2005. február 05. szombat 19:49
Magyar emlékhely születik Franciaország szívében
Szinte Gábor festőművész falkép-sorozata II. Szilveszter pápáról, a Szent Koronáról és Szent István királyról
Szinte Gábor festőművész falkép-sorozata hamarosan
Franciaországba kerül Saint-Simon templomába, ahol Magyarország évszázadokon
át bemutatkozhat Európa egyik legszebb és leglátogatottabb helyszínén. Előtte
azonban idén január végén a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület és a Magyar
Kultúra Alapítvány szervezésében a hazai látogatók is megtekinthetik
monumentális falkép-sorozatát. A „Magyar emlékhely születik Franciaország
szívében – ahol egy pápa látta meg a világot” című kiállítás anyagát Szinte
Gábor II. Szilveszter pápa életútjáról festette, 2003-2004-ben. A 110 nm-es
festmény-sorozatot a művész tiszteletdíj nélkül készítette, kifejezve a magyar
nép tiszteletét a legnagyobb francia pápa iránt.
Mint ismeretes, II. Szilveszter pápa, az ezredév pápája, 1000-ben koronát
küldött István fejedelemnek. Ezzel Magyarországot Európa keresztény
országainak sorába iktatta. A művész képein bemutatja a Magyar Szent Korona
alakjait, a pápa adományát, mely ezer éven át kísérte és óvta Magyarországot.
A falkép-sorozat elkészítésének története különleges. Mádl Ferenc köztársasági
elnök 2001-ben, első franciaországi látogatása alkalmával megkoszorúzta II.
Szilveszter pápa sírhelyét. A gesztus a francia nemzet számára nyilvánvalóvá
tette a pápa és a magyar nép kapcsolatát. Ekkor kapta meg Szinte Gábor a
megbízást Saint-Simon polgármesterétől, aki azóta tizenkét képet festett
Szilveszter pápa életútjáról. A sorozat első képe a fiatal pásztorfiút
ábrázolja, akiből később Reims püspöke, és Ravenna érseke lett. Majd II.
Szilveszter pápa néven koronát küldött Szent Istvánnak. A festményeken látható
István megkoronázása, valamint maga a Szent Korona.
A 12 festményből álló sorozat 2005. őszén kerül végleges helyére Saint-Simon
templomába, ahol ősszel magasszintű vendégek jelenlétében szentelik fel.
Mint ismeretes, a legenda szerint II. Szilveszter pápa a magyar küldöttek
érkezése előtti éjjel álmot látott: megjelent neki Gábriel arkangyal, és arra
intette a pápát, adjon koronát a másnap Pannóniából érkező küldötteknek,
fejedelmük számára!
Szinte Gábor festőművész 1928. augusztus 18-án született Angyalföldön. Apja
erdélyi kisbirtokos nemesi família, „sepsikőröspataki” előnévvel. Anyja,
Erdélyi Vilma Csíkménaság szülötte. 1951-ben szerezte meg diplomáját. Először
1957-ben állított ki a firenzei Uffiziben, majd a Palazzo Strozzi-ban. Már a
kiállításon meghívást kapott Kairóba, Milánóba és Párizsba. Ehhez azonban
hontalan útlevelet kellett volna kérnie. Döntenie kellett: menedékjog vagy
hazatérés. Az utóbbit választotta. A hazai fogadtatásra így emlékezik vissza:
„A határon meztelenre vetkőztetve néztem, hogyan tépi össze egy ÁVH-s tiszt a
Firenzei Akadémián kapott bizonyítványomat. Hazaérkeztem…”
„Szabad lélek, független gondolkodó. Ilyennek született, ilyenné formálták a
körülmények, ilyenné alakította magát tudatosan is függetlenül attól, hogy
mikor, milyen közegben élt és dolgozott… Emberi és művészi magatartását talán
ebben a két szóban lehetne összefoglalni: nemesség és komolyság” – vélekedik
róla Szíj Rezső művészettörténész. Mezei Károly a Mesterről írt kötetében
(Szinte Gábor Erdélyen át Firenzéig, Kairosz Kiadó, 2004) pedig így vélekedik
róla: „Makacs, büszke, székelyek utóda – nem hagyta magát földbe döngölni. Ha
nem mehetett a főúton, ment az ösvényen. Az is ugyanoda vezet, csak közben
talán még jobban is érzi magát az ember, mert közelebb van a természethez, és
az emberekhez, akikhez szólni akar… Szinte tanár úr mindig szembement az éppen
aktuális ’korszerű divattal’ és mehetett is, mert sziklaszilárd etikai és
esztétikai alapokra épült művészetéről lepattantak a ködös, múló ideológiák és
izmusok.”
A falfestmények Franciaországba kerülésük előtt megtekinthetők február 13-ig
Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány Székháza Kerengőjében. 1014 Budapest,
Szentháromság tér 6.
forrás: MK .
