MKDSZ

A BOLDOGSÁG TÖRVÉNYE

A NYOLC BOLDOGSÁG (Mt 5,1-12)

Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.
Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.

Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak.
Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok. Így üldözték előttetek a prófétákat is.

1. A SZÖVEG

A világirodalom egyik legtömörebb szövegét tartjuk a kezünkben, amely mélységes mély gondolatokat, hatalmas isteni tudást néhány rövid mondatban közvetít.

2. ADATOK

A boldogmondások a Lukács-evangéliumban is megtalálhatók (6,20-23) két főbb eltéréssel. Ott a mondások száma négy, a lényegi mondanivaló azonban megegyezik Máté változatával. A beszéd pedig, amelynek része ez a szöveg, Lukácsnál nem Hegyi beszéd; nem hegyen, hanem egy síkságon hangzik el. Ez nem ad alapot arra, hogy hitelességét kétségbe vonjuk. A helyszínek eltérését már az ókori egyházatyák is a két szerző sajátos céljával hozták kapcsolatba. A Máté-evangélium zsidó-keresztényeknek készült. Szerzője számára fontos volt, hogy hallgatói Jézusban az új Mózest, az új szövetség új törvényadóját ismerjék fel, ezért helyezte az egész beszédet egy hegyre.

3. SZÖVEGKÖRNYEZET (BESZÉDGYŰJTEMÉNYEK - HEGYI BESZÉD - NYOLC BOLDOGSÁG

Máté evangéliuma öt nagy beszédgyűjteményt tartalmaz, ezek együtt alkotják nála Jézus tanítását.
Az első ilyen beszédgyűjtemény a Hegyi beszéd (Mt 5-7), amelyet Máté Jézus működésének kezdetére helyez. A Hegyi beszéd eszerint Jézus programbeszéde, tanításának foglalata.

A szerző ennek megfelelően állította össze a témákat, amelyeket valószínűleg Jézusnak több, különböző helyen és alkalommal elhangzott beszédéből szerkesztett az előttünk álló egységgé, gyűjteménnyé; a beszédek összefüggése nem történeti, hanem logikai összefüggés. Szövegünk e programbeszéd élén olvasható.

4. A SZÖVEG FELÉPÍTÉSE

Minden főmondat a boldogok szóval kezdődik,
minden mellékmondat mert szócskával vezeti be a magyarázatot, amely megindokolja a főmondat állítását. Az olvasó feladatai tehát a következők:

a) Meg kell keresnie az egyes mondások értelmét a lélekben szegény, Isten fiai, szelíd stb. fogalmak jelentésének tisztázásával.

b) Meg kell világítania egy-egy mondás két részének, fő- és mellékmondatának kapcsolatát. Miért mondja például, hogy éppen a szelídek öröklik a földet vagy hogy éppen a békességteremtőket hívják majd Isten fiainak?

c) Végül meg kell találnia a nyolc mondás közötti összefüggést: miért ebben a sorrendben követik egymást?

Mind a nyolc mondás többes szám harmadik személyben fogalmaz, a következőkben azonban Jézus áttér a második személyre: Boldogok vagytok:
Ez nem egy újabb, kilencedik boldogság, hanem a nyolcadik tartalmának megismétlése második személyben. Arra hívja fel a figyelmet, hogy mindaz, amit az előbb általánosságban elmondott, személyesen értendő, a mindenkori olvasóra is vonatkozik: ti vagytok ezek; tirólatok beszélek itt: Persze nem mind a nyolc mondást ismétli meg ebben a személyes formában, csak az utolsót, de azt akarja, hogy így értsük a többit is.

5. BOLDOG AZ A NÉP, AMELYNEK ISTENE AZ ÚR (ZSOLT 33,12)

a) A nyolc boldogság Jézus emberképét nyújtja. E szerint az emberkép szerint pedig az ember életének célja a boldogság.

b) Persze, ahogy már láttuk, ez a boldogságfogalom nem egyezik meg pontosan a mi hétköznapi felfogásunkkal. A Bibliában az boldog, aki Isten szemével nézve boldog. Boldogságának oka pedig az, hogy jó úton van Istentől rendelt célja, az üdvösség felé. Isten értékrendje szerint nézze saját magát, sorsát; ha ez sikerül, akkor a boldogság még nehéz életkörülmények, szenvedések közepette is lehetséges számára.

c) A mondások tehát azt tárják fel, miként lehet boldog az ember. Ezért a nyolc boldogságot így is nevezik: A boldogság törvénye.
Meglepő dolgot tudunk meg: A boldogságnak törvénye van! Jézus azt állítja, hogy a boldogság nem a véletlenen és nem a rajtunk kívüli körülményeken múlik, hanem törvénye van. Ez a hallatlan újdonság, amelyet Jézus mégis oly megingathatatlan bizonyossággal hirdet - igazi örömhír, evangélium.

d) A nyolc boldogság értékrendje azonban merőben ellentétes a világban szokásos értékrenddel:
ˇ a világ szemében a gazdagok boldogok - Jézus szerint a lélekben szegények;
ˇ a világ szemében az erőszakosak - Jézus szerint a szelídek;
ˇ a világ szemében az örvendezők - Jézus szerint a sírók;
ˇ a világ szemében a jóllakottak - Jézus szerint az igazságra éhezők;
ˇ a világ szemében a másokon átgázolók - Jézus szerint az irgalmasok.

6. A SZÖVEG ELEMZÉSE

Első rész: út a mélybe

1. Boldogok a lélekben szegények
A Bibliában a szegény nemcsak anyagiakban szűkölködő embert jelöl, hanem mindazokat, akiket bármiféleképpen elnyomnak, sanyargatnak, megvetnek, kiközösítenek. Aki szép, okos, tehetséges, ügyes, netán jómódú, nem kell holmi álszerénységből letagadnia, mert ajándékba kapta. Aki azt hiszi, hogy saját erejéből gazdagodott meg, hogy nincs szüksége semmire, Istenre sem, hogy elég ő önmagának - nos az szánalomra méltó, mert éppen a lényeget nem tudja önmagáról .

2. Boldogok a szelídek
A szelídség persze magatartás is, de ez csak következmény, egy mély felismerés eredménye. Jézus a maga szelídségét állította példának tanítványai elé: tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű (Mt 11,29). Jézus szelídsége a legszilárdabb határozottsággal párosult; a szelíd Jézus tudott roppant szigorú is lenni. Kemény szavakkal szólt Péterhez (Távozz tőlem, sátán! - Mt 16,23),
Csak az az ember lesz szelíddé, aki előzőleg valóban belátta, hogy szegény, azt, hogy Isten nélkül semmi, hogy minden adománya, vagyona, képessége Istentől való. Az ilyen ember szelíd lesz és alázatos szívű; egyúttal elismeri a másik ember értékét is. Istennel csak azok tudnak közösségre lépni, akik akarják ezt.

3. Boldogok, akik sírnak
Aki elhagyja önző én-központúságát és gőgjét, szelíd lesz. A második lépés: az ember mélyen megrendül valódi helyzetének felismerésétől. Állapota egyelőre reménytelennek tűnik. Már csak sírni tud tehetetlenségében. Nem képes egyedül kiszabadulni nyomorult helyzetéből. Ez a harmadik lépés, amely, látjuk, még mélyebbre hatol a személyiség belsejébe.

Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
A szenvedő megvigasztaltatnak ige cselekvő alanya Isten, ő felette áll a mi bűneinknek, be tudja gyógyítani a sebeket, amelyeket a bűn ejtett rajtunk, valami titokzatos módon a jóra tudja fordítani azokat.

4. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot
Az ember eljutott a teljes kétségbeesésig: nincs hogyan, nincs miből élnie, nincs semmije - üres. Mivel üres, éhezni és szomjazni kezd Jézus böjtölt a pusztában, negyven nap után végül megéhezett (Lk 4,2). Az éhhalál előtti utolsó órák ezek. Az igazság olyan életigazságot, amelyet Isten jelent ki, mivel az ember nem tudná azt önmaga megtalálni.
Azt az egyszerű tényt mondja ki Jézus, hogy Isten csak azokat tudja betölteni igazságával, akik üresek, nincsenek tele önmagukkal, saját igazságukkal.

Második rész: út a magasba

5. Boldogok az irgalmasok
A mi irgalmunkat messze megelőzi Istené. És az ő irgalma hatalmas dolog, hiszen nagy árat fizetett érte, Krisztus keresztjét.

6. Boldogok a tiszta szívűek
A tiszta és az egyszerű jelző filozófiai jelentésben szokott előfordulni. A Bibliában ez a két szó leggyakrabban a szív és a szem jelzőjeként olvasható. mert meglátják Istent. - Csak az ilyen szív, az ilyen szem képes meglátni Istent. Azért látja meg, mert egyedül feléje néz, márpedig logikus, hogy azt a tárgyat látjuk, amelyik felé éppen nézünk. Másrészt azért látja meg Istent, mert látása tiszta, nem homályosítja el idegen szempont.

7. Boldogok a béketeremtők
Igaz, a belső béke fontos feltétele a külső béke megteremtésének. Itt mégis azokról van szó, akik békétlen, vitázó, harcban álló felek között szereznek békességet.
Jézus Krisztus az, aki békét teremtett Isten és ember között mindkét irányban.

8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért
Az igazi béke nem alapulhat kölcsönös hazugságokon és megalkuváson, csak az igazságon. Jézus is üldöztetése végső állomásán, a kereszten jutott el földi életének csúcspontjára, a szeretet csúcspontjára: Nagyobb szeretete senkinek nincs, mint annak, aki az életét adja barátaiért (Jn 15,13). mert övék a Mennyek Országa.
Isten uralmát, uralkodását jelenti. a jutalmak nem külön-külön, hanem együtt érvényesek. A jutalmakban tehát nem fokozatosság van, mert mindenki a kegyelmek teljességét kapja meg. Az is, aki éppen csak rálépett a jézusi útra, meg az is, aki végigment rajta - És egyénre szabott a mennyei jutalom úgy is! Megfelel azoknak az erényeknek, amelyeket az ember földi életében különösképpen gyakorolt.

Az Szentendrei Ferences Gimnázium oldaláról