2005. március 22. kedd 22:46
Ifjúsági munka az Európai Unióban
A
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottsága képviseletében Gábor
Miklós irodavezető, az Országos Lelkipásztori Intézet részéről Nobilis Márió
igazgató, a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetségtől B. Balogh Edit
ügyvezető, és a Katolikus Ifjúsági Mozgalomból Zichler Csilla március 16-17-én
a Német Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának meghívására
tanulmányúton vettek részt Brüsszelben.
Az útról beszámolva Gábor Miklós elmondta: a találkozó legfontosabb
célkitűzése az volt, hogy az európai országok katolikus ifjúsági
szervezeteinek képviselőivel egyfajta konzultációt kezdődjön arról, hogy az
Európai Unión belül a katolikus ifjúság hogyan tud összefogni, milyen
programokat tud közösen megvalósítani, és mindezekhez milyen támogatásokra
számíthat az unió intézményeitől. A küldöttség tagjai találkoztak az Európai
Ifjúsági Fórum képviselőivel is, amely az ifjúsági szervezetek egyfajta
képviseletét jelenti a parlament mellett, és ellátogattak a COMECE (az Európai
Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága) brüsszeli irodájába is.
Áttekintették, hogy az egyes országokban mit értenek ifjúsági munkán, az
hogyan szerveződik, és mekkora a mozgástere a részegyház területén, illetve az
adott országon belül.
Az unióban nagyon nehéz a sajátos katolikus fogalomrendszert és nyelvezetet
elfogadtatni, hiszen az ifjúsági politika területén az unió olyan,
kompromisszumokon alapuló fogalmakat használ, mint idegengyűlölet-ellenesség
vagy az aktív állampolgárságnak minél jobb elősegítése. Nehezen lehet olyan
jellegű programokat elfogadtatni, amelyek hagyományosan például
lelkigyakorlat-típusúak, vagy olyan ifjúsági programokat jelentenek, amelyek a
katolikus egyházon belül magától értetődőek. Ennek ellenére azok, akikkel
megbeszélést folytattak, nyitottak voltak egy ilyenfajta összeurópai
kezdeményezésre.
Számos apróbb dolog van, amelyekbe a magyarok az elkövetkezendő időkben jobban
be tudnak kapcsolódni; ilyen az Európai Önkéntes Szolgálat, amely lehetővé
teszi, hogy a tagállamok fiataljai szervezett keretek között fél-egyéves
időtartamra önkéntesként egy másik országba eljuthassanak.
Mivel a program német szervezésű volt, többször szóba került az augusztusi
kölni Ifjúsági Világtalálkozó. Hosszas politikai vita után végül az Európai
Parlament is támogatja a rendezvényt.
Szó esett az úgynevezett lisszaboni stratégiáról is, amelyet az unió 4 évvel
ezelőtt fogadott el, és amelynek célkitűzése, hogy az Európai Unió 2010-re a
világ egyik vezető gazdasági térségévé váljon. Ez a stratégia azzal is
foglalkozik, hogy milyen lépésekre van szükség a kultúra és a képzés
területén.
Emellett érdekesség, hogy tavaly novemberben 4 európai ország vezetői az éppen
soros elnöknek, a holland miniszterelnöknek írtak egy levelet, amelyet az unió
nyelvhasználata mára már ifjúsági paktumnak nevez. Ebben arra hívták fel a
figyelmet, hogy az uniónak törekednie kellene a fiatalok élethelyzetének
támogatására, elsősorban a demográfiai helyzet miatt, hiszen a népesség
elöregedése Európában mindenütt tapasztalahtó. Nem mondható el közvetlenül,
hogy ez egy kifejezetten keresztény elgondoláson alapuló törekvés,
mindenesetre számos ponton kapcsolódhat az egyház társadalmi tanításához,
illetve az ifjúságpasztorációhoz – zárta beszámolóját Gábor Miklós.
VR/MK.
