2005. február 16. szerda 21:24
Látványpékség
A Magyar Nemzetben (2005. Febr. 16.) Tóth Gy. László A múlt, a vesztesek és a nagytőkések pártja címmel írt cikket. Úgy látja, hogy „… az utódpárt történetének egyik legnagyobb válságába került. Ismét nyilvánvalóvá vált, hogy az MSZP ma sem több, mint az egykori MSZMP-sek, KISZ-esek, szakszervezeti funkcionáriusok és különböző egyéb baloldali mozgalmárok politikai és egzisztenciális érdekszövetsége. A párt vezetői a késő kádári világ ismert alakjai. A parlamenti frakció tagjainak 85 százaléka a kommunista pártban kezdett politizálni, közülük 80-an a pártállami apparátusokban tevékenykedtek." Mindez igaz. Mindazonáltal ne higgyük azt, hogy ezzel már el is dőltek a 2006. évi választások. A jelenlegi miniszterelnök sokkal hatékonyabban politizál, mint korábban Horn Gyula vagy Medgyessy Péter.
„Gyurcsány tudatosan törekszik a politikai alternatíva felszámolására. Szeme előtt az a többpárti demokrácia modell lebeg, amelyet már 1988-89-ben is szerettek volna az elvtársak: többpárt rendszer az MSZMP vezetésével. Ehhez persze nem nyerheti meg a mai körülmények között a nemzet egészét, de a többség megszerzésében reménykedik. Ezért törekszik az ellenfél határozott kontúrokkal történő kijelölésére, és gonoszként történő bemutatására. Ezek vagyunk mi: a nyitottak, a modernnek, az európaiak, a haladók. És ott vannak ők: a klerikálisok, a nacionalisták, a maradiak.
Megbékélésről beszél, mint pl. a hétfői beszédében, és közben nehéztüzérséggel lövet… Ismerjük el, a baloldalnak akadt egy sokak számára vonzó vezetője, aki hatékony kommunikációval és jól felépített pr-tevékenységgel képes lehet az egész baloldal mozgósítására, s egyben a gazdasági, életszínvonalbeli problémák eltakarására. Gyurcsány Ferenc pillanatnyilag a baloldal lassan rozsdásodó csodafegyvere: egy tehetséges, gátlástalan, küldetéstudattól vezérelt machiavellista törtető. A Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-SZDSZ-kormány megbuktatása nemzeti érdek – írja Tóth Gy. László. Igaza van. Az pedig rajtad is múlik, kedves olvasó, hogy mikor ismerik fel az emberek, hogy valódi döntések helyett látszatkormányzás folyik.
Ezek után könnyen megfelelhetünk a kérdésre:
- Mi a különbség a látványpékség és a látványpolitizálás között?
- A látványpékségben kenyér készül, a látványpolitizálásban pedig látvány.
Surján László
.
