2004. november 04. csütörtök 23:43
Áder: Amit az egyik kezével ad a kormány, azt a másikkal visszaveszi
A beszélgetés elhangzott a Magyar Rádió Háttér című műsorában 2004. november 4-én
A már megszokott koreográfiával megkezdődött a jövő évi költségvetés vitája a Parlamentben. Persze nem csütörtökön, hanem még a múlt héten, az azonban jellemző, hogy a napi ügyek szinte elsodorták a magyar sajtóban az ország pénztárcájáról folytatott országgyűlési vitát.
Ami késik, nem múlik persze, hiszen december végéig kell
elfogadni a költségvetést és addig bőségesen lesz arra mód, hogy mindkét oldal
kifejthesse véleményét részleteiben is a 6526 milliárd forintról. Ennyi lesz
ugyanis a központi költségvetés teljes kiadása jövőre, és ez közel öt
százalékkal több mint az idén. A kormány tehát védi, az ellenzék keményen
bírálja az elképzeléseket.
Mégis mi az, amivel bizonyítja igazát a Fidesz, hogyan készítené el a
legnagyobb ellenzéki párt a költségvetést, ha most rá lenne bízva?
Minderről beszélt a Háttérben Áder János, a Fidesz frakcióvezetője.
- Mielőtt a költségvetésről beszélgetnénk, két aktuális belpolitikai ügyről
hadd kérdezzem meg a véleményét! Szerdán, 136 év után megszűnt a
hadkötelezettség Magyarországon. Számomra meglepő volt, hogy Orbán Viktor
bejelentette, hozzájárul az alkotmánymódosításhoz, és a honvédelmi törvény
módosításához. A Fidesz tehát megszavaz mindent, csakhogy ne kelljen továbbra
se sorozni értelmetlenül a fiatalokat. Múlt héten viszont a parlamenti vitában
a kormánypártok azt mondták, papíron megszűnik az egész sorkötelezettség, de a
sorozásokat továbbra is folytatni kell, mert nem hajlandó a kétharmados
törvények módosítására a Fidesz.
- A Fidesz álláspontja négy év óta a következő: egyetértünk azzal, sőt mi
több, a Fidesz kezdeményezte 2000-ben, hogy a sorkatonai szolgálat szűnjön
meg, és térjünk át egy hivatásos haderőre. 2004-ben erről egy országgyűlési
határozati javaslatot fogadtunk el, még egyszer mondom, ezt a Fidesz
kezdeményezte, a polgári kormány idején történt. Akkor az MSZP minden
képviselője ezt megszavazta emlékezetem szerint. Érdekes, hogy az SZDSZ volt
az, amelyik ellene szavazott, de így is a parlament 90 százalékos többséggel
fogadta el ezt a határozatot. Akkor valóban abban értettünk egyet, hogy ennek
az átállásnak az ideje tíz évben szabható meg, ennyi kell arra, hogy a
megfelelő technikai, személyi és a költségvetési forrásokat biztosítani
lehessen, hiszen ez egy komoly feladat, és az adófizetők számára egy nagyon
megterhelő, súlyos költségvetési forrásokat igénylő vállalkozás. A
kormánypártok azt mondták a választási kampányban 2002-ben, hogy ők a bölcsek
kövének birtokában vannak, és ők tudják, hogyan lehet ezt a tíz évet
lerövidíteni, hogyan lehet ezt hamarabb megcsinálni, és most azt mondták, hogy
ez 2004-ben elvégezhető. Ezek után föl kell tennünk a kérdést, hogy vajon
biztosítja-e valóban a 2005-ös költségvetés a professzionális hadseregre
történő átállás feltételeit, pénzügyi feltételeit. Azt kell mondjam önnek,
hogy nem biztosítja. Ez az egyik probléma, erről persze mélyen hallgatnak a
kormánypárti politikusok. A másik probléma, hogy a kormány lekérte a szavazást
a napirendről, odáig el sem jutottunk, hogy az Alkotmányról szavaztunk volna.
Tehát, az megint csak egy hamis állítás, hogy az alkotmánymódosítást nem
támogatta volna a Fidesz. Az alkotmánymódosításra nem is került sor, ennek a
szavazása nem történt meg az Országgyűlésben, még a módosító indítványokról
sem szavaztunk.
- Akkor most lesz megegyezés, megszületik a honvédelmi törvény módosítása,
az Alkotmány módosítása, tehát nem lesz már jövőre semmilyen sorozás.
- A sorkatonaság megszűnt, szerdától nincs sorkatonaság. A Fidesz egy újabb
országgyűlési javaslatot szerdán megint csak ez ügyben elfogadott, támogatott.
Tehát, amiről beszélünk, lényegében egy álprobléma. Önmagában már az is egy
érdekes dolog, hogy miközben ünneplik magukat, és levágják az utolsó centit,
hogy megszűnt az utolsó sorkatonaság, a Fideszt vádolják, hogy ezt vissza
akarják állítani, miközben a Fidesznek ilyen szándéka nincs.
- Másik téma, ami ezzel azért összefügg: bejelentette a kormányfő, hogy
három hónappal meg kívánják hosszabbítani az Irakban állomásozó magyar
kontingens ott létét. Önök pedig azt mondták, hogy egy nappal sem járulnak
ehhez hozzá. Kétharmados dologról van itt is szó, tehát ez a Fidesz nélkül nem
fog menni. De mégis, nem gondolják azt, hogy egyrészt NATO-tagok vagyunk,
tehát van egyfajta kötelezettségünk, másrészt, hogy amerikai politikusok
nyomására, ami feltehetően be fog következni az elkövetkező hetekben, a Fidesz
mégiscsak hozzájárul ahhoz, hogy három hónappal meghosszabbodjon a magyar
kontingens ott léte Irakban?
- Ezt teljes egészében elképzelhetetlennek tartom. Semmilyen nyomásnak nem
fogunk engedni, annál is inkább, mert az álláspontunk fél éve világos,
egyértelmű. Egy esetben tudjuk elképzelni, hogy továbbra is Irakban maradjunk,
ha az ENSZ égisze alá, vagy más nemzetközi szervezet felügyelete alá kerül az
iraki misszió. Ez mind a mai napig nem történt meg, és úgy látom, hogy a
következő egy hónapban sem fog megtörténni. Tehát, a Fidesz álláspontja fél
éve változatlan, ezt mindenki kalkulálhatta, az amerikai kormány és a
Gyurcsány-kormány is. Most ehhez képest Gyurcsány Ferenc bejelenti, hogy meg
akarja hosszabbítani a magyar csapatok mandátumát három hónappal. Teszi ezt
annak ellenére, hogy a magyar választópolgárok túlnyomó többsége, több mint
háromnegyede azt mondja, hogy semmi keresnivalónk Irakban, jöjjünk onnan haza
minél hamarabb, de legkésőbb az év végén. Tehát, Gyurcsány Ferenc egyszerűen
figyelmen kívül hagyja a magyar választópolgárok túlnyomó többségének az
akaratát. Azt gondolom, hogy ez önmagában sem szerencsés, de ezzel majd
Gyurcsány Ferencnek kell elszámolnia a választópolgárok előtt, és figyelmen
kívül hagy még egy dolgot, hogy az amerikai politikai közhangulat is
megváltozott az iraki szerepvállalást illetően.
- Térjünk át az adókra, és a költségvetésre, hiszen ez volt az eredeti
elképzelés, és mint jeleztem korábban, majd a Háttérben a későbbiekben a többi
parlamenti párt frakcióvezetője is kifejtheti erről a véleményét. Az előbb azt
mondta, hogy jövőre növekednek az adóterhek. A kormány mintha mást mondana.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője például azt mondta, amikor múlt hét
pénteken megkezdődött a költségvetés vitája, hogy jövőre minden száz forintból
nem 48 forintot von el a központi költségvetés az emberektől adók formájában,
csak 46-ot.
- Akkor nézzük a tényeket. Ha ilyen jó lenne a helyzet, hogy csökkentek volna
az adóterhek, meg nőttek volna a reálkeresetek, ahogy most ezt a szocialisták
állítják, akkor azt hiszem, hogy nem szenvedtek volna olyan csúfos vereséget
június 13-án az európai parlamenti választásokon. De ez csak egy bevezető
megjegyzés. Tavaly, és ezt Lendvai Ildikó sem, Draskovics Tibor sem
vitathatja, olyan adóteher-növekedés volt, ami 540 milliárd forintot vett ki a
családok zsebéből. Általános forgalmiadó-emelés, új adók bevezetése, illetékek
emelése. Emlékezzünk csak vissza ezekre! Pontosan tudják az emberek ezt, nem
felejtették el, hiszen nap, mint nap ezek alapján az áremelések alapján
fizetik ki a gázszámlájukat, a villanyszámlájukat és fizetnek a
szolgáltatásokért. Ez az adóterhelés a következő évben sem fog változni, tehát
rossz hírem van a magyar választópolgároknak: az az 550 milliárd forint, amit
az idén kivettek a zsebükből, azt jövőre megint ki fogják venni, tehát több
mint ezer milliárd forinttal rövidítette meg két év alatt a
Medgyessy-Gyurcsány-kormány a magyar embereket. Ez csak a háztartásokat érintő
tehernövekedés. Azt is mondták, hogy a legszegényebb embereken, a legrosszabb
anyagi helyzetben lévő embereken kívánnak segíteni, az ő jövedelmi pozíciójuk
jövőre javulni fog. Nézzük meg, hogy mi a valóság! Ma a legalsó adósávba
tartoznak azok, akik 800 ezer forint alatti éves jövedelemmel rendelkeznek, ez
ugye, ha gyors fejszámolást csinálunk, akkor körülbelül 65-70 ezer forintos
bruttó jövedelmet jelent havonta. Egy kicsivel több tehát, mint a mostani
minimálbér. A magyar munkavállalók 37 százaléka tartozik ebbe a kategóriába,
tehát ma a magyar munkavállalók 37 százaléka keres 800 ezer forintot, vagy
annál kevesebbet évente. Elgondolkodtató és megdöbbentő ez a szám. Ezek az
emberek, akik ebbe a jövedelemcsoportba tartoztak, 18 százalékos adót fizetnek
az idén, és 18 százalékos adót fizetnek jövőre is. Adókedvezményt jövőre nem
kapnak, az idén sem kaptak. A reálkeresetük idén csökken, jövőre jó esetben
stagnál, a legeslegjobb esetben esetleg egy, vagy két százalékkal emelkedik,
de van esély arra, hogy jövőre is csökkenni fog. Tehát, ha nekem nem csökken
az adóm, nem kapok adókedvezményt, és a reálkeresetem sem fog nőni, akkor
mitől fogok jobban élni egyébként? Az Állami Számvevőszék szerint a legjobb
esetben is csak kétszázalékos reálkereset-növekedés valósulhat meg. Ezek után
tegyük fel, hogy a legjobb forgatókönyv valósul meg: ezt az emberek nem fogják
valóságos jövedelempozíció-javulásnak értékelni. Hol van ez attól, amit
megígértek a választási programban, hogy összesen a ciklus idején, négy év
alatt majd 25 százalékkal nőnek majd a reálkeresetek! Ha ez a folyamat így
folytatódik, akkor ennek az ígéretnek a fele sem fog megvalósulni, mert
körülbelül négy év alatt 11-12 százalékos reálkereset-növekedés lesz összesen.
Megszüntetnek adókedvezményeket, tehát nyugodtan lehet azt mondani, hogy amit
a kormány az egyik kezével ad akkor, amikor a 26 százalékos adókulcsot
eltörli, azt a másik kezével visszaveszi, amikor az adókedvezményeket
megszünteti, illetőleg az adókedvezmények igénybe vételének a lehetőségét
jelentős korlátok közé szorítja. Rengeteg illeték emelkedik a következő
esztendőben is, ez az, ami a családokat, a munkavállalókat érintő változás.
- Azzal gondolom, önök is egyetértenek, amit Lendvai Ildikó is elmondott a
parlamenti patkóban, hogy azt szeretnék, hogy a családi pótlék minimum az
infláció mértékével nőjön jövőre, és legalább a legszegényebb családoknak
ingyenes legyen az iskolai ebéd. Gondolom, ebben nincs vita, vagy igen?
- Ez egy minimális program, ennél ők sokkal többet ígértek. Még szép, hogy
legalább ezt teljesítik, de erre azt kell mondanom, ha ennyit ígértek volna a
2002-es választásokon, akkor ma nem ők kormányoznának, akkor nem mondták volna
azt az emberek, hogy jó, persze, vegyétek át a kormányrudat, hanem azt mondták
volna, hogy bocsánat, ezt bármelyik kormány meg tudná csinálni. Azért hadd
tegyek hozzá még egy dolgot, mert ez az alap, amiről aztán egy kormány
elkezdhet építkezni. Nem beszél sosem Lendvai Ildikó arról, hogy mi van a
gyerekek utáni adókedvezménnyel. Három év óta ez nem emelkedett. Számoljunk,
három év alatt körülbelül volt húsz százalékos infláció, tehát ez húsz
százalékot veszített az értékéből. Ez azt jelenti, hogy az idei esztendőben ez
a gyerekkedvezmény egy kétgyerekes család esetében már húszezer forinttal
kevesebbet ér, egy három gyerekes család esetében ez már 72 ezer forint. Azért
ezek elég hatalmas összegek, azt gondolom. Vagy a nyugdíjasokat is vehetnénk!
Elfelejtik azt mondani, hogy amit az egyik kezével a kormány adott a
nyugdíjasoknak, azt a másik kezével visszavette, mert a gázár, a villanyár és
a gyógyszerárak drasztikus emelésével lényegében ezt a plusz
nyugdíj-kiegészítést a nyugdíjasok minden különösebb megfontolás nélkül
kénytelenek kifizetni ahhoz, hogy a napi létfenntartásukat biztosítani tudják.
Arról meg végképp nem szólnak a híradások, hogy a polgári kormány alkalmazott
egy olyan rendszert az utolsó két esztendőben, hogy a törvényi
kötelezettségnek megfelelően nemcsak annyit adott a nyugdíjasoknak, amire
egyébként a hatályos törvények kötelezték, hanem plusz három százalékot.
Kiszámoltuk: ha ez a rendszer lenne most érvényben, jobban járnának a
nyugdíjasok, mint az 53. vagy 54. heti nyugdíjjal. Tehát ezek az 53. meg 54.
heti nyugdíjra vonatkozó melldöngető nyilatkozatok sem tűnnek túl
megalapozottnak.
Bálint István
