2005. február 01. kedd 22:38
Adóelvonási statisztika
Kevésbé mohó az állam az Európai Unió új tagállamaiban, mint a régiekben, legalábbis ami az átlagos adóterhelés GDP-hez viszonyított nagyságát illeti - derül ki az Eurostat legújabb összesítéséből.
Igen nagyok az adóelvonásbeli különbségek az egyes tagállamokban - állapítható meg az Eurostat január 28-án nyilvánosságra hozott 2003-as adatsorából. Az abszolút rekorder Svédországban a gazdaságban egy év alatt létrejövő összes érték több mint felét vonja el az állam különféle adók, járulékok, illetékek és egyéb bevételek formájában (egészen pontosan 51,4 százalékát), a skála másik végén található Litvániában viszont alig több, mint fele ekkora a ráta (28,7 százalék). A magas adóterhelésű tagországok közé tartozik még Dánia (49,8 %), Belgium (48,1%), Franciaország (45,7 %), Finnország (45,1 %) és Ausztria (44,8 %). Ezzel szemben az állam viszonylag több lélegzetet enged polgárainak Lettországban (29,1%), Szlovákiában (30,9 %), Írországban (31,2 %), Észtországban (33,4 %) és Lengyelországban is (35,8 %).
Az új tagállamokban jellemzően alacsonyabb az adóterhelés, mint a régiekben, amit elemzők az előbbiek fájdalmas gazdaságszerkezeti és jóléti átalakításaival magyaráznak. Magyarország az EU-átlagnál (41,5 %) valamivel csekélyebb, 39,2 százalékos adóelvonási szinttel "büszkélkedhet", hiszen az új tagok között ez a második legmagasabb szint, csupán Szlovénia sarcolja meg ennél is jobban polgárait (40,3 %). A magyar adat magasabb adóterhet jelent a görög és a portugál rátánál is.
Örvendetes lehet ugyanakkor hazai adófizetők szempontjából, hogy 1995-ös 43,6 százalékhoz képest lényegesen mérséklődött a közterhek magyarországi szintje a GDP-hez viszonyítva. Eközben a régi tagállamok átlagos adóterhelési szintje gyakorlatilag változatlan maradt. Az adóelvonás mértékét az Eurostat az államháztartás teljes adó-, illeték- és járulékbevételeként határozza meg.
Ami az adóterhek szerkezeti megoszlását illeti, Magyarország (Ciprussal együtt) azzal tűnik ki a mezőnyből, hogy igen magas a közvetett (vagyis nem a jövedelemhez vagy a vagyonhoz, hanem a fogyasztáshoz illetve a termékáramláshoz kötött) adók aránya. A közvetett adók hazánkban a teljes adóterhelés 42,3 százalékát képviselik, míg az uniós átlag csupán 33,8 százalék. Szakértők szerint ez elsősorban az igen magas hazai áfakulcsoknak tudható be, illetve annak, hogy az emberek jövedelme alacsony, s így a jövedelemadókból származó állami bevételek is viszonylag alacsonyak (mivel azonban a jövedelmek nagy részét el is fogyasztja a lakosság, sőt még többet is, hiszen a nettó megtakarítás negatív, az áfabevételek sokkal jelentősebbek).
A közvetlen adók ezzel szemben Dániában, az Egyesült Királyságban és Finnországban igen magasak, meghaladják a 40 százalékot. Ezekben az országokban a személyi jövedelemadó jellemzően magas, Dániában például a legfelső kulcs 59 százalékos. Az Eurostat a közvetlen adókhoz sorolja még a társasági nyereségadót, a tőkenyereség-adót vagy a vagyonadót, a közvetett adókhoz pedig az áfán kívül a különböző fogyasztási adókat és az importvámokat. Szakértők arra emlékeztetnek, hogy a közvetlen adók előtérbe helyezése főleg azokban az országokban ésszerű, ahol jó az adófizetési morál - ahol viszont tömegesen csalnak adót az emberek, ott célszerűbb a közvetett adókra helyezni a hangsúlyt.
bruxinfo nyomán
