2005. február 11. péntek 22:20
A
költségvetés hiányától az adóreformig
A magyar pénzügyi vezetés brüsszeli
vesszőfutása
Nem tudom, hogy annak idején, amikor még Moszkvában tudták meg az ország irányítói, hogy mi is a teendő, kaptak-e némely eltévelyedésért szidást, kritikát. Bizonyára, de akkor erről az emberek nem tudtak semmi.
Most más idők járnak. Mindent tudhatunk, sőt előre is tudhatunk. Így például most arról szól a fáma, hogy kritikát kapunk az Európai Bizottságtól, mivel a magyar költségvetési politikát továbbra is hibásnak tartják. A kritika mellett ajánlásokat is tesz február 16-án az Európai Bizottság Magyarország számára a középtávú pénzügyi programmal kapcsolatban. Alighanem az államháztartási hiány érdemi csökkentését javasolják majd.
A Bizottság jövő heti ülésén több tagállam (Ciprus, Litvánia, Lettország, Magyarország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Szlovénia) középtávú költségvetési terveit tekintik át. A stabilitási és növekedési paktum megvalósulása komoly problémákat vet fel. Az induláskor mintha túl sokat vállaltak volna a tagállamok, s most többen szeretnék lazítani a kereteket. Erre a folyamatra nekünk magyaroknak nagyon is figyelnünk kell. A célkeresztben vagyunk: egyelőre nem közeledünk, hanem távolodunk az euró övezetnek még az előszobájából is.
A kohéziós politikában érintett országok – így mi is - azt szeretnék, ha a luxemburgi elnökség alatt megszületnének a 2007. utáni évekre szóló pénzügyi kerettervvel kapcsolatos legfontosabb politikai döntések. Ennek épp azok az államok az akadályai, amelyek szívesen vennék, ha a stabilitási paktum kevésbé korlátozná őket. Az Elnökség márciusban tárgyalja majd stabilitási paktummal kapcsolatos teendőket, s nem teljesen légből kapott a remény, hogy az ezen a téren elért lazítás „ára” a pénzügyi keretterv fő számaiban való engedékenység lehet.
Nézzük azonban most azt, hogy a Magyarországgal foglalkozó jelentés mit tartalmaz majd. Brüsszel nincs meggyőzve: a tervezett magyar pénzügyi szigorítás szerintük nem elegendő a hiány leszorítására. Így azután nem lesz mód az euró 2010-re tervezett bevezetésére. Nem hihető, hogy ezzel a tempóval 2008-ra 3 százalék alá csökken a hiány.
A Bizottság további, pótlólagos intézkedéseket sürget. Megszégyenítő, de Brüsszelben kétlik, hogy az ország idén képes lesz a hiányt a GDP 4,7 százalékára csökkenteni, pedig ezt írja elő a decemberben elfogadott költségvetés.
Emlékezzünk: Az Unió már tavaly több tagállam ellen megindította a túlzott deficit miatti eljárást. Ez azonban idén januárban leállt, pontosabban az új tagállamok közül csak Magyarországgal szemben folytatódott, mert nálunk a hiány leszorítására hozott intézkedések nem voltak hatékonyak. A kormány fennen hirdette, hogy mindez nem baj, hiszen – nem lévén az euróövezet tagja, Magyarország nem büntethető. Ez azonban nem igaz. Ha a hiány leszorítására tett intézkedések nem elégségesek, leállíthatók az országba érkező pénzügyi támogatások. A rossz gazdaságpolitika és hibás költségvetés ára ekként igencsak nagy lehet. A kormány a tűzzel játszik.
A Bizottság konkrét ajánlásokat tesz majd a deficit leszorítására. Kérdéses ezek fogadtatása. A magyar kormány ugyanis jelenleg láthatóan nem akarja csökkenteni a hiányt. Nem a deficitet, hanem a mutatókat változtatná. Valóban szebben nézne ki a dolog, ha például a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos kiadásokat nem kellene beszámítani az államháztartási kiadások közé. Ezt a javaslatot jelenleg tárgyalják, s döntés azon a márciusi csúcson várható, amelyen - mint említettük - amúgy is a stabilitási paktum lesz a főtéma. A próbálkozás nem esélytelen, mert hasonló trükkökkel a nagy országok mutatóin is lehetne „segíteni”.
Manapság az adóreform tervei zengenek mindenfelé. Szlovákiát, Romániát, sőt most már Szerbiát kezdjük követni. E részleteiben még nem ismert tervek aggodalommal töltik el a Bizottságot. Óvatosságra intik a kormányt, kérve, hogy az adócsökkentés ne veszélyeztesse a makrogazdasági célkitűzéseket. Tudtommal a szlovák adócsökkentés nem váltott ki különösebb reakciót Brüsszelben. Elfogultak lennének? Aligha. Mindössze attól félnek, hogy a választások felé közeledő magyar kormány a szavazatszerzés érdekében feláldozza az ország – s ezzel együtt az Unió – hosszú távú érdekeit.
Egy adóreformhoz nem lehet hűbelebalázs módjára hozzákezdeni. Magyarországon az adóreform nem újdonság. Kivitelezésekor érdemes a pénzügyminiszter szavára figyelni. No, nem Draskovics úrra gondolok, hanem Lónyai Menyhértre. Tessék csak figyelni:
"Kétséget nem szenved, hogy az adóreform már természeténél fogva azon kényes kérdések közé tartozik, melyek megoldása körül a törvényhozásnak a legnagyobb ovatossággal kell eljárnia. Szakismeret és többoldalu tapasztalatok mellőzésével csak az elméleti elvek egyoldalu követelése e téren czélra vezetni nem fog, s minden jó akarat mellett is a ministerium részéről, de kellő és alapos tárgyismeret nélkül tétethetnének oly javaslatok, melyek azon kivül, hogy az államnak a bevételekben érzékeny károkat okoznak az adózók terhein sem könnyitenek.
A szakismereteken kivül azonban még más kellék is kivántatik ahhoz, hogy a létesitendő adóreformok üdvös eredményre vezessenek, t.i. a közügyek iránt tiszta, hazafias, érdekment és buzgó részvét, mely nélkül országos ügyekben hasznos intézményeket létesíteni nem lehet."
Vajon van-e a magyar kormányban valaki, aki felfogja Lónyai Menyhért üzenetét?
Surján László
Lónyay Menyhért levelének teljes szövege.
.
