2005. március 08. kedd 20:33
Magyarország 2004-ben nettó befizetője lett az Európai Uniónak
Magyarország 2004-ben 50 milliárd forintot, tehát a rendelkezésére álló támogatások alig egynegyedét tudta lehívni, miközben a magyar befizetés hozzávetőlegesen 135 milliárd forint volt. Ez szöges ellentétben áll a kormány előzetes, nettó magyar nyereségességre vonatkozó ígéretével.
Elemzés
Az uniós támogatásokért és pályázatokért központilag felelős Nemzeti Fejlesztési Hivatal azzal érvel, hogy a strukturális támogatási alapok teljesítménye nem a kifizetések, hanem az Európai Unió kötelezettségvállalásainak értékével mérhető. Ez azonban egészen más, mint amit a Pénzügyminisztérium szóvivője 2003-ban állított: "A csatlakozás utáni nettó pozíció kiszámításakor figyelembe kell venni az EU költségvetéséből Magyarországnak ténylegesen kifizetendő támogatások és a költségvetésbe ténylegesen befizetendő magyar hozzájárulás adott évi egyenlegét." 2003-ban tehát (helyesen) még úgy gondolták, hogy kifizetéssel szemben csak kifizetés számolható el, kötelezettségvállalással szemben pedig kötelezettségvállalás.
Idén januárban már viszont - látva a tavalyi tényleges kifizetések siralmas mérlegét - a nyilvánosság előtti számadáskor megpróbáltak a magyar befizetésekkel szemben EU-s kötelezettségvállalásokat is elszámolni.
A Pénzügyminisztérium pozitív nettó pozíciót ígért az első három évre. A fenti számítási mód szerint azonban az első évben (tehát 2004-ben) Magyarország javára ténylegesen kifizetett támogatások az általunk befizetett összeg alig 38 százalékára tehetők.
A fenti helyzet okai két részre bonthatók. Egyfelől felelőtlenség volt valaha is azt állítani, hogy hazánk a csatlakozás első - ráadásul töredék - évében az EU-s be- és kifizetések nettó kedvezményezettje lesz. Ez, tudva, hogy az EU-tól várható pénzek többségére pályázni kell, a pályázatok pedig utólagos finanszírozásúak, aligha volt lehetséges. Mindez azonban nem menti sem az előzetes illúziókeltést, sem a mostani félretéjékoztatást, sem pedig a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a többi illetékes szerv kudarcát: az EU-kasszába történő 135 milliárdos magyar befizetésekkel szembeni, mindössze ötvenmilliárdos javunkra történt kifizetés ugyanis egyszerűen kudarc.
Hogy az európai uniós támogatások hazai intézésével nagy baj van, azt jól példázza a strukturális alapok helyzete, amelyekből 2004-ben 56 milliárd forint tényleges kifizetés volt előirányozva. Ebből azonban csupán ötmilliárd teljesült. A másik súlyosan érintett terület a mezőgazdaság: az ide szánt támogatások kezelésének módja ellen tiltakoztak a minapi agrárdemonstrációk. A tüntetések oka a támogatások kifizetésének késlekedése volt. A parasztok ugyanis már 2004 elején kitöltötték a terület alapú támogatáshoz szükséges adatlapokat, amelyeket csak 2004 végén látták újra, amikorra a hatóságok végre visszaküldték azokat hiánypótlásra és javításra (volt, aki a főösszeg 0,14 %-ával tévedett...). A támogatásokat azonban azok se nagyon kapták meg, akiknek sikerült elsőre kifogástalanul kitölteniük a formanyomtatványokat: a Földművelésügyi Minisztérium most, a demonstrációk nyomására, rohammunkát szervezve próbálja teljesíteni a kötelezettségét és behozni a közel féléves elmaradást.
A késlekedés mögött nem elsősorban a minisztérium rossz szervezési munkáját kell gyanítanunk, hanem azt, hogy a szocialista kormány az államháztartás 2004-es mérlegét az EU-s támogatási pénzekhez járó önrész kifizetésének 2005-re halasztásával - tehát jórészt a földművelők kárára - próbálta meg szépíteni.
Tanulságosak a fenti, az EU-val kapcsolatos történések - tehát a nettó befizetői státuszba szorulás valamint az EU-s támogatások visszatartása miatti agrárdemonstrációk - körülményei is. Az EU-s
be- és kifizetések mérlegére vonatkozóan nem találtunk anyagot sem a Földművelési Minisztérium, sem a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, sem pedig a kormány portálján. Feltűnő, hogy gazdasági sajtó is alig tárgyalja a kérdést. (Az írásunkban fentebb hivatkozott adatok a napilapok szórványos közleményeiből valamint a Külgazdaság című szakmai folyóiratból származnak.) Felmerül tehát a gyanú, hogy az illetékesek az elszámolás eltusolásával próbálják feledtetni a kudarcot. Az agrárdemonstrációkkal kapcsolatban is hasonló a helyzet: a kormány elővette mindent ütő aduját, a szélsőjobboldali veszéllyel történő riogatást, a tüntetések csúcspontján pedig - figyelemelterelő hadműveletként - felkerült az internetre egy, a hajdani titkosszolgálatok állítólagos besúgóinak nevét tartalmazó ügynöklista.
Következtetés
Mindez arra utal, hogy a jelenlegi szocialista - szabaddemokrata kormány vagy nem képes, vagy nem szándékozik levonni a tanulságokat az EU-s támogatások körüli anomáliákból. A támogatások kezelésével kapcsolatos, gazdaságilag és morálisan egyaránt megkérdőjelezhető politikájának végrehajtásában az sem zavarja, hogy ezzel nap mint nap lejáratja az Európai Uniót és annak intézményeit.
Forrás: Budapest Analyses, No. 60, Marc 08, 2005
