2004. november 18. csütörtök 10:14

 

Hazugságok kora

 

"Nem kaptam információt", mondta Finnországban a 2003-ban megválasztott miniszterelnök, Anneli Jäätteenmäki. Ez a kijelentése pontatlan volt. Elődje ugyanis bizonyította, hogy bizalmasan ismertetett vele néhány fontos dolgot, amit Jäätteenmäki felhasznált a kampányban. Azt kellett volna mondania: Nem kaptam államtitkot.

Egy pontatlan szó, s Jäätteenmäki asszony két héten belül távozni kényszerült posztjáról. Vajon hány pontatlan szó, hány tudatos hazugság áramlik a 23 millió románnal riogató szocialisták kampányműhelyéből? Jäätteenmäki asszony tisztességes ember. Ügyetlen volt egy pillanatban, vagy csak rosszul fogalmazott? Nem tisztem ítélni. Ám hazaszeretetéhez és emberi tisztességéhez nem férhet kétség, valamint ahhoz sem, hogy tudta: hazája miniszterelnökéhez a gyanú árnyéka sem férhet. Lemondott hát. Pártja azóta is kormányoz, és az európai választásokat is megnyerte.

Mindannyian ismerjük a mondást: Neked mondom lányom, hogy a menyem is értsen belőle...  Vajon ért-e valamit Anneli Jäätteenmäki történetéből hazánk önmagát miniszterelnökké katapultáló volt sportminisztere? Ha értene, már távoznia kellett volna, legalábbis a finn mérce szerint. De ítélje meg ki-ki, hogy hány kormány-közeli hazugsággal találkozik napjainkban.

·        Százmilliárdos terhek

Hazug ez az állítás. Magyarországon a nyugdíj és az egészségügyi juttatások csakis a járulékok befizetése alapján járnak, vagyis a határon túli magyarok is csak akkor részesülhetnek ezekből, ha fizetik a járulékokat.  Úgy helyes azonban, ha számokra számokkal felelünk. Nézzük meg mit mondott a kormány. Néhány példa, mind november 9-én vált ismertté:

„A magyarigazolványt mintegy 770 ezren váltották ki. Ha ők állampolgárságot kapnak és élnek jogaikkal, az számítások szerint évente 168 ezer forint plusz költségbe kerül minden Magyarországon élő polgárnak.” (Gyurcsány Ferenc) Ha a 168 ezer forint tízmilliószorosát elosztjuk az áttelepülők Gyurcsány által említett számával, akkor megtudjuk, hogy egy áttelepülőnek több mint két millió forint jut szerinte évente (pontosan 2181818 Ft).

A Miniszterelnöki Hivatalban - a Népszabadság híradása szerint - másképp számoltak:

„Várható költségvetési többletkiadás (közoktatás, egészségügy, szociális ellátások, lakástámogatás, nyugdíj) 800,000 áttelepülő esetén: 537,7 milliárd forint." Számoljunk utána: egy áttelepülőre ezen összeg 800,000 része, tehát már csak 672125 forint jut. Az Index nevű internetes újság ismét más számot hozott elő, 497,8 milliárdot, ráadásul már két és fél  millió áttelepülőre. Idézzük szó szerint: „Az egyik, az Index birtokába került dokumentum szerint a két és félmillió magyar áttelepülése ötszázmilliárd forintos többletköltséget jelentene évente a költségvetés szociális és családügyi fejezeteinek, vagyis amennyiben az összes határon túli magyar átköltözne, a tárcának 497,8 milliárd forinttal több pénzre lenne szüksége.” (Index, nov. 9.)

Tegyük e számokat egymás mellé: Egy áttelepülő évente 2 181 818 Ft kiadás Gyurcsány előadásában, míg az őt kiszolgáló Miniszterelnöki Hivatal szerint ennek mintegy harmada 672125 Ft, az Indexnél lévő minisztériumi anyag szerint pedig csak 199120 Ft. Ezek a számok nemcsak azért rosszak, mert egymástól eltérnek, nemcsak azért légből kapottak, mert a magyar törvényekkel ellentétesen számolták ki őket, nemcsak azért hamisak, mert semmi, de semmi nem utal arra, hogy tömeges áttelepüléstől kellene tartani, hanem mert az áttelepülők által megtermelt értékeket illetve a tevékenységükhöz kapcsolódó állami bevételeket nem számolja. Aki egészségügyi ellátást kap, az tb. járulékot fizet. Aki itt letelepszik, állásba megy, személyi jövedelemadót fizet, ÁFÁ-t fizet. Ráadásul kiképzése a magyar államnak nem került semmibe. Ha ezeket is kalkuláljuk, kiadásként pedig a Miniszterelnöki Hivatal adatait fogadjuk el, akkor minden áttelepülő 13372 Ft nyereséget hoz. Ennyit a riogatások valóságtartalmáról.

·       A magyar állampolgárság megadása tömeges áttelepülést okoz

Ezt az érintettek politikai vezetői ezt cáfolják, a közvélemény­kutatások sem mutatják ki. Van ugyan kivándorlási szándék, de a felmérések arra utalnak, hogy az állampolgárság megadása csökkenti az erre irányuló vágyat. Ráadásul a tapasztalat sem bizonyítja: Szlovákiából az áttelepülés május elseje óta alanyi jog, sőt az EU szabályai szerint az onnan érkezőknek járnak a szociális, anyasági ellátások, ellentétben a nem-EU államokból jövőkkel, mégsem indult meg átköltözés. Ha Gyurcsány Ferenc és a szocialisták igazat mondanának, akkor több mint félmillió szlovákai magyar már „elárasztotta” volna Magyarországot. (A szlovákai életszínvonal egyes magyarlakta régiókban sokkal alacsonyabb a magyarországinál.) Tehát ez is hamis, oktalan riogatás.

·        A Fidesz nem is akar teljes állampolgárságot adni

Álságos az az állítás is, amely szerint Orbán Viktor korlátozott vagy másodrendű állampolgárságot szeretne bevezetni a határon túli magyarok részére, míg a kormánypártok a „teljes jogú” állampolgárság hívei. Az állampolgárság megszerzésének jogcíme szerint (pl. születés vagy honosítás) nem lehet különbségtételt tenni az állampolgárok között. Azonban a kormánypártok által emlegetett jogok nem az állampolgárság automatikus következményei, hanem más szempontok által befolyásolva érvényesülnek. Például a külföldön tartózkodó magyar állampolgár (elvben) szavazhat odakint, a külföldön élő azonban nem. Ugyanez vonatkozik a szociális juttatásokra. A népszavazás IGEN-je nem az állampolgárság fogalmának új meghatározására szólít fel. Csupán kéri, hogy annak megszerzését a történelmi Magyarország területén élők esetén ne kössük ahhoz, hogy az illetőnek már előzetesen itt kelljen laknia.

·        Az Európai Unió kifogásolja a kettős állampolgárság intézményét

Az Európai Bizottság bel- és igazságügyi szóvivője is megerősítette, hogy az Európai Unió nem támaszt kifogást a kettős állampolgárság intézménye ellen. Az Európai Uniónak nincs az állampolgárságra vonatkozó szabályozása, és nem támaszt feltételeket ezzel kapcsolatban. Valamennyi ország maga döntheti el, kinek ad állampolgárságot, aki viszont egy uniós tagállam ilyen dokumentumával rendelkezik, azt Brüsszel is uniós állampolgárként ismeri el. Így lesz az Unió polgára Moldova lakosságának nagy része, Románia csatlakozása után.

·        Európában ismeretlen a kettős állampolgárság

Nem az, sőt az Európa Tanács kifejezetten buzdít ennek a jogintézménynek a felhasználására. Az európai uniós országok közül pl. Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban létezik a kettős állampolgárság intézménye úgy, hogy nem követelik meg az állandó lakóhelyet. A környező országok mindegyikében van kettős állampolgárság, Ukrajna kivételével. (Bár itt is felülvizsgálat alatt áll a szabályozás.) Európában sehol nem kavart olyan vitát és sehol nem ütközött olyan politikai ellenállásba a kettős állampolgárság intézménye, mint Magyarországon.

 

Ha a magyar polgárok igennel szavaznak a népszavazáson, nem a Fideszre adják voksukat, hanem a határon túli magyarokra. Reméljük, megteszik. Egy régi görög mondás szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. A 23 millió románnal, a szabad szombat elvételével eleget riogattak minket. Most talán már kevesen hisznek nekik. Jó lenne, ha csak annyi NEM szavazat lenne, ahány ember elvesztette a szabad szombatját, s ahányan látták a hazánkba beözönlő 23 millió románt... Legalább két millió IGEN szavazatra azonban ekkor is szükség lesz. Ezzel jót teszünk magyar testvéreinknek és talán a torkukra forrasztjuk a szót a hazudozóknak.

Surján László

az Európai Parlament néppárti képviselője

Vissza a kezdőlapra