2005. március 03. csütörtök 21:48
Kiruházás a jövőből
Gondok óvodától egyetemig
Költségvetési módosítás lesz márciusban az Európai Unióban. Nem lenne elviselhetetlen szégyen, ha Magyarországon is lenne. Fontos a hiány lefaragása, de ugyancsak fontos az egyes ágazatok működőképessége is. Különösen érzékeny veszteségeket okoz a húzóágazatok tönkretétele. Ilyen az oktatás, különösen a felsőoktatás. Minden képzés: beruházás a jövőbe. Ma ennek az ellenkezője történik: kiruháznak a jövőből. Aki az oktatást ellehetetleníti, az egyre mélyebben lök be a gödörbe mindannyiunkat. Ezen szeretne a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség változtatni. Ez az oka, hogy az idei költségvetés módosítását kezdeményezi a felsőoktatási intézményekben dolgozók béremelésének biztosítása, valamint a kis létszámú iskolák és óvodák működőképességének megőrzése érdekében.
Az Orbán-kormány volt oktatási minisztere elmondta: a javaslat 24 milliárd forinttal növeli a felsőoktatási intézmények bérekre és működésre fordítható állami támogatását, míg a kis létszámú iskolákat és óvodákat 300 millió forinttal segítené.
A rektori konferencia korábban nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz jelezve: a felsőoktatási intézményekben nincs meg a 4,5 százalékos szeptemberi béremelés fedezete. A Debreceni Egyetemnek több mint ötszáz fős elbocsátást kell végrehajtania. Az ELTE rektora is hasonló arányú leépítésre kényszerül. Ilyen jellegű felsőoktatási elbocsátásokra 1996-ban, a Bokros-csomag idején került sor - jegyezte meg.
Pokorni Zoltán álláspontja szerint sem az elbocsátás, sem az oktatási miniszter által javasolt "fakultatív béremelés" nem megoldás. Két rossz közül egy harmadik, jót választani: ha a kormány kötelezően előír béremelést, akkor ennek a fedezetét kötelezően biztosítani is kell.
De nemcsak a felsőoktatással van a baj. Idén januártól a költségvetés a kisebb iskoláktól és óvodáktól 10 ezer forint/fő/év kiegészítő támogatást vesz el, illetve csak akkor biztosítja a társulás után gyermekenként évente járó 45 ezer forintos támogatást, ha a társulás valamennyi tagintézménye eleget tesz a törvényben megfogalmazott létszám-előírásoknak. A településszerkezet azonban gyakorlatilag ezt csak egy erőszakos körzetesítés, tehát közvetett falurombolás révén teszi lehetővé. Több mint ezer intézményt, több mint tízezer gyermeket hátrányosan érintő beavatkozásról van szó.
A Fidesz javasolja, hogy a 10 ezer forintos illetve a 45 ezer forintos támogatás a gyerekek létszámától függetlenül illesse meg a fenntartót, fenntartókat. Természetesen vannak olyan települések is, ahol minden ésszerűséget nélkülöznek még az alsó négy osztály működtetése is. Ha egy iskolában nincs még tíz tanuló sem - hogy egy extrém példával éljek - a megemelt támogatás mellett sem lehet fenntartani az iskolát. A Fidesz javaslat tehát nem konzervál egy nem működtethető intézményszerkezetet, de másutt, ésszerűbben, ember-közelibben húzza meg a határt.
Az Orbán-kormány idején az oktatási rendszer azt a célt szolgálta, hogy a gyermek a lakóhelyéhez minél közelebb járjon iskolába, ezért a fajlagosan drágább kistelepülési iskolákat és óvodákat nagyobb mértékben támogatták.
Az iskolai reklám szigorítását javasló fideszes törvénymódosítási javaslatot a kormánypártok ellenszavazatával úgy utasította el az országgyűlés oktatási bizottsága, hogy nem hallgatta meg az Országos Köznevelési Tanács véleményét. Pokorni megdöbbentőnek nevezte, hogy pont az a kormány tette ezt, amely büszkén hangoztatja, hogy a tanács véleményét ügydöntő erővel kikéri. A Fidesz indítványa az óvodákban és az általános iskolákban már érvényes reklámtilalmat kívánja kiterjeszteni valamennyi oktatási-nevelési intézményre.
Szabó Zoltán, az MSZP-frakció oktatási munkacsoportjának helyettes vezetője elismerte: "a Fidesz mindkét felvetésében van valami alapigazság", de az átcsoportosítandó összeg nagyságát nem tartják indokoltnak.
A szocialista politikus szerint a költségvetés közoktatási támogatásainak rendszerébe valóban belekerült "egy olyan baki", amit mindenképpen ki kell igazítani. Kifejtette: a kistérségi társulásban résztvevő önkormányzatok a szabályozás szerint nem kaphatnák meg a szeptemberben esedékes kiegészítő normatívát abban az esetben, ha akár csak egy iskolában nem éri el a csoportlétszám az előírtat. Ezt valamilyen módon korrigálni kell - mondta Szabó Zoltán, hozzátéve, hogy számításaik szerint ez egészen minimális költséggel járna.
Elismerte azt is, hogy a költségvetésben szereplő felsőoktatási támogatások nem elegendőek. Nem teszik lehetővé az előírt közalkalmazotti béremelést. Adatai szerint a béremeléshez a teljes felsőoktatási költségvetésből mintegy 3,5 milliárd forint hiányzik, amit - mint mondta - pótolni kell.
Hozzátette, hogy a miniszterelnök, az oktatási és a pénzügyminiszter több lehetőségről is tárgyalt, így a pótlólagos támogatásról - aminek kicsi az esélye -, a szabályozás megváltoztatásáról, vagyis hogy a szeptemberi béremelést csak ajánlanák az intézményeknek - ez méltánytalan lenne -, illetve a felsőoktatási intézmények mentesítéséről a költségvetési zárolás alól, ami elfogadhatónak tűnik.
Mindezek alapján nem lenne helyes a Fideszt azzal vádolni, hogy feleslegesen riogat és megvalósíthatatlan javaslatokat terjeszt be az országgyűlésbe. El kellene ismerni a felvetések igazát, meg kellene azokat tárgyalni, s módosítva esetleg de meg is valósítani. Félő azonban, hogy ez a javaslat is az adócsomag sorsára jut.
Surján László
.
