2005. január 16. vasárnap 20:34
Közös egységként dolgozunk
Schmitt Pál szombati sajtótájékoztatóján a néppárti frakció 2004-ben az Európai Parlamentben végzett munkájáról, az Unió bővítéséről és magyar vonatkozású ügyeiről számolt be.
Tizenöt magyar néppárti képviselő dolgozik a delegációban
Az Európai Néppárt európai parlamenti magyar delegációjának vezetője bejelentette, hogy ezentúl rendszeresen tájékoztatják a magyar sajtót a néppárti magyar képviselők munkájáról annak érdekében, hogy első kézből értesülhessenek a Brüsszelben, illetve a strasbourgi eseményekről, és a képviselők munkájáról. A Fidesz alelnöke elmondta, hogy munkájuk első nyolc hónapját sikeresnek értékelik, hiszen - az MDF-es Olajos Péterrel együtt - a tizenhárom magyar képviselő sikeresen beilleszkedett a kinti munkafolyamatokba, és mind a huszonnégy parlamenti munkabizottságban képviseltetik magukat. Az ott folyamatban lévő ügyekről időről időre tájékoztatják a magyar Országgyűlés illetékes bizottságait, és a magyar választókat is. Kiemelte, hogy szorosan együttműködnek a két Szlovákiában megválasztott magyar EP-képviselővel, Bauer Edittel és Duka-Zólyomi Árpáddal, így ők is rendelkeznek a munkájukhoz szükséges információkkal, és egy "közös egységként" dolgoznak együtt. A magyar képviselők párthovatartozástól független együttműködését normálisnak minősítette, és kiemelte, hogy a vajdasági magyarok elleni atrocitások ügyében vizsgálóbizottság állt fel, létrejött a roma érdekképviselet, és a verespataki aranybánya ügyében is egyhangúan képviselték a nemzeti érdekeket.
Jogszerű lesz a 2007-es román csatlakozás
Az Európai Parlament az elmúlt évben új bizottsági elnököt, parlamenti elnököt választott. Schmitt Pál megemlítette Kovács László magyar biztosjelölt ügyét is, amelyet az elmúlt év kinti munkája során az egyetlen olyan esetnek nevezett, amelyben "látványosan eltért a véleményünk szocialista képviselőtársainktól" amennyiben a néppárti képviselők a politikus szereplését "vesszőfutásnak" tartották, amely "nem volt méltó Magyarországhoz". Ennek kapcsán ezért reményét fejezte ki, hogy Kovács László - aki elmondása szerint a második, adó és vámügyi biztosi meghallgatására már felkészült - egy jó csapatot maga köré gyűjtve el tudja majd látni feladatát, bár azt is hozzátette, hogy sajnálják, hogy a személycserék miatt Magyarország nem a neki szánt magasabb presztízsű regionális fejlesztési tárcát kapta meg.
Emlékeztetett a román csatlakozási tárgyalások végén környezetvédelmi és emberi jogi ügyekben elért eredményekre, amelynek köszönhetően a Tisza-mentén élőket meg lehet majd védeni egy esetleges természeti katasztrófa bekövetkeztétől. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a védzáradékok nem Románia csatlakozását akarják késleltetni, hanem "csupán jogszerűvé tenni azt".
Csökkenni látszik a gazdagabb államok szolidaritása
Az Unió jelenleg készülő, a következő hétéves ciklusra vonatkozó költségvetése kapcsán megemlítette, hogy az új belépők miatt az eddigi tizenöt helyett huszonöt részre kell majd osztani a juttatásokat, és "úgy tűnik, hogy kisebb a szolidaritás és a kohéziós erő az uniós tagországok között", mind eddig volt - jelentette ki a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan. Felidézte, hogy a jobb módú államok - a hat leggazdagabb uniós tagállam - azért lobbizik, hogy befizetéseiket a költségvetésbe nemzeti jövedelmük egy százalékára szorítsák le, amely az elkölthető összegeket jócskán csökkenti majd különösen akkor, ha a 2007-ben csatlakozó Románia és Bulgária mellett a költségvetési ciklus végére Horvátország is az Unió tagja lesz huszonnyolcra növelve a tagállamok számát. Törökország csatlakozása kapcsán kifejtette, hogy az ország belépése egyelőre nincsen napirenden és az októberben megkezdődő tárgyalások várhatóan tíz évig is eltartanak majd. Sikerként értékelte továbbá az Unió Alkotmányának brüsszeli és magyarországi elfogadását is, amelyet a lett parlament után másodikként tett meg az Országgyűlés.
forrás: Fidesz-MPSzövetség Webszerkesztőség
