2005. március 13. vasárnap 12:23

 

Előzmények:

§         2002. szeptember: politikai megállapodás a négy parlamenti párt és a kormány között, miszerint a kormány mindent megtesz a gazdák versenyképessége érdekében;

§         2002. december: a koppenhágai megállapodás után ismét megígérte a kormány, hogy mindent megtesz azért, hogy a gazdák versenyképesek legyenek az Európai Unióban. Ekkor ígérték meg 2004-től az un. nemzeti kiegészítést.

§         2004. február: a tavalyi agrárdemonstrációt követően megegyezés született a kormány és a gazdák közt konkrét ágazati versenyképességet javító intézkedésekben.

 A demonstráció okai:

 A kormány egyik alkalommal sem tartotta be ígéreteit. A gazdáknak törvény szerint járó támogatásokat a mai napig nem fizette ki. Ezek között olyan pénz is van, amely még tavaly meg kellett volna kapniuk.

 Mit kérnek a gazdák?

• A 2004. évre járó, az uniós pénzek kiegészítésére szolgáló nemzeti kiegészítést; ezt 2002 decemberétől fogva többen, pl. Kovács László is hangsúlyozottan megígért. E kiegészítésre az Unió által adott támogatáson felül kerülhet sor addig, amíg az uniós támogatás nem éri el a 100 százalékot. Mértéke az unió régi tagállamaiban adott támogatás 30 százaléka.

• A 2004. évre járó területalapú uniós pénzek magyar állami előfinanszírozását, amelyet a magyar költségvetés megfelelő uniós ellenőrzés után Brüsszeltől visszakap;

• A gabonafelvásárlási, ún. intervenciós állami támogatást;

• Az ún. állatjóléti támogatásokat, amelyekre a kormány kötelezettséget vállalt;

• A kamattámogatásokat, amelyekre a kormány szintén kötelezettséget vállalt;

• A jogtalanul visszatartott áfát, amelyet egyébként a vállalkozóknak sem fizettek ki;

• az erdőtelepítési támogatásokat.

Mindezek tehát nem többletkövetelések, miként a kormány állítja, hanem olyan pénzek, amelyek jogszabály vagy politikai megállapodás alapján járnak a gazdáknak. Hazugság tehát az a kormányzati propaganda, hogy a gazdák további 200 milliárd forintot követelnek. A gazdák jogos jussukat követelik.

Ezeket a pénzeket a többi tavaly csatlakozott állam termelői már rég megkapták, a régebbi uniós államok gazdái pedig (az újonnan csatlakozottakkal ellentétben) eleve a teljes összegű támogatásban részesülnek, a magyar gazdák tehát kettős versenyhátrányban vannak. Mintegy tizenötször gyorsabban nőtt az elmúlt évben a mezőgazdasági termékek behozatalának mértéke a kivitelhez képest, és most már több élelmiszert hozunk be a szomszédos országokból, mint amennyit exportálni tudunk, annak ellenére, hogy Magyarország természeti adottságai jobbak ezeknél az országoknál.

Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése (2005. március 10.) szerint Magyarországnak nem sikerült kihasználnia a tavalyi uniós területalapú támogatásokat. Hazánknak csupán a területalapú támogatás 17 százalékát sikerült lehívnia. Magyarországnál csak Ciprus teljesített gyengébben.

Területalapú EU-támogatások helyzete
(Forrás: Európai Bizottság, BruxInfo)

A szocialista-szabaddemokrata kormány rossz gazdaságpolitikájának következményei: a költségvetés lesújtó állapota, a drámai államadósság terhei most utolérték a gazdákat is. Egyre több társadalmi csoport kerül abba helyzetbe, hogy egy költségvetési évvel később kapják meg azokat a kifizetéseket, ami jár nekik. Ugyanarról van szó, mint a vállalkozóktól visszatartott áfa-kifizetések esetében: húzzák-halasztják, mert az ország gazdasága, a magyar költségvetés válságos helyzetbe került, ezért tartanak vissza minden kifizetést, amíg lehet. Az uniós agrárkifizetések elmaradása azért is érthetetlen, mert az nem terheli meg a költségvetést, hiszen ezt az összeget a magyar állam visszaigényelheti az európai közös kasszából, és az elszámolást követő két hónap múlva visszakapja az összeget.

A költségvetési gondok mellett láthatólag súlyos problémák vannak a kifizetést lebonyolító intézményrendszer működésében is. Rendszeresen előfordult, hogy a gazdák által helyesen kitöltött adatlapokat az illetékes hivatal rosszul dolgozta fel, majd problémákra hivatkozva megtagadta a fizetést. Az ország több milliárd forintot veszített el csupán az uniós gabonafelvásárlás rendszerének működésképtelensége miatt.

A kormány megosztó kampányba kezdett a gazdák lejáratására

A kormány fizetés helyett hazug lejárató kampányba kezdett, amelynek célja a többi társadalmi csoportnak a gazdákkal történő szembeállítása. A kormány azt állítja, hogy a gazdák “extra” 200 milliárd forintot követelnek, amelynek nincs fedezete a költségvetésben. Azzal riogatnak, hogy a gazdák követeléseinek teljesítése adóemeléssel járna, a minimálbér adómentességének eltörlésével, a gyógyszerek árának kétszeresére emelésével vagy a családi pótlék eltörlésével. A kormány azt is állítja, a magyar gazdák soha annyi pénzt nem kaptak, mint az idén. Az MSZP-SZDSZ-kormány mostani propagandája ugyanazt a logikát követi, amely három évvel ezelőtt a huszonhárommillió román, a tavaly decemberi népszavazás előtt pedig az egymillió határon túli magyar beözönlésével riogatott. Most sincs szó további 200 milliárdos jogtalan követelésről. Ha a törvény szerint járó kifizetéseket meg kapják a gazdák, a magyar költségvetés akkor is 70 milliárd forinttal kevesebbet áldoz az agráriumra a magyar adófizetők pénzéből, mint a polgári kormány költségvetése 2002-ben.

A kormány álságosan a gazdákat hibáztatja az elmaradt kifizetésért. Állítólag rosszul töltötték ki az igénylőlapokat és ezért nem áll módjában a kormánynak utalni a pénzt. Ezzel szemben tény, hogy egy uniós pályázatok elfogadását számba vevő felmérés szerint a magyar gazdák pályázatai a tagországok között a harmadik helyen szerepelnek. A bajok oka a régi kataszteri nyilvántartások és az új, műholdfelvételekre alapozott nyilvántartás egymástól való eltérése, e kettő egyeztetése kormányzati feladat. Lengyelország elérte, hogy csak egy évvel később vezeti be az új nyilvántartást a magyar kormány nem gondolt a bevezetés nehézségeire. Mindemellett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Németh Imre miniszter sértő és megalázó módon beszél a magyar gazdákról. Megdöbbentő és felháborító, hogy miután Németh Imre szakmai és politikai alkalmatlansága bebizonyosodott, a miniszterelnök nem ül tárgyalóasztalhoz a jogos igényeiket hangoztató gazdákkal. A helyzet bizonytalanságát mutatja, hogy Hiller István MSZP-elnök egyik pillanatban még elismerte a gazdakövetelések jogosságát (“ki kellett volna már fizetni nekik ezt a pénzt”), addig a másik pillanatban szélsőjobboldali akciónak nevezte a demonstrációt. 

Az eddig történtek alapján az a benyomásunk, hogy a kormány csak látszólag akart megegyezni. Kifárasztásra játszott, de a szombati napon megindult teljes útelzárások és az akcióba bekapcsolódó egyre nagyobb számú erőgép láttán rájöttek, a gazdák bírják jobban. Bármit tesznek is már, az mind a demonstráció eredményének tudható be. Miután felmérték, hogy a Dél-Koreában a Samsungért aggódó és forint elértéktelenedésben bizakodó Gyurcsány-kép sokat ront az amúgy sem rózsás helyzetükön, a miniszterelnök bejelentette a megegyezést.  

Surján László
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának szakanyaga alapján

Az Index a megállapodásról. A cikk hangvétele alátámasztja a véleményt: Gyurcsány engedett.

 

Vissza a kezdőlapra