2004. november 13. szombat 12:02
ÉRVEK A HAZUGSÁGÁRADAT ELLEN
A kettős állampolgárság
megadása a határon túli magyaroknak egyetlen fillérrel sem terheli meg a
költségvetést
Azok riogatnak manapság többletkiadással, akik nemrég még 23 millió román munkavállaló beözönlésére figyelmeztettek. Abból sem volt igaz egy szó sem, és ebből sem az. Magyarországon csak az a személy jogosult bármiféle juttatásra, aki az országban él és itt adózik. A kettős állampolgárság célja, hogy a határon túli magyarok – biztonságban - szülőföldjükön maradhassanak, tehát ne települjenek át Magyarországra.
A népszavazás arról szól, hogy adunk-e európai útlevelet az Erdélyben, a Délvidéken, Kárpátalján vagy Horvátországban élő magyaroknak, illetve hogy akarunk-e adni a szabadságunkból nekik is. Az európai példák biztatóak, többek között Franciaországban és Olaszországban is létezik törvény a kettős állampolgárságról, így az Unió egy rossz szót sem szólhat, hiszen egy náluk régóta bevett, jól működő rendszerről szavazunk majd decemberben. A Himnusz költője, Kölcsey Ferenc, ha ma élne, nem érvényesülhetne az anyanyelvén, nem intézhetné hivatali ügyeit magyarul, Magyarországra csak 500 euró felmutatása árán léphetne be, fél évben csak 90 napot tölthetne itt, s ha valamiért túllépné ezt az időt, az idegenrendészet hosszú időre kitiltaná az országból.
Kölcsey Ferenc, ha ma élne, román állampolgár lenne, hiszen szülőfaluja, Sződemeter ma Romániához tartozik.
Kölcsey Ferenc, ha ma élne, bizonyára szeretne magyar állampolgár lenni. Kölcsey Ferenc, ha ma élne, ezt csak úgy tehetné meg, hogy eladja házát szülőfalujában, Magyarországra költözik, ahol az idegenrendészettől és az adóhatóságoktól rettegve él, amíg megalázó és idegőrlő tortúrák árán megszerzi a szükséges papírokat. Sok-sok felesleges keserűség és felesleges akadály árán lehetne hivatalosan is magyar a Himnusz költője.
A szomszédos országokban körülbelül három és félmillió magyar él, magyar állampolgárságukat erőszakkal vették el tőlük. Választaniuk kellett a szülőföldjük és az eredeti állampolgárságuk között. Ezt az igazságtalanságot most jóvá tehetjük.
A magyar állampolgárság biztonságot ad az elszakított és alávetett helyzetben élő magyaroknak. Nem kérnek ők könyöradományt. Csak annyit, hogy fogjuk meg felénk nyújtott kezüket. Egyetlen szavazatunkkal történelmet írhatunk.
Adjunk emberséget, méltóságot, magyarságot, jogot három és fél millió magyarnak!
A népszavazáson az alábbi kérdésben kell döntenünk: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19.§ szerinti "Magyar Igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"
Magyarázat: A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a más országban élő magyarok közül csak az kaphat magyar állampolgárságot, akinek lakóhelye és megélhetése Magyarországon biztosított, vagyis évek óta itt él és itt dolgozik.
Ennek megváltoztatását célozza a népszavazás, amely Magyarországra áttelepülés nélkül is lehetővé kívánja tenni az állampolgárság megszerzését, vagyis a kedvezményes honosítást. Amennyiben a népszavazáson résztvevők többsége, de legalább a szavazásra jogosultak egynegyede igennel szavaz, a parlament köteles olyan törvényt hozni, amely alapján minden, a jelenlegi Magyarországon kívül élő magyar igényelheti a magyar állampolgárságot. Nem automatikusan kapják majd meg, kérvényt kell benyújtaniuk, amelyben a magyar nemzetiségüket igazolniuk kell. Az igazolásra alkalmas lehet a szomszédos országokban élő magyaroknak az elmúlt években adott Magyar Igazolvány, de más megoldásról is dönthet az országgyűlés.
(I) A határon túliak kérésének teljesítése alkotmányos kötelességünk
Alkotmány 6. § (3) bekezdése: Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.
Megvalósításának nincs nemzetközi jogi akadálya
- nem ellentétes az Állampolgárságról szóló Európai Egyezménnyel;
- hasonló állampolgársági törvények az EU-ban (15 tagállamban létezik a kettős állampolgárság pl. Spanyolország, Olaszország, Finnország, Görögország, Franciaország);
- Párizsi békeszerződés nem tiltja .
(II) Ellenérvek és tévhitek cáfolata
1. Nem jelent többletterhet, sem a költségvetésnek, sem az embereknek. Nézzük meg a hatályos jogot:
A nyugdíj, egészségbiztosítás feltétele a társadalombiztosítási jogviszony fennállása (pl. munkaviszony)
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.):
2. § (1) bek: A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait, illetve - az e törvényben foglalt követelmények teljesítése esetében - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező.
Tbj. 2. § (3) bek: A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha törvény kivételt nem tesz - a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.
(4) A társadalombiztosítási rendszerhez kapcsolódó magánnyugdíj keretében járó ellátások fedezetére a biztosítottak - törvényben meghatározott mértékű - tagdíjat fizetnek.
(5) A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre.
Tbj. 6. § (1) A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.
Tbj. 7. § (1) A biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.
Társadalombiztosítási ellátások
Tbj. 14. § (1) A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe.
(2) Egészségbiztosítási ellátások:
a) egészségügyi szolgáltatás;
b) pénzbeli ellátások:
ba) terhességi-gyermekágyi segély,
bb) gyermekgondozási díj,
bc) táppénz;
c) baleseti ellátások:
ca) baleseti egészségügyi szolgáltatás,
cb) baleseti táppénz,
cc) baleseti járadék.
(3) A nyugdíjbiztosítási ellátások:
a) társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás:
aa) öregségi nyugdíj,
ab) rokkantsági nyugdíj,
ac) baleseti rokkantsági nyugdíj;
b) hozzátartozói nyugellátás:
ba) özvegyi nyugdíj,
bb) árvaellátás,
bc) szülői nyugdíj,
bd) baleseti hozzátartozói nyugellátások.
Szociális ellátásra és családi ellátásra (pl. gyes) csak az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászorult magyar állampolgár jogosult
1, A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 3. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
(2) A törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások (átmeneti segély) tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(3) A törvény hatálya kiterjed
a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint
b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.”
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások (Szt. 25. § (3) bek.): időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 2. §-a:
E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - az ellátás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén élő
a) magyar állampolgárra,
b) bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,
c) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben, valamint - az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
A családtámogatási ellátások (Cst. 5. §): a családi pótlék, gyermekgondozási támogatás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás; anyasági támogatás.
TOVÁBBI SZEMPONTOK
440 millió EU állampolgárt már most is több szociális jog, kedvezmény (70 év felettiek ingyenes utazása, állami támogatású lakáshitel) illet meg
A volt szocialista országokkal kötött kétoldalú egyezmények a szomszédos államok polgárai számára – nemzetiségre tekintet nélkül - a sürgősségi egészségügyi ellátás lehetőségét amúgy is biztosítják
A népszavazás csak 50 millió forintba kerül, mert annak megtartására a kórház privatizációval kapcsolatos népszavazás napján kerül sor (2004. december 5)
2. A magyar állampolgárság és magyar igazolvány között az érintetteknek választaniuk kell: a kettő együtt nem tartható fent
Magyar állampolgárság igénylése esetén a magyar igazolványhoz kötődő kedvezmények elvesznek, ez költségvetési kiadáscsökkentést eredményez. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 1. § (1) bek.: A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, Szerbia és Montenegróban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki.
3. Az Alkotmány és a ma hatályos (két-harmados) választási törvény szerint az országgyűlési, helyi önkormányzati, európai parlamenti választásokon, népszavazásokon, népi kezdeményezésekben nem vehetnek részt a szülőföldön maradó magyar állampolgárok
Alkotmány 70. § (1) bek.: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
Alkotmány 70. § (2) bek.: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
Alkotmány 70. § (4) bek.: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Vt.) 13. § (1) bek.: A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek a lakóhelye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van. Vt. 149. § E törvény alkalmazásában lakóhely: annak a lakásnak vagy ennek hiányában - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgár kivételével - szükségből használt helyiségnek, szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául használ, amennyiben azt a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba lakcímként bejelentette.
A NEM szavazat mellett érvelő politikusok és pártok arra számítanak, hogy mindezt nem ismerik a polgárok és saját érdekeiket látják veszélyeztetve, ha megadnánk az érintetteknek a magyar állampolgárságot. Kettős állampolgárságot mi adni nem tudunk, minden ország maga dönti el, kinek ad, kinek nem polgárjogot. Ezen kívül attól félnek, hogy egyszer a polgári erőknek kétharmados többségük lesz, s akkor a határon túliak is szavazó joghoz jutnak majd. A félelem és az önzés ismét rossz tanácsot adott nekik.
Surján László
