2004. november 02. kedd 22:00
Egyházi iskolák finanszírozása
Veres András püspök nyilatkozata a Magyar Rádióban
A Magyar Rádió Krónikájában október 28-án este a Háttér rovatban volt hallható az a beszélgetés, amelyet az MKPK titkárával, Veres András püspökkel készített Németh Miklós Attila. A téma az egyházi iskolák finanszírozása körül kialakult vitás helyzet volt. A beszélgetés a Magyar Rádió honlapján is olvasható. Az ott megjelenteket adjuk közre.
Németh Miklós Attila: Sem az ingyen tankönyv, sem az étkezési és kollégiumi támogatás nem fér bele abba a költségvetésbe, amelyet a kormány a jövő évben az egyházi iskolák támogatására szán. Miközben a közoktatásra költhető pénz négy százalékkal lesz több 2005-ben, a katolikus egyház például a tavalyi támogatásnak éppen a felére számíthat. Ha a költségvetést jelenlegi formájában emeli törvényre az Országgyűlés, a katolikusok az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Veres András püspök szerint ugyanis mind a hatályos jogszabályok, mind pedig a Vatikánnal kötött megállapodás sérül. Magyar Bálint oktatási miniszter a különböző iskolatípusokba járók esélyeinek kiegyenlítéséről beszél, a Pénzügyminisztérium pedig azt állítja, hogy az egyházi intézmények is megkapják a tízszázalékos kiegészítést. Közben pedig a református és az evangélikus egyház is megfogalmazta kifogásait a költségvetési tervezettel kapcsolatban. Mi zajlik a háttérben?
Az egyház egyetemi és más felsőoktatási intézményei valamennyi évfolyamának 1997. szeptember elseje előtt felvett, nem hitéleti hallgatói után képzési támogatásban és hallgatói juttatásban részesül az állami intézmények hasonló jogcímű normatíváival azonos összegben. Ezt a mondatot a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységi finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdéséről 1997. június 20-án Vatikánvárosban aláírt megállapodásából idéztük. Az iménti törvény elfogadásának idején is ugyanaz a koalíció, vagyis az MSZP-SZDSZ kormányozta Magyarországot, mint 2004-ben.
Veres András - Október 11-én meghívást kaptunk a Miniszterelnöki Hivatalba Gulyás Kálmán államtitkár úrtól, hogy szeretnének a közoktatással kapcsolatos jövő évi finanszírozásról tájékoztatni bennünket. Erre természetesen el is mentünk, már csak azért is, mert érdeklődéssel vártuk volna a parlament elé küldött költségvetési törvénytervezet elkészítése előtt ezt az egyeztetést. Ott az intézményfenntartó egyházi vezetők nyilatkoztunk arról, hogy ez roppant veszélyes és számunkra elfogadhatatlan, hiszen az egyházi intézmények, többek között a közoktatás területén olyan óriási anyagi elvonások lesznek, amelyek számunkra a létfenntartást veszélyeztetik, ezért kértük, hogy nagyon rövid időn belül legyen erről egyeztetés az illetékesekkel, az oktatási tárcával és Pénzügyminisztériummal - mondta Veres András. Közel két hetet vártunk, egészen október 11-től október 22-ig, nem történt mindezidáig semmi. 22-én megtartottam a sajtótájékoztatót, másnap azonnal sikerült erre a hétre, éppen szerdára egy szakértői egyeztetést összehozni, ahol gyakorlatilag megismétlődtek azok a kijelentések, amelyek elhangzottak már október 11-én. Látszik, hogy e mögött a döntés mögött nagyon tudatos, egyfajta politikai döntés áll. A jövő hét az utolsó határidő, amikor az ellenzéki politikusok még a benyújtott törvényhez módosító indítványokat tudnak közzétenni.
Németh Miklós Attila: - Arra nem is számítanak, hogy kormánypárti képviselők nyújtanak be módosító javaslatokat?
Veres András - Próbáltunk keresni ilyen kormánypárti képviselőt, senki nem vállalta el idáig, aki bevinné azokat a kéréseinket, amelyeket szerettünk volna megfogalmazni. Reméljük, hogy még a mostani egyeztetések folyamán az illetékes minisztériumok maguk is belátják, hogy az a terv, amit készítettek tarthatatlan, alkotmányellenes, és éppen ezért lehetőség lesz arra, hogy ők maguk korrigálják ezt a hibát.
Németh Miklós Attila: - Idézzük most az oktatási minisztert. A Népszabadság október 26-i számában jelent meg: „Az Oktatási Minisztérium nem akar különbséget tenni diák és diák között aszerint, hogy egyházi, vagy önkormányzati fenntartású iskolába jár-e - jelentette ki Magyar Bálint oktatási miniszter. Mint elmondta, közelíteni szeretné egymáshoz a két iskolatípus támogatását.” . Szám szerint ez a következőképpen néz ki: az idén az egyházi iskolák 482 ezer forint támogatást kapnak diákonként, az önkormányzatiak csak 408 ezret, tehát több mint 70 ezer forint a különbség. A jövő évi költségvetési tervezet szerint 2005-ben csökken a különbség, az önkormányzati intézmények 434 ezer, az egyházi iskolák pedig 440 ezer forintot kapnának diákonként, ami azt jelenti, hogy még mindig többet kapnának az egyházi intézményekbe járó diákok úgymond normatív támogatásként. Akkor az a kérdés, hogy mi itt a gond
Veres András. - Sajnos ennek az állításnak épp az ellenkezője az igaz. Mi is nagyon szeretnénk, és arra törekszünk, hogy ez a különbözőség, amely sajnos most az egyházi iskolák kárára van, eltűnjön. Éppen ezért a vatikáni megállapodás kapcsán a kormány kezdeményezte, még valamikor májusban, hogy nézzük meg, vajon teljesült-e a vatikáni megállapodásban leírtak szerint az úgynevezett esélyegyenlőség, vagy azonos finanszírozás. Tavaly, 2003-ban például éppen 18 ezer forinttal kapott kevesebbet egy egyházi iskolába járó gyermek, mint az azonos oktatást végző közszolgálati intézmény, vagyis állami intézmény
Németh Miklós Attila: - Pontosítsunk valamit. Ugye az önkormányzati intézményekbe járó diákok utáni normatív támogatás nem százszázalékos összeg, hanem az az összeg, amit a kormány, a költségvetés ad, és az kiegészítendő a fenntartó által. Amit pedig az egyházi intézményekbe járó gyerekek kapnak, az teljes összeg, azt nem kell kiegészíteni. Ugye jól mondom?
Veres András: - Nem, van az oktatásban minden gyermek után egy normatíva, ez körülbelül számításaink szerint a gyermekek utáni kötelező összegnek az 55-60 százalékát teszi ki, a maradék 45-40 százalékot pedig a fönntartó adja hozzá, így lesz száz százalék. Miután az egyházi iskolába járó diákok után ezt a kiegészítő támogatást a minisztérium fizeti, az állami költségvetésből fizetik, így lesz egy normatíva, és egy egyházi kiegészítőből a száz százalék. Éppen október 25-én fogadta el a parlament a 2003. évi zárszámadást, abból kiderült, hogy az egyházi iskolába járó gyerekek után 18 ezer forinttal kevesebbet kaptunk, tehát ezt az év végéig a magyar államnak rendeznie kell, meg kell adni utólagosan. Ebben nem lenne semmi rendkívüli, hiszen ez mindig így van, de szeretném itt azt is elmondani, hogy az állami iskolába járó gyermekek után hogyan jut el az intézményhez ez az összeg. Úgy, hogy vagy az állami költségvetésből, a magyar adófizető állampolgárok befizetett pénzéből adja a normatívát a magyar állam, a helyi önkormányzat pedig a helyben lakó állampolgárok adójából, és más bevételekből fedezi, amit a magyar állampolgárok fizetnek. Az egyházi iskolába járó gyermekek szülei is magyar állampolgárok, adófizető állampolgárok, tehát csak két irányba megy az adónak a juttatása, az egyházi, illetve az állami iskolába. Ez biztosítaná a jogegyenlőséget. Az esélyegyenlőség akkor valósul meg, ha nem lesz különbség. Pillanatnyilag a kárunkra van egyenlőtlenség, és ezt 2003-mal kapcsolatban a kormánypártok is elismerték, amikor kijelentették, hogy 1,1 milliárd jár még az egyházi iskoláknak. Az esélyegyenlőség azonban valóban akkor valósulna meg, ha egy demokráciához méltóan ez nem is lenne kérdés, hogy valaki egyházi iskolába jár-e, vagy állami iskolába, minden magyar állampolgár egyenlő, minden magyar állampolgárt egyenlően kell, hogy megillessék azok a jogok, amelyek ma a magyar törvények szerint a közoktatással kapcsolatban kimondják, hogy Magyarországon a közoktatás ingyenes. Tehát, a vallásos szülők gyermekei számára is ingyenesnek kell lenni.
Forrás: radio,hu
