2005. március 12. szombat 19:40
New York lázasan készül a 2012-es olimpiára
Még a Central Park huszonhárom mérföld hosszú műalkotása („A kapuk”) sem tudta csökkenteni a 2012-es olimpia körüli pályázati izgalmakat New Yorkban. A város még meg sem kapta a rendezés jogát (erre júliusban fog sor kerülni), de a tervek már kész vannak, és folyamatosan készülnek a felmérések mind a helyszíneken, mind a lakosság körében. Az olimpiai falu epicentruma Queens negyedben lesz, a tervek nagyszerűek, a jövő építészetének remekei. Beindult a hirdetésáradat az utcákon és a földalattin. A szövegezés szellemes és ízléses. Megvan a szlogen: New York a világ második otthona.
Február végén itt volt az a néhány fős értékelő bizottság, amelyik majd a végső szót kimondja. A New York-i vendégszeretet tejben-vajban fürösztötte a nemzetközi „zsűrit”; kérték is, ugyan hadd mászkáljanak már Manhattan rejtettebb csücskeiben is egy kicsit a lihegő sajtó és PR nélkül, hogy reális képet kapjanak a döntés-előkészítéshez.
Daniel L. Doctoroff 1994-ben a FIFA világkupán kezdett el azon fáradozni, hogy egyszer itt legyenek az olimpiai játékok. Összeállított maga mellé egy csapatot, amelyik segítette őt a pályázat végrehajtásában. 2002-ben New York nyerte el azt a pályázatot, ami alapján New York az Egyesült Államokat képviselheti majd. Doctoroff most már a polgármester, Michael Bloomberg „csapatában játszik”, és New York olimpiai teendőit a városházából irányítja, mint helyettes polgármester. Többek között ő is beszélt külföldi újságírók előtt a minap adott sajtótájékoztatón arról, hogy az olimpia nemcsak egy sportesemény, hanem kihat az élet minden területére.
Ezen a találkozón
azonban sokkal nagyobb figyelem kísérte a többi előadót, akik mindannyian
támogatják a játékok itteni
megrendezését, és ennek bizonyos fórumokon hangot is adnak. A hangsúlyt New
York etnikai sokszínűségére helyezték. Yoko Ono, bár 70 éves, ugyanazt
a legendát testesíti meg mint a hippik, mint John Lennon idejében. Fekete
vászonnadrágban volt, sildes sapkában és az ismerős sötét kerek keretes
szemüvegét az orrán lecsúsztatva elmondta, hogy a békeipar egyik legszebb
példája az olimpia; az emberi test ünneplése is egyben. John Lennon és „én két
különböző szigetországból érkeztünk ide. Ő Angliából, én Japánból. Lázadók
voltunk. Itt viszont nem volt mi ellen lázadni. New Yorkban megtalálható a
kultúrák mindenféle keveréke. Még a legjobb japán éttermek is itt vannak.”
Yoko Ono mellett a Beatles egykori menedzsere, Peter Brown foglalt helyet. Ö is már koros, viszont rendkívül lelkesen beszélt arról, hogy New York milyen jó otthona lenne a 2012-es olimpiai játékoknak. „A Beatles-szel is mágnesként vonzódtunk a városhoz; a nagy sikereink az Ed Sullivan Show-ban és a Shea Stadium-ban, az Apple Corps megalapítása... ezek csak New Yorkban történhettek, a világ kulturális epicentrumában.”
Egyes felmérések szerint a lakosság 83 százaléka támogatja az olimpiát, mások szerint csak 54. Egy milliárd magántőke-bevonást terveznek parkok és infrastruktúra létrehozására, és 12 milliárdra tervezik a gazdasági hatását, főleg a turizmushoz köthető iparágakban. New York etnikai sokszínűsége erényként vetődik fel: az itt lakók 37 százaléka nem az Egyesült Államokban született és 60 százalékának legalább az egyik szülője külföldön született. A lakosság több mint felének az anyanyelve nem angol. Van itt „Little India”, „Little Italy” és „Little Odessa” („Little Hungary” már úgy összezsugorodott, hogy nem is jegyzik), évente 30 valamilyen etnikai parádé; lehetne-e jobb helyet választani az olimpiának – ami szintén a nemzetek sokaságának békés gyülekezete –, mint New York. New York: a nagy alma; amelyik sosem alszik – énekelte Frank Sinatra – és a legújabb szlogen szerint „a világ második otthona”.
Arról nem volt szó ezen a fórumon, hogy Amerika háborúban áll, hogy megjósolni sem lehet az iraki háború kimenetelét, és több mint 1500 amerikai katona halt meg. Nő a deficit és a munkanélküliség, csökkennek a személyiségi jogok és a sajtószabadság. Az ország határain nehezebb átlépni, mint bármikor azelőtt, és nemcsak a biztonsági intézkedések miatt. Ez viszont már nem csak az olimpiáról szól, hanem a háborúiparról, amiről Yoko Ono elmondta, hogy „háború mindig lesz, mert milliárdos vállalkozás, de a békeiparnak mégis versenyeznie kell vele”.
Niemetz Ágnes
NEW YORK
