2005. február 15. kedd 22:37
Elbűvölve és elhagyatva
Az Interactive Software Federation of Europe felmérése alapján Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, és Nagy Britanniában a népesség huszonöt százaléka játszik rendszeresen digitális játékokkal. Magyarországon nem készült reprezentatív felmérés, de becslések alapján elmondható, hogy hazánkban a teljes népesség körülbelül tíz százaléka játszik. A fiatalok esetében ez felugorhat ötven százalékra is, szemben az idősebbek két-három százalékával. Egyes, nem reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a számítógépes és videojátékokat kedvelők majdnem fele akár napi több órát is eltölt a játékok előtt, és csak a három százaléka foglalkozik velük mindössze havi pár órát, szabadidőtől függően…
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) és az Elektronikus Játékkultúra Magyar Egyesülete (EJME) február 15-től felvilágosító kampányt indít Elbűvölve és elhagyatva – gyermekek és digitális játékok címmel, mellyel elsősorban a felnőttek (szülők és pedagógusok) figyelmét szeretné felhívni a számítógépes- és videojátékok helytelen használatából eredő káros hatásokra, melyek a gyermekek lelki és szociális fejlődését rossz irányba befolyásolhatják. Az NGYSZ 2004 márciusában elindult össztársadalmi figyelemfelkeltő programjának, melyet a médiában elharapódzó agresszivitás és destruktivitás ellen indított, ezúttal újabb állomásához érkezett. A szervezet az Elektronikus Játékkultúra Magyar Egyesületével (EJME) közösen indít kampányt, melyben a számítógépes és videojátékok helytelen használatából eredő káros hatásokra szeretné felhívni a figyelmet. Mivel manapság kevesebb szó esik a számítógépes és videojátékok káros hatásáról, mint a televízióban nap mint nap megjelenő erőszakról, éppen ezért fontos, hogy a gyerekekért felelős szülők és pedagógusok figyelmét felhívják arra, milyen veszélyeket hordoznak ezek a játékok, ha egyedül hagyják a gyermekeket játék közben. A két szervezet arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a szülők kötelessége segítséget nyújtani gyermekeiknek a játékok kiválasztását és a játék későbbi használatát illetően. A közhiedelemmel ellentétben a számítógépes és videojátékok jelentős részét ugyanis nem gyermekeknek, hanem 20 év feletti felnőtteknek készítik.
„Szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem a számítógépes és videojátékok ellen küzdünk, és nem akarunk senkit sem lebeszélni ezekről a játékokról. Számos olyan játék létezik ugyanis, melyek a gyermekek különféle készségeit fejlesztik, ismereteit bővítik. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a szülők tisztában legyenek azzal, hogy nem minden játék gyermekeknek készül, és oda kell figyelniük arra, hogy gyermekeik ne játszanak felnőttek számára készült, esetlegesen agresszív elemeket tartalmazó játékokkal”- mondta Molnár Márta, az NGYSZ irodavezetője. A számítógépes és videojátékok egyre inkább valósághűek, már nem az elsőgenerációs játékokban megismert rajzfigurákkal játszanak a gyermekek, az erőszak képi megjelenítése a mai játékokban többnyire már nagyon is életszerű. „Fontos tudni, hogy a televíziós filmekhez hasonlóan, a kiadók a káros tartalmak különböző szintjeinek megkülönböztetésére egységesen elfogadott jelölési rendszert használnak a számítógépes és videojátékok csomagolásán. A jelölések segítik a szülőket abban, hogy olyan játékot vásároljanak, melyet gyermekük biztonságosan használhat”- tette hozzá Hajdú Zoltán, az EJME elnöke.
Nélkülözhetetlen, hogy ezeket a jelöléseket a szülők is ismerjék, és figyelembe vegyék, mikor a gyermekeiknek játékot választanak. Az is építő hatású lehet, ha a szülő olyan játékot választ gyermekének, melyet nem egyedül, hanem társakkal együtt tud játszani, ezzel is elkerülve, hogy a magányos játék a szociális kapcsolatok rovására menjen.
.
