Nemzetközi vélemények a magyar gazdaságról

Érdekes vélemények jelentek meg a két múltheti beszéd után. Voltak a kormány oldalon, aki szerint az Orbán beszéd a töpörödésről szólt, míg Gyurcsány a lendületes fejlődés képét rajzolta elénk. Beszéljenek a tettek. Amíg Orbán kormányzott, hírünk-nevünk emelkedőben volt és gazdasági mutatóink javultak. Azóta, hogy ismét a baloldal irányít, megyünk lefelé.

Csak emlékeztetőül: a politikában a bukás nem jár évismétléssel. Még négy évig nem lehet kibírni ezt a gazdaságpolitikát, még akkor sem, ha vannak javuló mutatók, mint pl. most 2005 tavaszára az infláció. Ez persze a forint erősödésével jár, amibe Gyurcsány szerint beledöglünk (sic). Aki érvekkel akarja alátámasztani, hogy a mai kormány a töpörödés kormánya, tanulmányozza az alábbi táblázatot.

Orbán kormány

Medgyessy/Gyurcsány kormány

VERSENYKÉPESSÉG

Gazdasági versenyképesség

Magyarország 2002-ben a 34. helyen volt

(Forrás: IMD Lausanne - vezetőképző és gazdasági kutatóintézet )

Gazdasági versenyképesség

Magyarország 2004-ben a 42. helyre csúszott le. Szlovákia a 40. helyen található.

(IMD Lausanne - vezetőképző és gazdasági kutatóintézet)

Magyarország növekedési versenyképességben 2002-ben a 29. helyen állt

üzleti versenyképességben a 28. helyen

(Forrás: Világgazdasági Fórum)

Magyarország növekedési versenyképességben 31. helyre, üzleti versenyképességben a 38-ra esett vissza 2003-ban.

(Világgazdasági Fórum)

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS

WIW jelentés

A régióban növekedés egyedül Lengyelországban, Szlovéniában és Magyarországon várható, a többi állam gazdasága jobb esetben stagnál, rosszabb esetben pedig jelentős mértékben zsugorodik. A bécsi nemzetközi gazdasági összehasonlító intézet jelentésében kivételként Magyarországot emlegetik, ahol az elmúlt évben 5,1 százalékos, az idén 3,7 százalékos, jövőre pedig 4 százalékos növekedésre számítanak. Emellett továbbra is gyorsan, 7 százalékkal bővül az ipari termelés és a tavalyi 14,3 százalékos inflációs adat után az idén a pénzromlás mértéke 8 százalékra mérséklődik a kutatók szerint. (WIW-jelentés Figyelő 1999. június 30.)

Európai Parlament jelentése

Megállapítja az európai parlamenti jelentés, hogy a korábban, a csatlakozási folyamat idején még az élmezőnybe tartozó magyar gazdaság teljesítménye romlott az elmúlt évben.

(Európai Parlament - jelentés Magyarországról 2004. február 19.)

Magyarország és Lengyelország gazdasága a legstabilabb a feltörekvő piacok országai közül a Lehman Brothers és az Eurasia Group által végzett legújabb politikai kockázati felmérés szerint. A The Economist brit gazdasági hetilap által ismertetett felmérésben a stabilitási mutató azt méri, hogy az adott ország mennyire képes ellenállni válságoknak illetve elkerülni válságok generálódását. Az index kiszámításakor 60 százalékban politikai, 40 százalékban gazdasági jellegű tényezőket vesznek alapul. Minél magasabb a mutató, annál stabilabb az adott ország gazdasága - magyarázta a brit gazdasági lap.

(Figyelő, 2002. február 18.)

Az újonnan csatlakozott nyolc kelet-közép-európai ország közül 2004 második negyedében már Magyarország bruttó hazai összterméke nőtt a legalacsonyabb ütemben. Csehország, Szlovénia és Magyarország az elmúlt 2-3 évben már folyamatosan az utolsók között szerepelt a csatlakozó országok növekedési rangsorában. Ez év második negyedében azonban már valamennyi ország megelőzte a magyar növekedés ütemét, bár Csehország csak egy árnyalattal (mindössze 0,1 százalékponttal), mégis tény, hogy a régióban tapasztalt növekedési boomból Magyarország tudta a legkisebb mértékben kivenni a részét.

A The Economist szerint hazánk a feltörekvő országok táborában csak a sor végén kullog. A brit gazdasági hetilap szerint kimutatása szerint Magyarország csak a háborús övezetnek számító Izraelt, Dél-Afrikát, Mexikót és Perut előzi meg.

(Economist 2004 október)

Nemzetközi Valutaalap (IMF):

Az ügyvezető igazgatók elismerően nyilatkoztak Magyarország figyelemre méltó gazdasági teljesítményéről, amely az egyik legerősebb volt a régióban az elmúlt évben. (IMF-jelentés Magyar Nemzet, 2001. május 19.)

Financial Times egyik cikke megjegyzi, hogy Magyarország a világgazdaság lelassulását jobb állapotban éli át, mint a legtöbb közép- és kelet-európai ország.

Fitch-kritika Magyarországnak

Igen jó gazdasági állapotban vannak a világ feltörekvő piacai, ez alól az egyetlen kivétel Magyarorsszág, amelyre emiatt leminősítést valószínűsítő negatív kilátást tart érvényben – áll a Fitch nemzetközi hitelminősítő legfrissebb jelentésében. (2004. szeptember)

KÜLFÖLDI TŐKEBEÁRAMLÁS

Az ENSZ a magyar gazdaságról

A világot évente „bejáró” 600 milliárd dollárnyi működő tőkének alig három százaléka, tehát alig több mint húszmilliárd dollár állapodik meg térségünkben. Ennek Lengyelország, Magyarország és Csehország köti le túlnyomó többségét, a balkáni államok ellenben sorozatosan kudarcot vallanak a tőkeimport terén. Az ENSZ gazdasági bizottságának befektetési tanácsadója, Geoffrey Hamilton kifejezetten példaértékűnek nevezte a magyar gazdaság tőkevonzó erejét. (2000. november.)

Egy friss felmérés szerint Prága Budapestnél, Varsónál, de még Bécsnél is sokkal vonzóbb üzleti helyszín.

Budapest és Bécs holtversenyben a 22., Moszkva pedig a 27. helyet foglalja el azon a listán, amely az üzleti tevékenység szempontjából rangsorolja 30 európai nagyváros vonzerejét. A Cushman & Wakefield Healey & Baker által készített felmérésből kiderül, hogy Varsó a 20. helyen áll, míg cseh főváros a 17-ről a 13. helyre ment fel. A lengyel főváros a jövőben tovább javíthatja pozícióit, mert a legtöbb vállalat (a megkérdezett 500-ból 44). európai szinten itt tervez irodanyitást.

EGYÉB GAZDASÁGI MUATÓK

A monetáris politika laza volt 2000-ben, de az utóbbi időben szigorodott. Az árfolyampolitika lényegesen rugalmasabbá vált a tőkemozgásokat tovább liberalizálták. A központi bank képes aktívabb monetáris politika folytatására. A valuta jelentősen felértékelődött.

(Országjelentés 2001)

A magyar forint nem vesz részt az ERM II-ben és árfolyama az euróhoz kötött egy ±15%-os ingadozási sávon belül. Magyarország nem teljesíti az árfolyamkritériumot.

(A Bizottság beszámolója a 2004. évi konvergencia-jelentésről)

A Bank of America a világ 10 legkockázatosabb valutája közé sorolta a fortintot (2003. október)

2000-ben és 2001-ben megállt az államháztartási hiány csökkenésének folyamata. Ám 2001 első hat hónapjának számai azt mutatják, hogy az államháztartás hiánya az év végére könnyen a GDP 3,4 százalékára csökkenthető, feltéve, hogy a kormány az év hátralévő részében nem kezd nagy költekezésbe.

(Országjelentés 2001)

Magyarország jelenleg érintett a deficittúllépést megállapító Tanácsi határozatban (2004. július 5-i határozat, Európai Tanács). Az államháztartás hiánya 2003-ban a GDP 6,2%-a volt, Magyarország nem teljesíti az államháztartási pozícióra vonatkozó kritériumot.

(A Bizottság beszámolója a 2004. évi konvergencia-jelentésről)

Az adósságállomány jelentősen csökken.

(Országjelentés 2001)

Az államadósság szintje pedig 59,1% a GDP-hez képest.

(A Bizottság beszámolója a 2004. évi konvergencia-jelentésről)

Az Európai Unió után a Világbank szakértői is elégedetlenségüknek adtak hangot a költségvetési túlköltekezéssel és az államháztartás állapotával kapcsolatban. A jelentés szerint a nyolc új kelet-közép-európai EU-tagországban a "2005-ös költségvetések a szükséges fiskális konszolidáció irányába mutatnak, ám a magyarországi kockázatok továbbra sem elhanyagolhatók". Ezek között tételesen is megemlítik az autópálya-építések folytatására tervezett, a magántőke bevonását célzó - az idei költségvetési törvény mellékleteiben is szereplő - PPP-konstrukciót.

(Világbanki jelentés, Forrás: 2005-02-05, Népszabadság 14. oldal)

A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 3,3 százalékában konszolidálódott 2002-ben. Míg az áruforgalom mérlege romlott, a folyó fizetési mérleget javították a szolgáltatásokból (turizmus) származó magasabb bevételek.

(Országjelentés 2001)

Aggasztónak tartja a jelentés a magyar államháztartási és folyó fizetési mérleghiányt, ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a deficit mérséklésére megszorító intézkedések terve készült el.

(Európai Parlament - jelentés Magyarországról 2004. február)

Magyarország működő piacgazdaság, amely rendelkezik a szükséges makroökonómiai stabilitással és intézményi kerettel. A stabil növekedés a magánszektoron alapul.

(Országjelentés 2001)

A makrogazdasági index (az államháztartási deficit, a megtakarítási ráta, az infláció) alapján 2003-ban hazánk a 38. helyen volt, 2004-ben pedig az 53. helyre csúszott vissza.

(Világgazdasági Fórum)

Hitelfelvételi országbonitás szempontjából Magyarország 172 ország között 2003-ban a 31. helyen volt.

(Institutional Investor bankármagazin)

Hitelfelvételi országbonitás szempontjából Magyarország a 31. helyről a 37. helyre csúszott.

(Institutional Investor bankármagazin )

…ha a költségvetésben további "csúszások" történnek, aminek "a kormány gyenge helyzete miatt" megvan a kockázata, azt "negatív hitelminősítési lépés" fogja követni a hazai valutában kiadott szuverén adósság esetében, amelynek besorolása máris "lefelé ható nyomás" alatt van - hangzott el a Standard and Poor’s kedden Londonban tartott térségi szakkonferenciáján. (2004. szeptember)

A Fitch szerint csúszhat a magyar eurócsatlakozás (2005-02-02, Népszava 5. oldal)

A Fitch Ratings szerint az évtized vége előtt csak Szlovákia lesz képes csatlakozni a négy legnagyobb közép-európai EU-gazdaságból az euróövezethez - a hitelminősítő azzal számol, hogy Magyarország euróövezeti csatlakozása a céldátumhoz képest egy-két évvel csúszhat. A nemzetközi hitelminősítő tegnapi londoni szemináriumán hangzott el az is: ahhoz, hogy Magyarország 2010-ben az euróövezet tagja legyen, 2007-2008-ban a GDP-érték 2,0 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást kellene végrehajtani. A szeminárium egyik kommentára szerint "drámai" az a fordulat, amely az utóbbi néhány évben Magyarország és Szlovákia gazdasági megítélésében végbement Magyarország kárára és Szlovákia javára.

Deutsche Bank: 2012 lehet a magyar euróbevezetés reális dátuma (2005-02-08, portfolio.hu)

Deutsche Bank kutatórészlegének közgazdászai szerint csak 2012-ben kerülhet sor Magyarország euróövezeti csatlakozására, a négy régiós versenytárs közül utoljára. A DB Research tanulmányában azzal számol, hogy Szlovákia 2009-ben, Csehország 2010-ben, Lengyelország pedig 2011-ben csatlakozik majd az euró-övezethez. A múlt héten a Fitch elemzője egy konferencián utalt rá, hogy egy-két évvel csúszhat az eurócsatlakozás Magyarország esetében. Magyarország esetében azért tartják indokoltnak a 2012-es évszám felvetését, mert az államháztartási konszolidáció szükségessége mellett az ország nagy külső egyensúlyhiánnyal is szembesül.