2004. november 26. péntek 22:08

Surján Lászlónak a közelmúltban megjelent írása

A hét részből álló cikk majd egybefüggően is olvasható lesz az "Olvasnivaló" rovatunkban.

 

Surján László:

Család és egészség (2)

 

A családi állapot lényegesen befolyásolja egészségünket, életkilátásunkat

A XIX.-XX. századi természettudományos szemlélet nem sokat tud kezdeni egy olyan hipotézissel, hogy a családi állapot kihat az ember egészségére. A betegségek okát valamely külső hatás, a kórokozó. A kórokozót meg kell ismerni, el kell távolítani, ha nincs ellene védekezés, el kell kerülni. Ez a szemléletet a gyakorlat igazolta. Sikerült visszaszorítani a fertőző megbetegedések egész sorát: hol van ma Európában himlő, pestis, vérhas? Korlátok közé került a tuberkulózis, és sorolhatnánk hosszasan a látványos eredményeket.

Ezzel a felfogással nehéz összeegyeztetni azt a felvetést, hogy a családi állapotnak lényegi szerepe lehet egészségünkben. Ugyanakkor olyan adat sincs, amely kizárná, hogy a házasság ténye ne befolyásolhatná egészségünket. A betegségekre vonatkozó ismereteink gyors változása szerénységre int: épp a hatalmas fejlődés mutatta meg, korábbi „biztos” tudásunk mily gyorsan avul el. Ráadásul aligha lehet a betegség kialakulását egyetlen tényezőre visszavezetni. Korábbi tévedéseink is figyelmeztetnek. Az ezerhétszázas években, Olaszországban egy új, sok esetben halálhoz vezető magas lázzal, náthával járó betegséget észleltek, amely egy arrafelé szokatlan hideg időszak után lépett fel. El is nevezték influensa di freddo-nak, azaz a hideg befolyására létrejött bajnak. Innen a mai influenza szavunk. Ma már minden középiskolás tudja, hogy nem a hideg idő, hanem vírus fertőzés az influenza oka.

A betegségek kialakulása és lefolyása nemcsak attól függ, hogy kapcsolatba került-e az ember a kórokozóval. Más tényezőknek, többek között az életmódunknak biztosan van komoly hatása. Van tehát értelme vizsgálni egészségi állapotunk és a családi körülmények egymásra való hatását[5].
[5] A család és egészség kapcsolatát egyesek a családtagok között halmozódó, tehát örökletes megbetegedésekre vonatkoztatják. Ebben az írásban erre az összefüggésre nem térünk ki.

Már a kezdet kezdetén is számít: házasságból születtél-e

Bizonyos társadalmi vagy természeti jelenségek közötti összefüggés megismerésének az a módja, hogy megvizsgáljuk: halmozottan fordulnak-e elő együtt, vagy sem. Ha például azt kérdezzük: hat-e az újszülöttek testsúlyára az, hogy az szülőanya házasságban él-e vagy egyedül, a közvélemény alighanem könnyen rávágja: ugyan, már miért hatna? A kutató nem dönt elhamarkodottan, még a nyilvánvalónak tűnő dolgokat is szereti adatokkal alátámasztani. Ilyen vizsgálatok tárták fel, hogy az egészség és a családi állapot között van és jelentős a kapcsolat.

Az alacsony testsúllyal való születés növeli a betegségek kockázatát. A házasságon kívül születettek körében kétszer akkora a kis súlyú újszülött érkezésének esélye (8,4 %), mint ha a baba házasságban élő anyától származik (3,9%)[6]. Az eltérés kiállta statisztikailag jelentős, azaz alig van valószínűsége annak, hogy a kutatók véletlenül kapták a fenti eredményt. Többen ebben egyértelműen a házasság előnyeit látják bizonyítva. A várandós anya lelkiállapota érdemben befolyásolja a magzat fejlődését. Az pedig nem kíván magyarázatot, hogy a jövendő gyermekkel magára maradt anyának nehézségekkel kell számolnia, ha más téren nem, anyagi szempontból. (Ezért kap a legtöbb országban kiemelt szociális támogatást a gyermekét egyedül nevelő szülő.) A jelenség magyarázatába be kell vonni az érintettek életkorát is: a tizenéves anyák gyermekének is nagyobb esélye van, hogy kis súllyal születik, mint az idősebbeknek. (Ebből a szempontból örvendetes hír, hogy például az Egyesül Államokban az ezredforduló jelentős csökkenést hozott a tizenéves anyák számában.)
[6] http://www.co.ramsey.mn.us/ph/hi/hpp_lbw.asp

A társas életet élő embernek több esélye van egyes betegségek túlélésre

A családi állapotnak azonban egészen más területeken is van szerepe a betegségek alakulásában. A szívinfarktus túlélésére a magánosoknak csak 50 százalék esélyük van, a házasoknak 80. Nem a házasságnak, mint jogintézménynek van jelentősége: azok is a jobb túlélési esélyű csoportba tartoztak, akiknek házastársa ugyan nem volt, de bizalmas jó barátja igen. A „tartozom valakihez,” „fontos vagyok valakinek” érzése lehet a lényeg, de ez persze csak az egyik tényező a sok közül. Az az egyébként szerencsés helyzet, hogy valakinek mind házastársa, mind jó barátja van, már nem növelte tovább a szívinfarktus túlélésének esélyeit[7]. De ez az adat is alátámasztja: az ember nem elég önmagának. Társas lény, s különféle társas kapcsolatai között az alapvető a házasság. Megléte visszahat egész életünkre és befolyásolja még egészségünket  is.
[7] Barry Franklin: Social factors also play role in heart disease Detroit Free Press 2000. júl. 18.
 http://www.freep.com/news/health/good18_20000718.htm

Hasonló következtetésre jutott Redford Williams doktor, aki a Duke Egyetem egyik kutatási központjának az igazgatója. Megfigyelései szerint, a magányosan élők másfélszer nagyobb valószínűséggel kapják meg a második infarktust, mint a családosok. Azoknak a fele, akiknek nincs sem jó barátjuk, sem házastársuk, hat hónappal az első kórházba kerülés után meghal[8].
[8] http://helping.apa.org/mind_body/heart.html

Ugyancsak a Duke Egyetemen vizsgálták meg 1400 olyan ember kórtörténetét, akiknek legalább egy koszorúér águkon súlyos elzáródás volt. Az öt éves túlélés valószínűségét mérték. A házastárs és közeli barát nélküliek csoportjában háromszor annyian haltak meg ezalatt az idő alatt, mint azok közül, akik tartoztak valakihez[9].
[9] Chris Woolson: Depression and Heart Disease http://www.ahealthyadvantage.com/topic/depheart

Természetesen számolhatunk az ellenvéleményekkel. Sokak szerint a rossz házasságban élők számára a házasság puszta léte nem véd az elmagányosodás ellen. A rossz házasság káros hatásai valóban tetten érhetők. Egy 2000-ben megjelent tanulmányban[10] 103 betegen végzett vizsgálatot ismertettek. Azok körében, akik nem voltak megelégedve házasságukkal, vastagabb volt a szív fala, mint a boldog házasságban élőké. Ennek megfelelően a vérnyomás értékeik is magasabbak voltak. (A vérnyomás emelkedése a szív bal kamrájának megvastagodását okozza.) Ésszerű a szerzők következtetése: érdemes erőfeszítéseket tenni a házasság megjavítása érdekében.
[10] Archives of Internal Medicine 2000;160:3453-3458

Még a befejezett házasság is segít

A Stockholmi Egyetemen a szívizom elhalás illetve az agyvérzés utáni túlélés esélyeit hasonlították össze olyan emberek között, akik megházasodtak, és akik nem. A csoportok kialakítása során nem törődtek azzal, hogy pillanatnyilag van-e társa a betegnek, csak azzal, hogy valaha összekötötte-e az életét valakivel, vagy sem. Így is azt tapasztalták, hogy a házasság nélküli élet növelte a kockázatot[11].
[11] Susan Aldridge, PhD: Marriage protects your health British Medical Journal February 16 2002
 http://www.healthandage.org/PHome/gm=2!gid1=1206

(folytatjuk)

A cikk anyaga egybefüggően

 

Vissza a kezdőlapra