2005. január 04. kedd 10:16
Szilveszter ünneplésének hordaléka
Magam egy családnál ünnepeltem beszélgetéssel az Új Év beköszöntét. Éjfélkor, mivel Kőbányán az Óhegy kissé kiemelkedő részén voltunk, gyönyörködhettünk a város számtalan pontján lévő tűzijátékban.
Lehet, hogy korosodó életkorom miatt, de számomra idegen az utcai tömeg-ünneplés. Bár, akik elmennek, biztosan azért, mert nekik tetszik. Nem is ezzel volt bajom. Az utcai ünneplés hordaléka a 700 m3 szemét, üvegtörmelék.
A másik, min elgondolkodtam, hogy már 28-ától szinte folyamatos petárdázás zajlott a lakóhelyem környékén. Tekintet nélkül arra, hogy esetleg dél táján az idősek lepihennének a környék házaiban. De azon is elgondolkodtam, mivel láttam, kik a petárdázó gyerekek, hogy nem a jól szituált családok gyermekei közül kerültek ki. Az eldurrogtatott petárdák összegét, ha ezek a családok megélhetésükre fordították volna, lehet, könnyebben kezdenék az új évet.
Az a tapasztalatom, hogy az ünneplés kultúráját elvesztettük sokan. Egy-egy ünnep csak arról szól, hogy bulizzunk, hogy jókat igyunk, hogy én magam jól érezzem magam, és senki más nem érdekel eközben.
Szilveszter éjszakáján mindig jó volt elcsendesedni pár pillanatra, amikor közösen énekeltük a Himnuszt. Karácsony napjaiban jó együtt lenni a családtagokkal. Egy-egy születésnap vagy névnap közös megünneplése gondolom sokaknak felemelő, lélekmelegítő alkalom. A gyerekek számára szervezett otthoni zsúr is szép együttlét lehet.
De vajon a mai fiatalokat ki tanítja meg ezekre.
Éppen ezért fontos lenne a családokat megerősíteni. Az iskolákban nem csupán „suli-diszkót” rendezni, hanem normális jókedvű mulattságokat szervezni. Persze ez nem könnyű. Mert több szervezést igényel.
Bizonyára már vannak, meg lehet még olyan „ötlet-tárakat” kialakítani, amelyek segítségére lehetnek az ilyen programot szervezni szándékozókat.
Fülöp Ákos
(1103 Budapest, Kada utca 25)
