2005. február 04. péntek 00:21
Lassú döcögős talicskára és négypártira
Gyurcsány Ferenc, a szocialista párt választmányának miniszterelnöke, már jelezte az alaphangot. Korábban úgy nyilatkozott: a „lehető legunalmasabb találkozóra” készül, ahol szakmáról, az ország jövőjéről beszélnek. Leszögezte: tartózkodik majd mindenfajta „pártpolitikai, hatalmi, udvariatlan gesztustól, megjegyzéstől”, hiszen a találkozót arra kell használni, hogy megerősödjön a bizalom. Akár „csípőből” tüzelhetünk, hiszen azért az érthetetlen: hogyan lehet unalmas egy olyan beszélgetés, amelyen az ország jövője a tét? És semmiképp sem szorítható szakmai szintre – megfelelő előkészítés hiányában, és a szakértői részvétel nélkül. Márpedig ez történt… „Szakértői közjátékkal" kezdődött a négypárti egyeztetés, szólnak a hírek, és beszélnek a kezdetek szemtanúi – mert hogy néhány jelenetről csütörtök estig hallgattak a híradások. Azt tudjuk, hogy Orbán Viktor kezdeményezése ellenére sem vehettek részt a nem meghívott szakértők; s konstatálhatjuk, hogy a szocialisták csupán két végletben képesek gondolkodni. Annak idején Medgyessy Péter egy négyszemközti találkozóra invitálta Orbán Viktort, majd – egy meglepő fordulattal – a találkozót a jelen lévő újságírók bevonásával próbálta izgalmasabbá, lényegre törőbbé tenni. Utódja most, akinek alkotmányos státusza, bevallom, előttem e pillanatban is homályos, most úgy gondolta, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervvel (NFT) kapcsolatos elképzelésekről szóló tanácskozáson csupán a legmagasabb szintű politikai egyeztetés történjen. Ezért csütörtökön reggel nyolc óra után néhány perccel a Parlament Nándorfehérvár-termében a tárgyalóasztal egyik oldalán Gyurcsány Ferenc kormányfő, Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Kóka János gazdasági miniszter és Göncz Kinga, az esélyegyenlőségi tárca vezetője, a másik oldalon pedig a négy pártelnök foglalt helyet.
A Fidesz elnöke szakértőivel együtt kívánt részt venni a csütörtöki négypárti egyeztetésen, ezt maga Orbán Viktor jelentette be a találkozó előtt korán reggel az újságíróknak. Schmitt Pál európai parlamenti képviselő, Orbán Viktor egyik felkért szakértője csalódottan nyilatkozott újságíróknak, hogy kizárták a megbeszélésről. Elmondta: egész héten erre az egyeztetésre készült, és kizárólag azért utazott most haza Brüsszelből, hogy jelen lehessen a tanácskozáson. Felhívta a figyelmet arra a nyilvánvaló tényre: a konzultációra a miniszterelnök hozhatott szakértőket… Dávid Ibolya „antréjáról” mindeddig kevés szó esett. Az MDF elnöke - szakértők helyett - azt a dokumentumhegyet hozta magával, amelyet az egyeztetés előtt a miniszterelnök küldött a pártelnököknek a felkészülés megkönnyítése érdekében. A könyveket, dokumentumokat a pártelnök egyik munkatársa tolta Dávid Ibolya után egy kis kocsin, amelyen látható volt egy szakadt papírtáska is. Erről az MDF elnöke elmondta: ez jelkép. Azt szimbolizálja, hogy Magyarország leszakadóban van, az emberek lelkületében és a gazdaság versenyképességét illetően egyaránt. Kijelentette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv, amelyet a kormány több ezer oldalas kiadványokban eljuttatott a pártokhoz, „rossz, nem ad világos irányokat", „koncepciótlan, zavaros", nem nevezhető stratégiának, tervnek, csak a „tanulmányok alsó szintjét éri el".Végül egy vékonyka füzetet mutatott fel, és közölte: ez Írország Nemzeti Fejlesztési Terve. „Írország sikeres ország az Európai Unióban, ilyen egy sikeres terv. Egyébként 15 fontért bárki megveheti” hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a miniszterelnöknek ajándékozza a füzetecskét. Talán inkább a szakértőinek kellene, gondolom én…
Azért, persze, ne panaszkodjunk: Gyurcsány Ferenc a „gyermekeknek” is megteríttetett, a kisszobában… Navracsics Tibor kabinetfőnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a parlamenti folyosón várakozó szakértőket (Navracsics Tibort, Schmitt Pál, európai parlamenti képviselőt, Pelczné Gál Ildikót, a Fidesz készülő kormányprogramjának Nemzeti Fejlesztési Tervre vonatkozó részét készítő szakértőjét, valamint Nógrádi Zoltánt, a Fidesz-frakció NFT-munkacsoportjának vezetőjét) Veres János a Nándorfehérvár-terem melletti kabinetirodába invitálta, ahol ismertette velük a kormány álláspontját. Orbán Viktor kabinetfőnöke szerint a Veres Jánossal folytatott megbeszélésen „részben érdemi kérdésekről” volt szó, „egy barátságos vendéglátásról”, ahol megkapták azt a prezentációt, amelyet a miniszterelnök ismertet a pártelnökökkel. És, gondolom, írásban akár észrevételeket is tehetnek majd… „Mi komolyan vettük azt a meghívást, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr hozzánk intézet, hogy itt az ország elkövetkező időszakának fejlesztési kérdéseiről lesz szó, ezért Schmitt Pál, Pelczné Gál Ildikó, Nógrádi Zoltán és jómagam alkottunk egy olyan szakértői csapatot, amely az elképzelésünk szerint részt vett volna a tárgyaláson" - hangsúlyozta Navracsics Tibor. A körülmények ellenére is úgy zárta gondolatait: „Mi egyértelműen abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a találkozó találkozósorozattá váljon, és ez a találkozósorozat valóban hozzájáruljon ahhoz, hogy a parlamenti pártok megtalálják a közös hangot a stratégiai kérdésekben".
A találkozón egyébiránt komoly vita alakult ki Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor között. A tárgyalási anyagban az szerepelt, hogy 2004-ben 183 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett hazánkba. Erre kérdezett rá a Fidesz elnöke. Azt szerette volna megtudni: mire használta fel ezt a pénzt a kormány. „Nem az a baj, hogy rövid a takaró, hanem hogy keresztbe van az ágyon" – jelentette ki. Gyurcsány Ferenc konkrét válaszáról nem értesültünk; azonban mindennél sokatmondóbb, ha összehasonlítjuk kettőjük nyilatkozatát.
Orbán Viktor közölte: a Nemzeti Fejlesztési Tervhez való
hozzájárulásképpen vállalta, hogy a Fidesz elkészíti Budapest fejlesztési
tervét, amelynek megalkotásába a fővárosi polgárokat is bevonják. Ha nem
születnek időben döntések, akkor Budapest és az agglomeráció 2007-től kiesik
azon régiók köréből, amelyek nagy arányú fejlesztési forrásokhoz juthatnak -
hangsúlyozta. Kérdésre válaszolva elmondta: volt egy olyan pont a tárgyaláson,
amikor ki kellett jelentenie, hogy a Fidesz semmiféle háttérpaktumot nem tud
kötni, nem hajlandó a nyilvánosság kizárására. Azt azonban nem árulta el, hogy
minek kapcsán kellett ezt mondania. Ugyanakkor hozzátette: örült, hogy a
miniszterelnök a nyitott tervezési folyamat mellett foglalt állást. Kiemelte: az
egyeztetésen javasolta, hogy legyen néhány olyan téma, amelyet Brüsszelben
közösen képviselnének. Egyrészt Magyarországnak bátran ki kellene állnia azért,
hogy a tagállamok többet fizessenek be a közös költségvetésbe, és nem kellene
elfogadnia, hogy a nemzeti fejlesztési források mértékét a nemzeti össztermék
bizonyos százalékában határozzák meg. Véleménye szerint azzal az igénnyel is fel
kellene lépni, hogy tagságunk első 5-10 évében ne két, hanem három év álljon
rendelkezésre az uniós pénzek felhasználására, és csak ezután kelljen
visszafizetni a fel nem használt forrásokat. Mint mondta, úgy látja, hogy
ezekben a kérdésekben egyetértés volt. Elmondta: a tárgyaláson egy öt pontos
egyetértési nyilatkozatot is előterjesztett, amelyben ugyan nem találtak érdemi
kifogást a partnerek, mégsem fogadták el.
A sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum szerint Orbán Viktor ebben azt
javasolta, hogy a parlementi pártok állítsanak fel bizottságot, amely a
kormányoldal és az ellenzéki oldal egyenlő részvételén alapul, és amely minden
évben értékeli az uniós pénzek felhasználását. Emellett a 2006 és 2010 közötti
fejlesztéspolitikát nagymértékben befolyásoló döntések előkészítésére szintén
jöjjenek létre országgyűlési bizottságok.
No és Gyurcsány? „A második Nemzeti Fejlesztési Terv fő pillére a versenyképesség és az igazságosság növelése, valamint Orbán Viktor javaslatára a biztonság megteremtése lesz” - mondta a tervről folytatott négypárti megbeszélés után. A négypárti találkozó nyomán „nyitott tervezési folyamat" indul el - szakértők bevonásával - , és ha szükséges, újabb négypárti egyeztetésre kerül sor. Hozzátette, hogy a konkrét ágazati és szektorspecifikus javaslatokkal február végére, március elejére készülnek el. A második Nemzeti Fejlesztési Terv az EU következő, 2007 és 2013 közötti költségvetéséből Magyarországnak jutó források felhasználását határozza meg.
Gyurcsány Ferenc beszámolt arról, hogy a megbeszélés elején a kormány álláspontjáról tájékoztatta a pártelnököket. A kormány javaslata az volt, hogy "Magyarország jövőjét alapvetően két nagy pillére építse: az egyik pillér a növekvő versenyképesség, a másik pedig a növekvő igazságosság" - mondta. Hozzátette, hogy a konzultáció során Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kiegészítette ezeket a biztonsággal. Mint mondta, ebben a három pillérben a négy parlamenti párt és a kormány egyet tud érteni. Gyurcsány Ferenc közölte: a felek abban is egyetértettek, hogy olyan fejlesztéspolitikát kell megvalósítani, amelynek eredményeként több és jobban fizető munkahely lesz.
Elmondta: a fejlesztéspolitika azt jelenti, hogy be kell ruházni az emberbe, az egészségügybe, az oktatásba, a gazdaságba, a környezetbe egyaránt. A beruházásnak vannak „fejlesztési gócpontjai": Budapest, a nagyvárosok, az agrárium, a Tisza-völgye és Balaton - fűzte hozzá.
A miniszterelnök vitás pontként említette azt, hogy milyen lehetősége lesz a következő kormányoknak a terv módosítására. Mint mondta, volt olyan álláspont, amely szerint nagyon szélesen kell meghatározni az irányokat, a kormány szerint azonban ez nem valósítható meg, mivel az EU szabályai szerint később csak minimális változtatás lehetséges.
A kép világos, egyértelmű. Mármint arról: a tárgyaló felek mely csoportja gondolkodott és gondolkodik felelősen Magyarország jövőjéről, és ki az, aki „a lehető legunalmasabb” módon beszél (mellé) a megoldandó problémákról és feladatokról.
Hírek és beszámolók alapján
szerkesztette: Tamási Orosz János
.
