Önkormányzatok helyzete 2005

A polgári kormány 1998-2002 között megállította a települések eladósodását, amely a Bokros-csomag következményeként alakult ki. 2001-től reálértéken növelte az önkormányzatok számára juttatandó támogatásokat. 1998-2002 között a Horn kormány alatti 26-ról ötre csökkent a csődbe ment önkormányzatok száma.

Az Orbán-kormány a kistelepüléseknek juttatandó községi alap normatíva összegét kétmillió forintról öt millió forintra emelte. Kiegyenlítő mechanizmust vezetett be, hogy a kisebb adóbevétellel rendelkező települések nagyobb központi forrásokat kapjanak. 2000-ben soha nem látott összeget, több mint 103 milliárd forintot jutott szennyvíz-csatorna építésére. A Széchenyi Terv segítségével 10 év után először önkormányzati bérlakások épültek.

Az MSZP a választási kampányában azt ígérte: több pénzt az önkormányzatoknak

„A szocialisták megvalósítják az anyagilag független önkormányzati rendszert, mert nincs autonóm önkormányzat, ha anyagilag a központi hatalomtól függ.

(…) Biztosítani kell a feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat, és kiszámíthatóvá kell tenni a rendszert. „ (Részlet a Magyar Szocialista Párt Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének programjából 2002. január)

„A szocialista kormány partnerként fogja kezelni az önkormányzatokat. Bevételeik nagyobb részét hagyja náluk, s költségvetési támogatásukat nem teszi majd függővé politikai összetételüktől. ”(Kovács László MSZP kongresszus, 2002. január 26.)

„Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak.” (MSZP választási szlogen, 2002. október)

Az MSZP ígéreteivel ellentétben az elmúlt három év legnagyobb vesztesei az önkormányzatok. Vagyonfelélés, eladósodás, megszorító intézkedések, elbocsátások, romló színvonalú szolgáltatások, leépülés – ez jellemezi az önkormányzatok elmúlt három évét.

Az Állami Számvevőszék azt mondja: “Az állami támogatások, hozzájárulások, valamint az átengedett szja továbbra sem nyújt fedezetet a kormányprogramból adódó bér- és szociálpolitikai többletkiadások fedezetére.”

A szocialista kormány hibás önkormányzati politikája miatt 2004-ben közel 1200 önkormányzat jutott önhibáján kívül pénzügyileg hátrányos helyzetbe.

Összesen 1078, önhibáján kívül forráshiányos önkormányzat mintegy 15 milliárd forintos támogatási igényét ismeri el jogosnak a Pénzügyminisztérium 2004 első félévében.(Forrás: PM, 2004. 07. 16.)

Az érintett helyhatóságok kötelező feladataikat sem tudnák ellátni kiegészítő állami forrás nélkül. (Forrás Világgazdaság, 2004. július. )

2004. második félévében további önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levõ helyi önkormányzatok pályáztak állami támogatásra. A PM 138 önkormányzatnak együttesen 806 547 ezer forint támogatást ítélt meg. (Forrás: PM, 2004. 12. 16.)

A kormány nem biztosítja az önkormányzatok számára a közalkalmazotti béremelés fedezetét.

2002-ben nem biztosította az 50 százalékos közalkalmazotti béremelés fedezetét.

2003-ban az önkormányzatok a alap-működésükhöz, feladataik szükséges összeg 49 százalékát kapták meg a kormánytól

A 2004-es költségvetés nem tartalmazta a közalkalmazotti béremelések fedezetét.

A helyzet 2005-ben sem változott: a kormány nem ad pénzt a közalkalmazotti és a köztisztviselői béremelésre.

Ennek eredményeként 2004-ben csupán 832 önkormányzat - az összes önkormányzat mintegy negyede - tudta a béremelést kifizetni.

Siófok: 2005-ben a működési költségvetési egyensúlyát 92 státus leépítésével tudja megvalósítani. A városban a közalkalmazottak önkéntesen vállalták munkahelyük megőrzése céljából, hogy lemondanak a munkaadói juttatások 50 százalékáról és a nyugdíjpénztári befizetésekről.

Sümeg: az állami támogatás 2005-ben - a zárolást figyelembe véve - 14 millió forinttal csökkent. Ezzel szemben a bérnövekmény 2005-ben -2004-hez képest - 60 millió forint. Egyszerű matematikai művelettel kiszámolható, hogy a város 46 millió forinttal „mínuszban” van.

Tapolca: 2005-ben 2004-hez képest 54 millió forinttal nőtt az állami támogatás. Ezzel szemben 170 millió forinttal nőttek meg a bérek és a bérterhek.

Az önkormányzatok által fenntartott intézmények (iskolák, óvodák, szociális intézmények) energia-költségei (drasztikus, infláció feletti gáz és villamosenergia-ár növelés) jelentősen, mintegy 40 százalékkal emelkedtek, de ennek fedezetét a költségvetés nem biztosította.

A szocialista kormány többletfeladatokat rendel az önkormányzatokhoz, de forrásokat nem biztosít hozzá.

Az önkormányzatok többletfeladatainak központi finanszírozása nem történt meg. Ennek egyik legszembetűnőbb példája a már említett 50 százalékos közalkalmazotti béremelés, amelynek fedezetét az önkormányzatoknak maguknak kellett kigazdálkodni.

Az MSZP azt ígérte, hogy javítják a vidéken élők helyzetét, fedezik az alapfokú oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a kulturális alapszolgáltatás költségeit.

Ennek valóságtartalmát jól mutatja, hogy Várpalota szocialista polgármestere, Leszkovszki Tibor a következőt mondta: “Az óvodáknál a költségek 44,8 százalékát, az iskoláknál 58,3 százalékát fedezi a normatíva, vagyis az állami hozzájárulás. A különbséget a városnak saját bevételeiből kell fedezni.”

A kötelező feladatok növelése, és a hiányos költségvetési támogatás miatt az önkormányzatok kénytelenek eladni még meglévő vagyonukat, illetve hiteleket felvenni. Az önkormányzati hitelállomány megkétszereződött az elmúlt évben az önkormányzatoknál. Az önkormányzatok, települések létét veszélyezteti, hogy nem egy-két helyen, hanem tömegével vannak olyan önkormányzatok, ahol az alap- működéshez vesznek fel hitelt.

Nézzük meg például Budapest hitelállományát, amely 2002-höz képest közel 15 százalékkal emelkedett. De a felvett pénznek nyomát sem látni. Elegendő ha csupán az utak állapotára gondolunk.

Város	Az önkormányzat éves költségvetése	A költségvetési évben felvett hitel összege	Teljes hitel-állomány	Teljes hitelállomány aránya a költségvetésben (százalék)	Eladott vagyon nagysága
Budapest 2002	296 763 mrd	36 962 mrd	78 854 mrd	26,7	6931 mrd
Budapest 2003	338 022 mrd	19 285 mrd	79 751 mrd	23.6	5571 mrd
Budapest 2004	389 463 mrd	42 535 mrd	120 497 mrd	30,9	7689 mrd
Budapest 2005 (tervezett)	430.000 mrd	44 391 mrd	174 182 mrd	40.5	2760 mrd
Nyíregyháza 2002	23 768,4 mrd	1625,8 mrd	2996 mrd	12,6	886,2 mrd
Nyíregyháza 2003	26 817,2 mrd	2233,0 mrd	4458 mrd	16,6	969,0 mrd
Nyíregyháza 2004	30 145,5 mrd	2249,4 mrd	5202,7 mrd	17,3	766,5 mrd
Nyíregyháza 2005 tervezett	35 425,5 mrd	2444,4 mrd	5802,7 mrd	16,4	3051,7 mrd
Pécs 2002	28 052,4 mrd	512,9 mrd	871,2 mrd	3,1	661,1 mrd
Pécs 2003	34 125,1 mrd	1799,6 mrd	2423,3 mrd	7,1	905,0 mrd
Pécs 2004	38 201,5 mrd	2546,3 mrd	4285,3 mrd	11,2	2406,5 mrd
Pécs 2005 tervezett	36 872,7 mrd	3206,1 mrd	4285,3 mrd	11,6	3085,2 mrd
Szombathely 2002	18 187 mrd	722 mrd	1736 mrd	9,5	811 mrd
Szombathely 2003	21 907 mrd	683 mrd	1817 mrd	8,3	795 mrd
Szombathely 2004	18 021 mrd	907 mrd	2393 mrd	13,3	908 mrd
Szombathely 2005 tervezett	21 719 mrd	2088 mrd	4100 mrd	18,9	536 mrd

A kistelepülések esetében még rosszabb a helyzet, hiszen nincs értékesíthető vagyonuk.

A településeken szinte mindennapossá váltak az intézmény-bezárások, elbocsátások, romlott a szolgáltatások színvonala és nemhogy fejlesztésre, de alap-működésre sincs pénz a településeken. Hogyan tovább? Erre kellett volna megoldást kínálnia a kormánynak, kormánypártoknak, de semmi biztatót nem hallhattunk az önkormányzati vitanapon. Bátorításul álljon itt Orbán Viktor mondása: Nem tudnak annyit tönkre tenni, hogy ne tudnánk majd helyre hozni. Orbán reálpolitikus, nem beszélt arról, hogy a "majd" mit jelent. Nem is beszélhetett: csak a kormányzati felelősség átvétele után tisztázható a tényleges helyzet.