2005. február 16. szerda 21:20
Egy életmű legszebb darabjai
"Ilosvai Varga István igazi szentendrei festő, aki először érzett rá, hogy a város milyen festői transzpozíciókhoz kínál lehetőséget"
Ilosvai Varga István emléke előtt adózik
a szentendrei MűvészetMalom. A festő 1895-ben született; a főiskola elvégzése
és párizsi tanulmányútja után a Nagybányai Művésztelepen, majd 1933-tól a
Szentendrei Régi Művésztelepen dolgozott, s 1935-ben Szentendrén telepedett
le. Itt bontakozott ki festői énje, itt talált rá a városképben adott, festői
látásmódjában igényelt poétikus, ugyanakkor erősen szerkesztett
térkonstrukcióra. Ezután képeinek szinte kizárólagos témájává válik a
szentendrei utca, tér, zug, a házfalak és az emberek együttese. Ábrázolásbeli
eszközeiben meghatározó szerepet játszik a szín kompozíciós szerepe.
Csendéletei és portréi is a szerkesztett tér és a kolorit egyensúlyát
kutatják. Ilosvai Varga István igazi szentendrei festő, aki először érzett rá,
hogy a város milyen festői transzpozíciókhoz kínál lehetőséget, s azokat
képein megvalósítva nagyszerű életművet teremtett.
A szentendrei MűvészetMalom és a Ferenczy
Múzeum közös kiállítása a művész születésének 110. évfordulóján életművének
minden eddiginél teljesebb bemutatását tűzte ki célul. A kiállított művek
kétharmad része a Ferenczy Múzeum – amely a művész hagyatékának másfélszáz
darabját őrzi – és a
Magyar Nemzeti Galéria anyagából származik, egyharmada
pedig magángyűjtemények legszebb darabjaiból mutat be válogatást. A kiállított
művek zöme festmény, amelyet különféle technikával készült rajzok egészítenek
ki. A műtárgyak mellett a kiállításon szerepelnek dokumentációs anyagok,
elsősorban fotók a művész és a Szentendrei Régi Művésztelep életéről.
Láthatunk néhány olyan tárgyat is, amely környezetének dísze, tartozéka volt,
s amelyek megjelennek festményein is. Ezen túlmenően a rendezők célja, hogy
érzékeltessék azt a sokoldalúságot, amely a művész sajátja volt: festői
életműve mellett természettudománnyal foglalkozott, és abban is maradandót
alkotott. Nemzeti értékű lepkegyűjteményt hozott létre, mely bekerült a
Természettudományi Múzeumba. Legendás volt a mintegy 20 ezer darabos,
rendszertani szempontból korrekt tudományossággal osztályozott és szépészeti
szempontok szerint összeállított kaktuszgyűjteménye. Néprajzi gyűjteményének
tárgyai szintén helyet kapnak a kiállításon, amelyet február 19-én délután öt
órakor nyit meg Hann Ferenc művészettörténész.
*
Képeinken a művész Viharos szentendrei utca (1933) és a Barna, sárga kép (1944) című alkotásai láthatóak.
.
