2004. november 28. vasárnap 21:39
Vajdasági mindennapok
Az alábbi írást közvetve juttatta el hozzánk Papp Ferenc, ismert kereszténydemokrata politikus a Vajdaságból. Fia 2003 augusztusában ismeretlen körülmények között meghalt. Az édesapa nem nyugodott bele a rendőrség döntésébe és az alábbiakban közölt feljelentéssel próbálta elérni, hogy az ügyet tisztázzák. A Magyar-Hon-Lap szerkesztősége nem tud, nem is jogosult ítéletet mondani a tragikus történet érdeméről. Egy azonban biztos, Papp Ferenc nem kapta meg az illetékes hatóságtól azt az együttérzést és gondoskodást, amit jogosan elvárhat. Mindez kiviláglik a feljelentésre érkezett elutasító válasz szövegéből, amelyet a panaszos fordításában tudunk közre adni.
Papp Ferenc e két dokumentum szövegéhez egy általa most megfogalmazott kérést is megfogalmaz. Szívszorító de egyben szívet melengető is, ahogy ragaszkodik szülőföldjéhez s ugyanakkor magyarságához is. Gondoljunk erre is december ötödikén.
_________________________________________________________________
KERÜLETI KÖZVÁDLÓSÁG
ÚJVIDÉK
Akta száma ktr-681/03
BÜNÜGYI FELJELENTÉS
Mivel nem vagyok megelégedve a nyomozószervek megindoklásával a fiam Papp Csongor halálával kapcsolatban, ezért nyújtom be a Kerületi Közvádlóságnak a feljelentésem, ismeretlen személy (ek) ellen, fiam Papp Csongor (született Újvidéken, 1960-június 21.-én) meggyilkolásával vádolva őket.
2003. augusztus 2-án (szombaton) d.e. 11,45–kor az udvarban hazaindulásomkor megkért, hogy másnap, vasárnap Őt és feleségét vigyem ki a félkilenckor induló autóbuszra, amivel a Crikvenicán lakó felesége testvérénél nyaraló fiait hoznák haza. Ekkor láttam Őt élve utoljára. Aznap este 7 óra tájban hívott fel a menyem, kérdezve, hogy Csongor (azt gondolva, hogy nálunk van) mikor jön haza, mert az útra kell készülődni. Meglepődve válaszoltam, hogy szó sem esett arról, hogy a nap folyamán meglátogat.
Mivel az éjszaka folyamán sem jelent meg, másnap, vasárnap reggel a rendőrségre mentem, bejelenteni az eltűnését. Az autóbuszjegyet vasárnap reggel fél áron visszaváltottuk. Hétfőn ismét a rendőrségre mentem, ahol pontosabban leadtam a személyleírását. A nyomozó megígérte, mindent megtesznek a megtalálása érdekében. Augusztus 14-én a rendőrség jelentette, hogy Csongort megtalálták, de sajnos holtan, valahol az erdőben Beocsin közelében és felkértek, hogy másnap a reggel a kórház bűnügyi orvostani osztályán jelenjek meg a személyazonosítás ügyében. Másnap a vejemmel bementem a kórházba, ahol az egyik ott dolgozó személy átadta a fiam ruházatát, egyben de mivel a test tíz napig a rekkenő hőségben feküdt, bomlófélben van és a felismerhetetlenségig deformálódott, nem ajánlja a megtekintését. Amennyiben a ruháját és a kezén talált karórát felismerem, az elegendő az azonosításhoz. Itt kaptam egy orvosi leletet a halál beálltáról, ami e temetkezés engedélyezésére szolgált és szombaton augusztus 6.-án el is temettük. Azt követő hétfői napon menyemmel Beocsini rendőrállomásra mentünk a rendőrfőnökhöz, aki a tetemet hivatalosan elsőnek tekintette meg. Vele együtt mentünk el a Duna melletti Szvilos falucskába, kb. Beocsintól 30 km-re, ahol megtalálták a fiam holttestét. Szvilos falu szélénél balra kanyarodva egy keskeny vízmosta földúton, kocsival, csak nagy nehézségek árán tudtunk feljutni az első kis fennsíkra, az utat elhagyva, gyalogosan haladtunk tovább, egy éles lejtőig, majd a lejtő szélén jobbra fordulva még vagy 30 métert egy herekaszálón át, amikor megpillantottunk egy fára kitűzött vászondarabot, amit valószínűleg a tetem helyének megjelölése végett helyeztek oda. A meredek lejtőt félméternyi magas, igen száraz fű nőtte be. A lejtő szélét derékig érő bokor-cserje nőtte be. A helyszínen nagy nehézséggel, a sikamlós fű miatt leereszkedtünk (kb 10 méternyit) a lejtő felére, a helyre, ahol a tetem feküdt. A lenyomtatott fű teknőalakra hasonlított, a lejtő közepe táján (kb. 10 méternyire), szintén egy fiatal akácos élő sövény húzódott.
Amikor saját kérésemre bementem egy informatív beszélgetésre, Milan Vuksa nyomozóhoz, Ő előadta a saját elképzelését az esetről. Szerinte, a fiam, amikor Szvilosra ért, ezen a keskeny utacskán, feljutott erre a magaslatra, majd az útról letérve a kukoricások keresztül átvágott a kaszálón a meredek lejtőig, majd a kukoricásban átaludt egy-két napot, ami észlelhető a letarolt kukoricaszárakról. Itt elvesztette a pénztárcáját, melyben a felmutatós buszjegy volt, amit az itteni földtulajdonos a tetem meglelése előtt talált meg és átadott a helyi közösség irodájába. Egy bizonyos idő múlva elhatározta, hogy öngyilkos lesz és kerékpárjával lehajtott a lejtőn. A kerékpár elbillent, és ő elesve meghalt. Milan Vuksa úr ilyen feltételezései kizártak.
1.- A fiam ( Papp Csongor) augusztus másodikán délelőtt, az én kérésemre a városból egy tábla szivacsot hozott a számomra. Ő naponta reggelenként és este 2 darab 100 mg, délben pedig egy darab Leponex tablettát szedett be. Külön aláhúzom, hogy nyáron, nappal 10 óra után, kerülte a napon való tartózkodást az erős hősugárzás (39-40 fok) miatt.
2.- Amint azt a fentiekben említettem az eltűnése napján (szombaton) megkért, hogy másnap vigyem ki őket az állomásra, mert mennek a gyerekeiért.
3.-Állítom, hogy az említett faluban sohasem jártunk, sem Ő, sem én.
4.- A nyomozó Úr állítása (az előző beszélgetésünk során), hogy azon a hegyi utacskán tíz perc alatt könnyesén felérhet az említett magaslatra, nem áll. Ezt kísérelje meg Ő megtenni.
5.- Vuksa Úr, a beszélgetésünk során többször megkérdezte milyen cigarettát szívott a fiam (clasic), majd utólag megkérdezte milyen színű csomagolásút. A menyem szavai szerint piros csomagolásút szívott. Másnap, a Nyomozó úr újságolta, hogy a kukoricás tulajdonosa a kukoricás szélétől nem messze ilyen cigarettát talált, csak azt már elszívta. Ez is azt bizonyítja, hogy a Fiam nem a saját lábán érkezett a helyszínre, mert kerékpárral a lábon álló kukoricásban egyszerűen nem diagonálisan nem lehet áthatolni.
6.- Az én logikán alapuló feltevésem szerint, Őt neki ismerős személyek megkérték, hogy kerékpárral jöjjön a városon kívülre (valamit megsegíteni), majd az úttól távolabb, leütötték, kocsiba rakták, a gyilkosság színhelyétől az említett kukoricáson átcipelve (a cigarettás doboz kiesett a zsebéből) itt elrejtették, majd éjjel lehelyezték a magas fűvel benőtt meredek lejtőn, ahol a tetemet megtalálták.
7.-Az említett nyomozó feltevése, hogy egy bizonyos idő (néhány nap) múlva határozta el magában, hogy kerékpárral a lejtőn leereszkedve öngyilkosságot követ el, szinte lehetetlen, mert a lejtő szélét élő sövény nőtte be, majd álltában felszállni a kerékpárra és ülésben maradni, fizikai törvények alapján sem lehetséges, de ha még ezeket a lehetetlen dolgokat is sikerül megtenni, 10 méternyit ilyen lejtőn ülésben maradni abszolút lehetetlen.
8. De ha valami csoda folytán, mégis az ülésben marad, az ilyen meredek terepen a kerékpár elveszítve irányítóságát eldőlve néhány méter-után megáll, az utasa pedig a lendület következtében, a levegőben repülve a síkos füves talajra esve tovább csúszik a lejtőn az első stabil tárgyig, illetve az akácos sövényig. De fekhelyről ítélve, ő a fele úton keresztbe feküdt. A tanú szerint, a kerékpár egy méternyire a test előtt volt, minden sérülés, károsodás nélkül, sem deformált kormánnyal, sem a kormányon levő kis sebességváltó karocskák, sem a kézi fékek sérülése nélkül.
9.- Amikor utólag egy újságíróval, fényképésszel mentem ki a tett színhelyére, a faluból gyalogszerrel mentünk ki, kb. másfél kilométernyi gyaloglás alatt, háromszor is megálltunk „fújtatni”, annyira meredek és fárasztó volt a felmenés, a cipőnk, nadrágunk térdig poros volt. A KERÉKPÁR A RENDŐRSÉGEN VALÓ ÁTVÉTELNÉL OLYAN TISZTA, PORMENTES VOLT, MINT EGX SZOBAKERÉKPÁR, MÉG A GUMIKERÉK RECÉI IS TISZTÁK VOLTAK. Csak a kormányrúd alatt volt valami fémmel lehorzsolt 2 cm-nyi rész, feltételezésem szerint, a kocsiban való szállítás közben horzsolódott fel. A kormány szöge az első kerékhez viszonyítva, nem volt elfordítva. Ami az ilyen esés esetében (ahogyan azt a nyomozó feltételezte) ez ritkaságszámba megy.
10.-A tragédia napjaiban a higanyszála 38-39 fokot mutatott. Olyan forróságban egy teljesen egészséges ember sem lett volna képes kerékpárral, ezt a távolságot ilyen utakon megtenni, hát még Ő, aki reggelenként (aznap is) két drb. 100 milligrammos Leponexet vett be, délben meg egy egészet, minek utána rendszerint egy-két órát szokott aludni.
11.- A nyomozó kijelentése szerint, az orvos nem tudta megállapítani a halál beálltának okát.
12.- A nyomozók nem engedélyezték a helyszínre kivonult bizottság jegyzőkönyvébe való betekintésemet, sem az ott készült fényképek megtekintését, illetve másolatainak kézhezvételét, mert érdekelt, hogy a helyszínlelő illetve a boncolást végző orvos, megállapította-e, hogy fiamnak a keze újai meg vannak-e, majd azt, hogy három elülső foga gyökerestül hiányzott, melyet a velem kiszálló fényképész lefényképezett. Milyen indok áll rendelkezésére a nyomozóknak, hogy ezeket az adatokat, iratokat, képeket az áldozat édesapja nem láthatja, kaphatja meg?
13.-Életében, magánál tartotta a lakás és a kapu kulcsát, és vállaltban levő garderober szekrény kulcsát. Ezek, meglehet, hogy a gyilkosok kocsijában, esetleg a terepen, szállítás közben hullottak ki, mint a cigarettája, vagy pénztárcája.
14.-Számomra felfoghatatlan, hogy a kerékpárról nem vettek le újlenyomatokat, amikor azidőtájt semmilyen eső, köd vagy harmat nem volt.
15.-Mindezek után, kénytelen leszek-e az unokáimat, a családom többi tagját az országból kimenekíteni?
A felsorolt okok miatt, kérem a címzettet, hogy indítson eljárást, a gyilkosok kézre kerítésére, akik egy fiatalembert, kétgyermekes családapát, a társdalom becsületes polgárát ölték meg, a legkegyetlenebb módon. Mi több, véleményem szerint, ezt nem csak kérhetem, hanem követelhetek is.
Újvidék, 2003-09-16.-án.
Papp Ferenc
Erre a feljelentésemre 2004. november 17-i keltezéssel meghozott végzést, 2004. november 23-án kaptam kézhez. Tisztelt Olvasó, TIZENNÉGY HÓNAP UTÁN.
Íme az irat lefordított szövege:
SZERB KÖZTÁRSASÁG
KERÜLETI KÖZVÁDLÓSÁG
ÚJVIDÉK
AKTASZÁM: KT.265/04
2004-11-17.
VM/LJV
PAP FERENC
CARA DUSANA 84
NOVI SAD
Értesítem, hogy 17-11-2004 évben a („ZKP”) 235.szakasz 4. cikkelye 1. tétele alapján
elutasító végzést hoztam az Ön bűnügyi feljelentésével kapcsolatban,
amelyet ismeretlen személy ellen emelt, hogy, a 47. cikkely 1. pontja szerint gyilkosságot követett el , megölve az Ön fiát, Pap Csongort, mivel nem bizonyítottak a felhozott okok a gyilkosság megállapítására, sem bármilyen bűnügyi cselekmények megtörténésére, ami miatt N.N. személyt hivatalból üldözni kellene.
Amennyiben nincs megelégedve a közvádló ezen határozatával, jogában áll ezen végzés átvételét követően 8 napon belül személyesen a Kerületi Bíróság által vádiratot emelni egy meghatározott személy ellen, követelve a nyomozás beindítását a megfelelő vizsgáló bíróhoz fordulva a ZKP. 61 szakasza alapján.
KERÜLETI KÖZVÁDLÓ HELYETTES
Zoran Ćuran s.k.
Tisztelt olvasó!
Ennek a végzésnek a meghozatalához, egyetlen meghallgatás nélkül, valóban tizennégy hónapra volt szüksége az Igen Tisztelt Közvádlóságnak? Egyáltalán szükséges-e hogy velünk foglalkozzanak a hatalmi szervek? Kinek tartoznak bárminemű felelősséggel, netán lelkiismeretivel? Irányunkban, akikről a saját anyaországuk sem igen foglalkozik, esetleg választások előtt? Az elkeseredésünk, a tetőfokára lépett. A magyar kormányra csak a magyarországi magyarok gyakorolhatnak nyomást, csak ők várhatnak a bajbajutottak megsegítésére, vagy már talán ők sem követelhetnek semmit ettől a kormánytól?
..”A KŐ MARAD…” SAJNOS AKKOR IS, HA LETAPOSSÁK, AKKOR IS HA TÖRMELÉKKÉ VÁLIK, NETÁN HOMOKKÁ, AZ IDEGEN VIZEK SODRÁBAN
A minap gomboson egy apa, amíg a lánya segítségére igyekezett, akit magyarvertek, útközben meghalt! És hol a többi magyarverés-magyarölés? Hol van az anyaország reagálása? Na igen, Egy családot politikai menedékkel be kellett fogadnia a magyarnak nevezett kormánynak! Mi lesz velünk - a többiekkel, akik nem fordulunk politikai menedékért? Igaz, mi nem vagyunk magyar állampolgárok, csak olyan yugó-magyarok, régebben ezt az anyaországiak csetnik-magyaroknak becézték.
Ha netán ilyen eset történne Magyarországon, nagyon érdekel a magyar kormánynak mi a véleménye, hogyan reagálnának rá a szerbek, kormányukkal egyetemben?
MAGYAROK! SZAVAZZATOK IGENNEL, MERT ÉN, HA MEGÖLTÉK IS A FIAMAT ---M A R A D O K ! DE ELVÁROM, HOGY MAGYARNAK TEKINTSENEK
