2005. március 14. hétfő 20:49
Meghátrálás, vagy kompromisszum-készség?
Az utolsó traktorok még ki sem gördültek a fővárosból, amikor Gyurcsány Ferenc ismét megittasodott. A kormányfő azt közölte reggeli televízió-víziójában: a gazdák, a tüntetők a legfőbb kérdésekben meghátráltak; elfogadták, hogy a költségvetésen kívül nincs támogatás és a szakmát a politikától el kell választani. „Számomra világos volt, hogy eredmény és siker csak akkor van, ha nem engedünk a 48-ból" - jelentette ki; kitért arra, hogy Magyarországon egy sor olyan társadalmi csoport van, amelyik okkal és joggal érzi azt, jó lenne még több, és gondjaikat az állam, a kormány segítségével, az adófizetők pénzéből oldanák meg. „Nem lehet valakik követelését a többi adófizető rovására teljesíteni. A közösért viselt felelősség előrébb való, mint bárkinek a részérdeke" – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, hogy a mezőgazdaság és a vidék sorsa Európa egyik legnehezebb kérdése. Szerinte tartósan fenn kell tartani ezek támogatását, de tudni kell, hol van a határ…
Hát ezt valóban jó lenne tudnia.
Hogy hol a határ vidék és főváros, meghátrálás és kompromisszum, adatok és adatok között.
Nem tudjuk: mit értett Gyurcsány meghátrálás alatt. De emeljük ki a megállapodás néhány pontját. A gazdák követelték, hogy a „mezőgazdaságot és vidékfejlesztést érintő uniós pályázatoknál töröljék el az áfa-kötelezettséget. A megállapodásban ezt olvashatjuk: „A felek megállapodnak, hogy a minisztérium a soron következő adótörvény módosítás előkészítéséhez igazodva a demonstráló szervezetekkel egyeztetett javaslatot terjeszt elő az ÁFA - kulcsokhoz igazodó kompenzációs felárak tárgyban.” Idézzük a petíciót: „A velünk azonos időben csatlakozó országok gyakorlatának megfelelően a területalapú támogatások és a nemzeti kiegészítő támogatások kifizetését. A felfüggesztett AVOP és NVT pályázatok - beleértve a "Földért életjáradékot" programot felváltó kedvezőbb európai "Korai nyugdíjazás" jogcím - azonnali megnyitását, az "életképességi határok" csökkentését, a 2004. évi keretre pályázók azonnali kiértesítését és az elbírált pályázatokban megállapított támogatások (beleértve a SAPARD támogatásokat is) folyósítását 20 napon belül.” A megállapodás szerint: „A miniszter vállalja, hogy a 2004-es területalapú támogatások (SAPS) valamint a kiegészítő nemzeti támogatások (top-up) kifizetése március 20-ig megtörténik mindazon kérelmek esetén, ahol nem merült fel vagy 2005. március 1-ig tisztázódott az eltérés. … A NVT korai nyugdíjazás jogcím működéséhez szükséges törvénymódosítási javaslatot a miniszter a törvényalkotási program keretében előterjeszti, a vonatkozó rendeletet 2005. június 30-ig úgy hirdeti ki, hogy annak végrehajtása 2006. január 1. napjával megkezdődik. A miniszter a szükséges nemzeti társfinanszírozási forrásokat biztosítja.”
A követelések egyik pontja: „Az uniós gyakorlatnak megfelelően az érdekképviseleteket folyamatosan, a valóságnak megfelelően tájékoztassák az ágazatot érintő kifizetésekről, a beérkezett pályázatokról és a feldolgozottság mértékéről, a tájékoztatást háromhetente tegyék közzé a Magyar Közlönyben. … 2005. február 28-ig hirdessék meg az idei nemzeti támogatásokat és vonják vissza a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásainak átcsoportosítására irányuló brüsszeli kezdeményezést. Egyúttal kezdjenek offenzívát és azonnali tárgyalásokat az EU-val a vidékfejlesztés 2007-2013-as tervidőszakra vonatkozó forráskereteinek növelésére az érdekképviseletek ellenjegyzésével.
A megállapodás válasza: „A miniszter vállalja, hogy az ágazat területén a beérkezett pályázatokról, kérelmekről, intervenciós felajánlásokról, a feldolgozottság mértékéről, a teljesített kifizetésekről havonta a minisztérium és az MVH honlapján, valamint a Magyar Mezőgazdaság és a Kistermelők Lapja c. folyóiratokban a nyilvánosságot tájékoztatja. … A miniszter vállalja, hogy minisztérium a 2007-2013. EU tervidőszakra vonatkozó vidékfejlesztési tervezési folyamatban e források lehető legnagyobb mértékének elérését célozza meg, és a tervkészítés folyamatában biztosítja az érdekképviseleti szervezetek számára az érdemi közreműködés lehetőségét”. Petíció: „Az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően a minőségbiztosítás és minőség-ellenőrzés intézményrendszerét alakítsa ki és biztosítsa a működés feltételeit. Ne fordulhasson elő, hogy élelmiszert utólag vonnak ki kereskedelmi forgalomból, jelentős egészségkárosodást okozva az élelmiszerek fogyasztóinak. Tartsák be és tartassák be az Agrárpiaci Rendtartásról szóló törvényt.
Megállapodás: „A miniszter vállalja, hogy az áruk szabad áramlása követelményének megtartásával, a magyar termelők által előállított termékek védelme érdekében a jelenleg hatályos jogszabályok szigorúbb alkalmazását biztosítja. Ezen intézkedés magába foglalja az országban forgalmazott élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok fokozott minőségellenőrzését és az erre irányuló laboratóriumi vizsgálatok számának növelését. A miniszter fokozottan ügyel arra, hogy a vásárlók megtévesztésére irányuló imitátumok jelölése megfeleljen az előírásoknak, csak az uniós előírásoknak megfelelő áruk kerülhessenek/maradhassanak forgalomban, s ennek érdekében fokozottan alkalmazzák a termékek nyomon követését az ellenőrzések során. Úgy szervezi meg a hatósági intézményrendszert, hogy annak tevékenysége a köz számára átlátható és figyelemmel kísérhető legyen.”
Ez természetesen csupán néhány, talán nem is a legjelentősebb pontja a két „vitairatnak”. A részletek iránt érdeklődő olvasóink tételesen is összehasonlíthatják a petíciót(http://www.nol.hu/cikk/352874/ ) és a megállapodást(www.stop.hu). Mi, itt és most, egyet szögezzünk le: ha egy kormányfő „meghátrálásnak” nevezi a józan – de a további demonstrációktól nem visszariadó – magatartást és valamiféle győzelemnek gondolja azt, hogy a százezrek megélhetéséért, kenyérharcáért vívott küzdelemben immáron a kormánytöbbség mielőbbi törvényalkotó folyamataira hárul a felelősség – akkor nagyon téved. S hogy ki is győzött? Hallgassunk a kívülállók helyzetmegítélő képességeire. „Támogatásokról van szó - és a túlélésről címmel, A gazdálkodók kitartása engedményre kényszerítette a magyar kormányt” alcímmel számolt be nagy fotóval illusztrálva hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyarországi gazdatüntetés történetéről és lezárásáról. A cikk elemzői hozzátették: Magyarországon körülbelül kilencszázezer álláslehetőség fog megszűnni a mezőgazdaságban, a szerkezetváltás következményeként. Ez a gazdatüntetés valójában erről szólt, és erről fog szólni. Arról a felelősségről, amely sokszázezer ember életminőségének megtartását, netán javítását jelenti. Ez alól – időlegesen - a törvényalkotás mezsgyéire hátrálni, illetve a társadalom rétegeinek szembeállítására törekedni – nem felelős miniszterelnöki magatartás. De sokkal inkább ezt illethetjük a meghátrálás fogalmával…
Tamási Orosz János
.
