2005. március 09. szerda 20:04
Az Európai parlament véleménye a lisszaboni stratégiáról
Az EP 514:110 arányban, 20 tartózkodással fogadta el a lisszaboni stratégia félidõs értékelésével foglalkozó állásfoglalását. A Parlament a lisszaboni stratégia végrehajtását tekinti az EU fõ elsõdleges feladatának, amely meghatározza a következõ öt év teendõit. A képviselõk fontos pontokon megváltoztatták a tervezetet. A szegénység felszámolásáról szóló módosítást tekinti a néppárt az egyik legfontosabbnak. A dokumentum célja, hogy tolmácsolja a Parlament véleményét a márciusi európai tanácsi ülésszak résztvevõi számára.
A stratégia az Unió számára a fenntartható növekedést, a foglalkoztatás növelését, valamint a társadalmi és környezetvédelmi szempontok érvényesítését jelölte ki, s ezek ma is aktuálisak. Sajnos az elmúlt öt évet eredménytelennek is mondhatjuk.
Erõfeszítésekre van szükség továbbá a belsõ piac kiteljesítéséhez, és a tagállamoknak strukturális reformokat kell végrehajtaniuk az európai szociális modell fenntartása érdekében. A környezetvédelmi, egészségügyi és élelmiszerbiztonsági politikák pozitív hatást fognak gyakorolni a növekedésre és a versenyképességre is - áll az állásfoglalásban.
Az állásfoglalás kimondja: a növekedésorientált, fenntartható makroökonómiai feltételeket garantálni kell a gazdasági, szociális és környezetvédelmi célok elérése, valamint Európa nemzetközi versenyképessége érdekében. Ehhez a folyamathoz - áll a szövegben - dinamikus gazdaságra és munkaerõpiacra, stabil valutára, az államadósság, valamint a költségvetési hiány csökkentésére, továbbá fenntartható nyugdíjrendszer kialakítására van szükség. Vajon megértik-e ezt a mai magyar kormány vezetõi?
A munkaerõpiacnak egyszerre kell dinamikusnak és biztonságosnak lennie, a szociális ellátást modernizálni, de nem gyengíteni szükséges, a szociális gondoskodás és a környezetvédelem magas színvonalát pedig Európa versenyelõnyeként kell kezelni. Ezekre a kijelentésekre azonban nehezen lehet konkrét cselekvési tervet készíteni. Fontos a szolgáltatások egységes piacának kialakítása. A Bizottság dolgozza ki a közérdekû, egyenlõ hozzáférést és minõséget biztosító szolgáltatások nyújtásának jogi feltételeit. A képviselõk új intézkedéseket sürgettek a szegénység 2010-re történõ felszámolása érdekében.
A szöveg külön foglalkozik a kis és közepes vállalkozások számára kedvezõbb környezet kialakításával, egy új, az energiapiacot érintõ kezdeményezéssel, a vidékfejlesztési kiadásokkal (ideértve a fiatal gazdálkodók képzését), a transzeurópai hálózatok gyors fejlesztésével, az új, információs társadalomra vonatkozó kezdeményezéssel. Az állásfoglalás támogatja a kutatási-fejlesztési kiadások jelentõs emelését, a nemzeti jövedelem három százalékra (két százalék a magán- egy az állami szektorból). A képviselõk a duplájára növelnék az EU kutatási költségvetését és ösztönöznék a kutató-csereprogramokat. A Parlament szerint a legális bevándorlás jelentõs szerepet játszhat a tudásalapú európai gazdaság kialakításában.
A vitához hozzászólt Szájer József, hozzászólását külön cikkben közöltük.
A strasbourgi plenáris ülésen részt vett José Manuel BARROSO is. A Bizottság elnöke úgy vélte, az európai társadalom eddig nem érezte magáénak a lisszaboni stratégia által kitûzött célokat, éppen ezért az állam- és kormányfõk tavaszi ülésének is az lesz az egyik célja, hogy megmagyarázza az embereknek, miért fontosak ezek.
BARROSO úgy fogalmazott, az elérendõ cél a „jobb minõségû élet a kibõvített unió minden részében”. Kiemelte a munkához jutás feltételeinek, a fiatalok, nõk és idõsek helyzetének javítását, a kis és közepes méretû vállalkozások és a kutatás támogatásának fokozását.
Hans-Gert PÖTTERING néppárti frakcióvezetõ azt mondta, hogy az unió kibõvítésével egyidejûleg csökkent a termelékenység az EU-ban. Az Egyesült Államok nemcsak ezen a téren, de a kutatásokra fordított összegben is jelentõsen megelõzi Európát. A GDP-hez viszonyítva ez az arány 2,8 százalék az USA-ban és 1,9 százalék az EU-ban - mondta a néppárti frakcióvezetõ. Pöttering szerint a kockázatvállalást, az egyéni kezdeményezést, a vállalkozó szellemet kell ösztönözni, növekedésorientált, kiszámítható gazdaságpolitikára, stabil valutára, kevesebb bürokráciára és egyre több munkahely teremtésére lenne szükség.
.
