2004. december 12. vasárnap 23:29
A kettős állampolgárságról tartott magyarországi népszavazás értékelése a Vatikáni Rádióban
A
Vatikáni Rádió angol nyelvű hírműsora a közelmúltban többször tájékoztatott a
december 5-i magyarországi népszavazásról, megszóltatva többek között
Kiss-Rigó László, esztergom-budapesti segédpüspököt. E mellett a VR olasz
nyelvű, Európa Falak Nélkül-című műsora december 6-i adását a kettős
állampolgárság kérdésének szentelte. A soknemzetiségű szerkesztőség mikrofonja
előtt elmondhatták véleményüket Rómában tanuló román görög katolikus
egyetemisták, Dragan Mraovics, szerb író, az olaszországi szlovén nagykövet,
akik egybehangzóan azt állítják: a kettős állampolgársághoz joga van a határon
túli magyar kisebbségnek, sőt, a legtöbb szomszédos országban (Románia,
Szlovákia, Szlovénia) ez bevett gyakorlat, sajnálatos tehát az a tény, hogy a
referendum kudarcot vallott. Az Európai Unió római képviselete arról
tájékoztatott, hogy az EU ide vonatkozó szabályozása az egyes tagállamok
szabad döntésére bízza, kiknek adja meg a kettős állampolgárságot.
Rendkívül komoly és sokrétű feladat vár az egyházakra
A római külképviseleten szavazó magyar állampolgárként Harsányi Pál Ottó
ferences minorita atya, a Római Antonianum Pápai Egyetem
morálteológia-oktatója kommentálta a népszavazás eredményét. Elmondta:
megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a lakosság jelentős része távol maradt a
szavazástól. Ennek az az oka, hogy az erőteljes ellenkampány során rémképeket
festettek a lakosság elé, azt állítva, hogy a határon túli magyarok tömegesen
el fogják árasztani Magyarországot és anyagilag meg fogják károsítani az
anyaországban élőket. Ennek cáfolatára hozta Szlovákia példáját: 2004. május
elseje óta az EU tagjaként ők is „lerohanhatták volna” Magyarországot, ám ez a
tömeges áttelepülés elmaradt. A határon belül és kívül élő magyarok közti
szakadás „összefoltozásában” az egyházaknak komoly feladatot kell vállalniuk:
erősíteni és elevenen tartani szívünkben azt a szolidaritás- és
testvériség-érzést, amelyet a gyakran igen nehéz körülmények között élő
honfitársaink iránt táplálunk. Az egyházak küldetése továbbá, hogy teológiai
és spirituális értelemben is aláhúzzák: a magyar kisebbségek nem súlyként
nehezednek az anyaországra, hanem fontos erőforrást jelentenek számára.
Kelemenné Farkas Márta, a Budapesti Károli Gáspár Református Egyetem idegen
nyelvi tanszékének vezetője úgy véli: lelki katasztrófa következett be a
népszavazás kudarca miatt: nem használtuk ki ezt a történelmi lehetőséget
arra, hogy kimutassuk összetartozásunkat az önhibájukon kívül elszakadt
magyarokkal. Farkas Márta a kormány megfélemlítő hatású hamis statisztikai
kimutatásait teszi felelőssé a sikertelenségért, valamint az elmúlt
rendszerben kialakult bizalmatlanságot, amelyet a magyar lakosság érez a
politikusok iránt: nem akarták meghallani azoknak a hangját sem, akik valódi
tájékoztatást akartak adni a helyzetről, esetlegesen arról, hogy a környező
országokban problémamentesen működik a kettős állampolgárság intézménye.
Kajtár Edvárd atya, a Pécsi Hittudományi Főiskola tanára, a Pécsi Püspöki
szeminárium spirituális vezetője összefoglalta az olasz hallgatóknak a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia álláspontját a népszavazásról.
A magyar nép többsége közönyös a határon túliak iránt
A műsorból természetesen nem hiányoztak a határon túli magyar vélemények sem:
elsőként Puskás Attila, a romániai örmények általános helynöke szólalt meg.
Puskás atya leszögezte: nem beszélhetünk negatív eredményről – amennyiben azt
nézzük, hogy a választók többségben igennel szavaztak. Ugyanakkor azok, akik
nem mentek el szavazni, egyértelműen eldöntötték a népszavazás kimenetelét.
“Ők az erdélyi magyarok számára a magyar nemzet árulói. A kommunizmus bukása
óta amikor csak tehettük elénekeltük a magyar Himnuszt. Most többen úgy
nyilatkoztak, hogy nem akarják többé elénekelni, mert nem létezik már a
valamikori magyar nemzet. Erdélyben és Kárpátalján teljes a csalódottság. A
román kormány szemében külföldiek vagyunk, a magyar kormány demagóg
kampányával elhitette a lakossággal, hogy mi veszélyt jelentünk a
magyarországiak zsebére. Ez nem igaz, gazdasági szakemberek is bebizonyították
ennek ellenkezőjét” – fogalmazott Puskás atya, aki ugyanakkor reményét fejezte
ki, hogy a magyar parlament megtartja ígéretét és dolgozni fog a kettős
állampolgárságról szóló törvényen. Az erdélyi magyarok egyedüli lehetőségének
a teljes területi, kulturális és gazdasági autonómiát nevezte meg. Csak a
Romániai Magyar Demokrata Szövetségben bízunk, hiszen bejutottak a román
parlamentbe – mondts Puskás Attila. A vajdasági magyarok véleményét Harmath
Károly, ferences atya osztotta meg az olasz hallgatókkal: keserűséggel vették
tudomásul azt, hogy a magyar nép közönnyel fordult a kérdés felé. A szerbiai
magyaroknak jelenleg is vízumra van szükségük ahhoz, hogy Magyarországra
látogassanak. A helyzet csak rosszabb lesz a schengeni határok módosításával;
kizárnak bennünket, mint a leprásokat – fogalmazott Harmath atya.
Veres András: ugyanannak az Istennek a gyermekei vagyunk
A 28 perces adás végén megszólalt Veres András püspök, a MKPK titkára, aki
december 6-án Gyergyószentmiklóson mutatott be ünnepi szentmisét. Elmondta: a
háttérben hallatszó harangszó is fájdalmasan kondult, hiszen az ottani
magyarok szomorúságot éreztek szívükben, amiért az anyaországban élő
testvéreik nem éltek a lehetőséggel, hogy kifejezzék szeretetüket irántuk,
hogy visszaszerezzék azt, amit 1920-ban Versailles-ban elvesztettünk. A
keresztény remény szavaival szóló püspök bízik abban, hogy a szentmise megadja
azt a lelki megerősítést, azt az örömöt, hogy ugyanannak az Istennek a
gyermekei vagyunk, és minden szomorúság és rossz élmény ellenére el kell
vinnünk szívünkben ezt az örömöt családunkba, a társadalomba, ahol élünk.
VR/MK
