2004. október 03. vasárnap 23:42
Habsburg Ottó nyilatkozata az MTV-nek édesapja, IV. Károly boldoggá avatásáról
„Édesapám számára rendkívül sokat jelentett a Szent Korona, döntő volt tisztelete e nagy nemzeti ereklye iránt. A királynak – illetve korunkban az államfőnek – egyetlen dolga az, hogy szolgálják azokat az elveket, amelyeket a Szent Korona megtestesít. Apám a Szent Korona szolgája volt, arra esküdött fel, és minden cselekedetében az vezette, hogy megfeleljen esküjének”– nyilatkozta az MTV Rt. egyes csatornájának a ma 92 éves Habsburg Ottó, IV. Károly fia.
A Páneurópai Unió elnöke kifejtette: édesapja a békéért küzdött akkor, amikor majdnem mindenki háborút akart. Az államfők közül egyedül ő látogatott el a frontra. Látta a katonák iszonyú szenvedését, ezért kezdettől fogva az volt a célja, hogy a békét helyre kell állítani. E miatt sok ellenséget szerzett magának a háború harcias hívei között.
Habsburg Ottó tisztán egyházi, Isten előtti ügynek tekinti édesapja boldoggá avatását, ezért az eljárás kezdetétől fogva távol tartotta magát az ezzel kapcsolatos eseményektől. Habsburg Ottó nagyon értékes elvnek tartja II. János Pál pápa azon törekvését, hogy minden nemzetnek és foglalkozásnak szimbólumokat adjon. A Páneurópai Unió elnöke állítja: a politikusnak az a feladata, mint a papnak. Ha igazán komolyan veszi a küldetését – sajnos sokan nem veszik annak –, akkor felismeri, hogy a politika a közügy szolgálata, és ezt minden körülmények között képviselnie kell, akkor is, ha ebből hátránya származik. IV. Károly mindig ezt az elvet tartotta szem előtt. Mindvégig hitt ugyanis abban, hogy Istentől kapott feladatai vannak. Ugyanúgy, ahogyan a papnak is feladata a hívek lelkének gondozása, a politikus is felelős Isten előtt mindazért, amit tesz. Köteles legjobb képessége szerint foglalkozni a nemzet, a nemzetet alkotó emberek sorsával. S nemcsak a gazdasági problémákra kell figyelnie, hanem a morális, szellemi, lelki kérdésekkel is. „Apám mindezt nagyon mélyen átérezte, és ezért remélem, hogy a politikusoknak szimbóluma lesz” – fogalmazott Habsburg Ottó, aki azt is reméli, hogy nemcsak a katolikusok, protestánsok, unitáriusok, hanem a mohamedánok számára is sokat jelent édesapja boldoggá avatása. Ezt jelzi, hogy a boldoggá avatási ünnepségre több mohamedán vallási – illetve világi, de mohamedán vallású – vezető is elutazott. „Apám életpályája ugyanis azt példázza, hogy az ember a politika által is eljuthat a szentségre, és ezzel jobban szolgálja nemzetét, mint bármelyik nagy hadvezér, vagy az Istent elvető politikai vezető. Imádkozni akkor imádkozunk a legerősebben, amikor egyszer csak szembetaláljuk magunkat valami nagy, megoldhatatlannak látszó feladattal, és arra kérjük az Urat, mutasson nekünk utat, és legyen meg a Te akaratod. Biztos vagyok abban, hogy apámnál ez rengeteget számított” – mondta a Páneruópai Unió elnöke.
Végül Habsburg Ottó arra figyelmeztetett: édesapja boldoggá avatása nekünk, magyaroknak, azt üzeni, hogy tekintsünk hátra, s fedezzük fel újra keresztény, vallásos hagyományunkat, ami hosszú évszázadokon keresztül meghatározó volt a nemzet életében. Sajnos nem csak a magyarság, de Európa népei is elfordultak vallásos hagyományaiktól, s ez napjaink egyik legsúlyosabb problémája. Pedig a vallásosság, a kereszténység óriási érték, amelyre támaszkodnunk kellene a jövőben is. Boldog IV. Károly fia arra is kitért, hogy tudomása szerint nincs még egy olyan nemzet a világon, amelynek első királyát szentté, az utolsót pedig boldoggá avatták volna. Mindez pedig reményt jelenthet a jövőre nézve, hogy a magyar nemzet új, felfelé ívelő korszak elé nézhet.
MTV/MK
