2005. február 15. kedd 02:12
Véget ért a kelet- és közép-európai bíborosok és püspöki konferencia elnökök találkozója
Február 14-én hétfőn sajtótájékoztatót tartottak az MKPK Székházában az elmúlt hétvégén rendezett találkozóról, amelyen kilenc, az Európai Unióba nemrég belépett, illetve a jövőben csatlakozni szándékozó ország egyházi vezetői vettek részt. A kilenc ország össznépessége 100 millió főre tehető, a katolikusok aránya mintegy 56 %. A tájékoztatón a szerb Stanislav Hočevar, belgrádi, a litván Audrys Juozas Bačkis bíboros, vilnius-i, a román Ioan Robu, bukaresti érsek, és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szólt a konferencia témájáról, és jelentőségéről.
Erdő Péter bíboros kiemelte: a tanácskozás
központi témája az ember volt, az ember helyzete ebben a régióban, illetve
Európában. A régió egyházainak gondjai közül szó esett többek között jogi
kérdésekről, az új lelkipásztori kihívásokról, feladatokról. A
közép-kelet-európai országoknak vannak közös vonásai, amelyek egyben meg is
különböztetik ezt a régiót Nyugat-Európától. Nem kell magyaráznunk a
történelmünket, hiszen ismerjük egymást – fogalmazott Magyarország prímása.
Nemcsak múltunk, hanem a jelenünk problémái is részben közösek, vagy
hasonlóak, és ezért sokat tudunk egymásnak segíteni – tette hozzá a főpásztor.
Audrys Juozas Bačkis litván bíboros hangsúlyozta: a kommunizmus idején
ezekben az országokban az ember sérült lelkiismeretében, Istennel való
kapcsolatában, közösségi viszonyaiban. Közös, de sajátos problémáink is
vannak. Az egyház nem csupán demokráciát, hanem igazi szolidaritást kíván
megvalósítani. Csatlakozni szeretnénk Európához, de nem fogadjuk el válogatás
nélkül annak eszméit, így a laicizmust sem: mi nem hiszünk abban, hogy az
embert „semlegesnek”, „nem vallásosnak” lehet csak tekinteni. Az egyház a
teljes embert szemléli, jogaival együtt, és közösségi szerepében. Mi, akik
szenvedtünk a hitünkért, közösségeinkért, tudunk valamit vinni Európába –
fogalmazott a litván főpásztor.
Ioan Robu, bukaresti érsek hangsúlyozta: a közjó a civil társadalom és
az egyház közös célja, az e cél érdekében végzett együttműködés formát kell
megtalálniuk a térség egyházainak és társadalmának.
Stanislav Hočevar, belgrádi érsek kiemelte: a találkozó fontos témája
volt az ember antropológiai helyzete Európában. Az érsek aláhúzta: a
keresztény értékrend nagyban hozzájárult földrészünk építéséhez. Ez az
értékrenddel ma is új alapot ad Európának.
Arra a kérdésre, hogy mennyi időbe telhet a múlt okozta sebek begyógyulása, és
ezért mit tehet az egyház, a főpásztorok elmondták: az egyház az embert, a
lelkiismeretet szeretné nevelni és alakítani. Ezért tartja nagyon fontosnak a
nevelés kérdését és a család szerepét. Hozzátette: a család maga is gondozásra
segítségre szorul.
A közjó érdekében végzett munkát, ennek a munkának az összehangolását illetően
a főpásztorok kiemelték: az egyházaknak különböző jogi helyzetük van az egyes
országokban, vannak országok, ahol nem is tudják értelmezni az egyház sajátos
közösségét, és „meg akarják vásárolni” az egyház „szolgáltatásait”. A cél az
egyház vallási közösségként való elismerése és tevékenységének értékelése.
Az egyházat érő támadásokról szólva elmondták: a régió volt kommunista
országaiban ez szinte általános jelenség, a konferencián erről is szó esett.
A felvetésre, hogy terveznek-e módosító javaslatot benyújtani az uniónak a
Preambulum ügyében, hangsúlyozták: a politika választási ciklusokban, az
egyház pedig távlatokban gondolkodik. Megjegyzésüket európai szinten egyébként
már megtették. A keresztények nem mondtak le az általuk képviselt
értékrendről, függetlenül attól, hogy mi szerepel végül is az EU Alkotmány
Preambulumában.
Ioan Robu, bukaresti érsek kérdésre válaszolva érintette a csángó közösség
anyanyelv használatának kérdését is. Mint mondta erre a nehéz kérdésre még
keresik a választ.
Elhangzott: ebben a körben ez a szinte történelmi találkozó volt az első, de
tervezik a további együttműködést.
MK
