok döntő
többségének véleményébe?
Igen, azt gondolta T.B. úr, bele lehet szólni!
Kedves T.B. úr !
Innen, szerény budapesti hajlékomból üzenem Önnek, hogy nem lehet.
Akkor nem lehet, kedves T.B., ha a vonal másik végén olyan ember hallgatja
Önt, akinek tartása van, Isten-hite, erkölcsi ereje, küldetése.
Amikor olyan ember mond nemet, Önnek, kedves Tony Blair, aki nem a saját
karrierjét ápolgatja, hanem egy sokat szenvedett nép - amely népet az Ön
országa többször megalázott, cserbenhagyott- érdekeit képviseli, akár az ilyen
elképesztően illetlen kormányfővel szemben is, mint Ön, kedves Tony Blair Úr!
E szuverenitást sérteni kísérlő cselekménynek nyilván következményei lesznek.
Ön, kedves T.B. úr most jelentős erkölcsi-poklitikai presztizsvereséget
szenvedett.
S az a kiemelkedő jellemű közéleti ember, akit meg akart győzni, le akart
gyűrni, akinek a véleményét befolyásolni szándékozott, fölényes erkölcsi
győzelmet aratott.
Egy idetelefonáló fölött.
Aki - szemben a másfél évtizeddel előbbi gyakorlattól - most éppen Londonból
kívánt nyomást gyakorolni.
És nem Moszkvából.
Tudja, kedves Tony, jelen esetben a földrajzi különbségek - is -
lényegtelenek.
Üdvözli Önt
M.Szabó Imre
újságíró
