2005. január 23. vasárnap 21:47
Kövessük a jó példát
Az alkotmány ratifikálása rögös úton történik. Több országban népszavazáson kell jóváhagyatni a terveket. Ez ugyan nem a legbölcsebb dolog, hiszen az alkotmányjog a jogtudomány egy különleges fejezete, s kellő szakértelem hiányában a polgár aligha tetet mást, mint valakinek a véleményét követi vagy érzelmi döntést hoz.
Ezt az érzelmi döntést azonban könnyen lehet befolyásolni. Mindannyian emlékszünk még, hogy mi mindent hallottunk a mákos tészta és a mákos bejgli várható betiltásáról, de megjelent nálunk is annak a híre, hogy az állatvédők elérték: a sertések játékos kedvét léggömbökkel vagy más eszközökkel kell a gazdáknak kielégíteniük.
Az Európai Parlamentben most arra számítanak, hogy hasonló, az emberek hiszékenységével visszaélő hazugságok sora terjed majd el. Ezek kezelésére hazugság kommandót állítanak fel, amely mint „gyors reagálású hadtest” tisztázza az igazságot.
Bizonyára lesz, aki felháborodik a hír hallatán. Hát már hazudni sem lehet nyugodtan? A hazugoknak nincsenek emberi jogai?
Emberi jogai vannak, de a hazugsághoz való jog nem tartozik e körbe. Sőt. Épp arra kellene törekedni, hogy az igazságra való jog megillessen minden embert.
Bár erre még várni kell, ezt az európai kezdeményezést irigylem. Magyar változatára is szükség van. A gond csak az, hogy a pártpolitikailag szabdalt parlament nálunk nem alkalmas a feladatra. Ezekben a zuschlágos időkben hazugság-igazság kérdésében nem lehet többségi szavazattal dönteni.
Egy jogtechnikai megoldás azonban van. Ha a kérdést pozitívra fordítjuk, s a képviselőknek arról kellene dönteni: „Igaz-e az az állítás, hogy…”, akkor – kétharmados többség esetén az igenek többsége valóban igaz állításokat fedne. De biztosra nem mehetünk. Az ezen a teszten elbukott állítások egy része akár igaz is lehetne.
Szelle György
