2005. február 13. vasárnap 19:10
A foglalkoztatás növelése európai gondolat
Fontos számunkra, hogy az Európai Bizottság ugyanoda helyezi a hangsúlyt, ahová mi, magyar kereszténydemokraták. A Szövetség meri vállalni, hogy a cél a teljes foglalkoztatottság. Ennek szószerinti megvalósíthatóságában ugyan kevesen hisznek, de mivel az Unió is kiemelten kezeli a kérdést, nem lehet minket megmosolyogni sem, nemhogy kigúnyolni.
A mai kormánypártok részéről ez nem is volna indokolt, hiszen mögöttünk teljesített ígéret van, ők viszont még adósak vagy 370000 munkahellyel.
Nézzük a tényeket:
Az ábrát a II. Nemzeti Fejlesztési Tervről szóló, un. négy párti tárgyaláson használta a kormány. A félévi értékeket nem tartalmazza, de ha 1998-2001 összehasonlításával jellemezzük az Orbán kormányt, akkor 222 ezer új állásról beszélhetünk, ha a váltás éveit felezzük, akkor is 198 ezer új állást látunk. Az Orbán kormány tehát megfelelt annak az ígéretének, hogy négy év alatt kétszázezer új állás lesz Magyarországon. Most, ugyan van még hátra másfél év, de eddig alig 30 ezer többlet állás van, s aggodalomra ad okot a tendencia: 2003 óta eltűnt 22 ezer munkahely.
Az Unió segíteni akarja a tagállamokat abban, hogy hatékony foglalkoztatáspolitikájuk legyen. A következő tervek készültek el:
A
foglalkoztatási cél elérése érdekében a Bizottság a lisszaboni stratégia
félidő felülvizsgálatának keretében javasolta az Európai Foglalkoztatási
Stratégia eddigi ciklusának megváltoztatását.
• A Bizottság a változó gazdasági integrációra és a munkavégzés új formáira
(például rövid lejáratú szerződések, gazdaságilag függő munka stb.) való
tekintettel a jogi háttér bővítésére készül, mert meglátása szerint az európai
szint hozzáadott értéket képvisel. Kérdés, hogy a tagállamok hozzá járulnak-e
ehhez, de ha valóban bizonyítható ez a hozzá adott érték, azaz hogy a
közösségi szinten jobb eredményt lehet elérni, akkor miért ne?
• Brüsszel Zöld Könyvet készül elfogadni a munkajogi törvények
továbbfejlesztéséről. A dokumentum megvitatását követően egy sor intézkedést
előirányzó javaslatot tehet majd a jelenlegi szabályok korszerűsítésére és
egyszerűsítésére.
• A Bizottság még 2005 folyamán kezdeményezést kíván tenni a munkavállalók
személyes adatainak védelmének tárgyában. A részletek ismerete nélkül nem
lehet megítélni, hogy ez javítja-e a foglalkoztatási helyzetet.
• A munkahelyi egészségmegőrzés és –biztonság témakörében a Bizottság új
stratégiát javasol majd a 2007 és 2012 közötti időszakra. A változtatás indoka
az új veszélyek sora.
• A Bizottság továbbra is az európai szintű szociális párbeszéd előmozdításán
fáradozik majd ágazati- és ágazatközi viszonylatban egyaránt.
Egy másik fontos törekvés egy valódi európai munkaerő-piac létrehozása és
hatékony működésének biztosítása a meglévő közvetlen és közvetett akadályok
lebontásával. Ennek jegyében az alábbi intézkedések várhatók:
• A Bizottság javaslatot terjeszt elő a munkaerő mobilitásának útjában álló
akadályok elhárítására, lehetővé téve a munkavállalók számára, hogy
megőrizhessék nyugdíjaikat és társadalombiztosítási kedvezményeiket, ha más
tagországba mennek dolgozni. Ez alapjaiban ma is megvan, ezért kell felmondani
például a Romániával még a régi időkben kötött, s a mai elképzelésekkel
ellentétes szerződést, amellyel a kormány igencsak visszaélt a december 5-ei
kampányban.
• Brüsszel keretet kíván létrehozni ágazati és üzemi szinten a határokon
átnyúló kollektív párbeszéd előmozdítására, ami szabadon választható lesz.
• A Bizottság 2005 folyamán egy tagállamok magas rangú tisztviselőiből álló
szakmai csoportot hoz létre a bővítés munkaerő-mobilitásra gyakorolt hatásának
és az új tagországok munkavállalóival szemben hatályban lévő átmeneti
korlátozások „működésének” tanulmányozására.
Ez talán
meg is szünteti majd a még létező, és a magyar munkaerőt sújtó korlátokat. Azt
azonban látni kell, hogy az éremnek két oldala van. Ha a magyarok az Unió
többi tagállamába mennek dolgozni, hamarosan nem munkahely hiány, hanem
munkaerő hiány lesz. Ennek jeleit látjuk már például az egészségügyben. A
„lábukkal szavazók” okvetlenül lépésre kell kényszerítsék a kormányzatot: nem
tarthatják oly alacsony szinten a béreket, mint jelenleg. A béremelések
azonban nem pusztán elhatározástól függenek. A Medgyessy kormány bemutatta,
hogy egy erkölcsileg indokolt, de gazdaságilag nem megalapozott béremelés
mennyi bajt hoz magával. Ez azonban már egy másik, gazdaságpolitikai elemzés
tárgya lehet.
Surján László
.
