2005. január 16. vasárnap 20:36
Tükröt tartunk a kormánynak
A gazdaságpolitikához nem elég blöffölni
Közeledünk-e az euróhoz?
2004. december 14.
Az ICEG kutatóintézet és a Világgazdaság közös mutatója szerint Magyarország 6,1 pontos konvergenciaindexével az utolsó előtti helyen áll a térségben a felzárkózási folyamat tekintetében. A gyenge eredmény annak a következménye, hogy Magyarország a régió egyik legnagyobb költségvetési hiányát és legmagasabb inflációját tudhatja magáénak. Lefelé húzz a térségben alacsonynak számító gazdasági növekedés is. Szintén a legnagyobb, de még éppen a 60 százalékos maastrichti határon belüli – így az indexet nem rontja – a GDP-arányos államadósság.
A konvergencia-rangsort továbbra is Szlovénia vezeti, délnyugati szomszédunk gazdasága szinte minden mutatóban a legjobbak között található, reálgazdasági fejlettsége pedig kimagasló. Figyelemre méltó Lengyelország utóbbi három évben mutatott fejlődése: a legnagyobb frissen csatlakozott ország a külső egyensúly terén és a gazdaság gyorsulásában ért el jó eredményeket. 1998 óta mind a nyolc gazdaság közelített az Európai Unióhoz, de nagyon eltérő mértékben. A leggyorsabban Csehország és Szlovákia fejlődött. Csehország teljesítményébe belejátszik az is, hogy 1997-98 nagyon rossz időszaka volt a gazdaságnak, míg Szlovákia az ezredfordulón vett lendületet, ami a mai napig tart. Magyarországnak nem csupán az idei eredménye, hanem a fejlődése is gyenge: ez szintén az utolsó előtti helyre elég. Az ICEG európai központ és a Világgazdaság által kidolgozott index tíz olyan makrogazdasági mutató összevonásából készült, amelyek kifejezik az eurózóna és a csatlakozni kívánó országok közötti fejlettségbeli különbségek néhány fontos dimenzióját. Így az indexben egyszerre szerepelnek olyan mutatók, melyek azt vizsgálják, hogy a maastrichti kritériumoknak megfelel-e az ország; reálfejlettségben hol tart a gazdaság, és milyen mértéknek térnek el fontos szerkezeti mutatói az EU átlagától. (A korábbi eredményekkel való összehasonlíthatóság kedvéért továbbra is az EU15 szolgált viszonyítási alapul.)
Hiányos államháztartás
2004. december 23.
Rendkívül kínos szövegkörnyezetben marasztalta el Brüsszelben Magyarországot tegnap Joaquín Almunia, a gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos az ország túlzott költségvetési hiányáért. Almunia külön kiemelte, hogy míg a cseh, a ciprusi, a máltai, a lengyel és a szlovák kormány az Európai Tanács ajánlásainak megfelelő intézkedéseket hozott a deficit lefaragására, addig Magyarország 2004-re 0,9 százalékkal marad el a GDP 4,6 százalékára kitűzött céltól, s szintén ennyivel marad majd el a 2005-re a GDP 4,1 százalékában megcélzott költségvetési hiánytól. Almunia hangsúlyozta, hogy a bizottság szerint további intézkedésekre van szükség a célok elérésére és ahhoz, hogy – mint a tanács javasolta – a költségvetés hiánya 2008-ra a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. A biztos azt is elmondta, a magas hiány egyik oka az, hogy még mindig nem reformálták meg az egészségügyet. Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy Magyarország nem követte a tanács ajánlását, de mivel hazánk még nem tagja az euróövezetnek, ezért technikailag nincs lehetőség vele szemben szankciók alkalmazására. Nem voltak elég hatékonyak azok az intézkedések, amelyeket a magyar kormány hozott az államháztartási hiány csökkentésére – állapítja meg a Bizottság, amely szerint valószínűleg 0,9 százalékkal nagyobb lesz az idei évre tervezett 4,6 és a jövő évre előirányzott 4,1 százalékos GDP-arányos deficit. A brüsszeli jelentés hangsúlyozza: további intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy elérhető legyen a kabinet által rögzített, s az EU-tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa által is ajánlott célkitűzés, azaz a három százalék alatti hiányszint elérése 2008-ra. Az állásfoglalás szerint bizonyos mértékű konszolidáció ugyan megvalósult idén, a magyar hatóságok július óta bevezetett megszorító intézkedései azonban nem biztosították a 2004-es cél elérését. A Bizottság ennek megfelelően azt javasolja az EU pénzügyminiszteri tanácsának, az Ecofinnek, hogy ismerje el: nem elég hatékonyak az eddigi magyar lépések, ezért folytatni kell a túlzott deficit esetére megszabott eljárást hazánk ellen.
Az Ecofin idén júliusban hét ország esetében állapította meg, hogy túl magas az államháztartási hiányuk. Ezek közül ötnél a bizottság most az eljárás felfüggesztését javasolta, mert úgy látta, hogy megfelelő lépéseket hoztak a hiány csökkentésére, s az általuk beterjesztett program szerint haladnak. Magyarország és Görögország esetében ugyanakkor az Ecofin hozza majd meg a végleges döntést.
Túlbecsült bevétel
2005. január 7.
Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci konzultánsa az MTI-nek azt mondta: változatlanul arra számít, hogy az ESA-szabványban számolt deficit tavaly túllépte az 5,3 százalékos felülvizsgált célt is. A ház jelenleg érvényes hivatalos előrejelzése 5,5 százalék, de "nem lepne meg, ha a tényleges szám ennél magasabb lenne" - mondta a UBS londoni térségi stratégája. Cluse előrejelzése szerint a 2005 végi államháztartási deficit is még 5,2 százalékos lesz. Hozzátette: a közelgő választások miatt kételyei vannak aziránt, hogy a kormány teljes mértékben elkötelezett-e a deficitcélok mellett, és "az eddigi költségvetési teljesítmény alapján is óvatosnak kell lennünk" a kilátások megítélésében.
Jeff Gable a Barclays Capital vezető térségi stratégája az MTI-nek szintén azt mondta: a fő figyelem a később esedékes ESA-adatra irányul. Gable ennek, és a 2005-ös költségvetési céloknak a hitelességéről azt mondta: abban nem elsősorban "az áfa-visszatérítések körüli állítólagos furcsaságokról keringő történetek" jelentik a fő elemet - az ebben az ügyben szereplő összeg szerinte nem meghatározó nagyságú -, hanem az, hogy a bevételi oldali előrejelzések az idei költségvetésben pontosabbak lesznek-e, mint tavaly. A Barclays Capital elemzője szerint 2004-ben sem a kiadási oldalon volt a fő gond, hanem az egyes adónemekből származó bevételek jelentős túlbecslése.
Nem vagyunk fontosak
2005. január 11.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök washingtoni látogatásának a tartalmi előkészítését is szolgálta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter washingtoni látogatása. Kóka alapvető célnak nevezte, hogy Magyarország ismét "fókuszba kerüljön", mivel lejjebb csúszott a fontossági sorrendben a térség országai között. "Nem lehet kampányszerűen kapukat nyitni, amelyeken azután nem megyünk át." - mondta. Hangsúlyozta: nem lehet "a lottó ötösre" várakozni, vagyis arra, hogy egy nagy majd cég óriásberuházással rengeteg munkahelyet teremt, a munkahelyekért százas nagyságrendben is meg kell küzdeni.
Kevésbé jó adós
2005. január 12.
Visszaminősítette egy fokozattal Magyarország hosszú futamú szuverén forintadósságát szerdán a Fitch Ratings "a gazdasági egyensúlyt megbontó, makacs költségvetési egyensúlyhiányra" hivatkozva, és meghagyta a most még megerősített devizaadósság leminősítésének lehetőségét is.
Megint a mezőgazdaság segített
2005. január 12.
A magyar gazdaság növekedési ütemének 3 százalék alá csökkenését várja 2005-re az egyik vezető befektetési csoport londoni elemző részlege, amely szerint azonban a jegybank ezzel együtt is rákényszerülhet a monetáris enyhítési kurzus visszafordítására, ha a makrohiányokat fedező külföldi portfolió-befektetők kockázatvállalási hajlandósága a zsugorodó hozamelőny miatt hirtelen elpárolog. A Merrill Lynch szerdán Londonban kiadott havi közép-európai feltörekvő piaci körképe szerint már az éves összevetésű harmadik negyedévi növekedést is csak a mezőgazdaság tartotta 3 százalék felett; ha nincs a kivételesen jó, 12 havi összevetésben 38 százalékkal növekvő terméshozam, ami 1,8 százalékpontot adott hozzá az éves alapon számolt negyedéves GDP-növekedési ütemhez, a harmadik negyedévi növekedés csak 1,9 százalék lett volna az egy évvel korábbihoz képest. A nemzetgazdaság összes többi szektorában lassult a növekedés a harmadik negyedben: az ipar teljesítménye az első félévi 6,7 százalékos éves átlag után 3,2 százalékkal, az építőiparé 8 százalék helyett 3,8 százalékkal, a szolgáltatási szféráé 2,6 százalék után 2,4 százalékkal nőtt. A tavalyi negyedik negyedévben az éves GDP-növekedés valószínűleg még elérte a harmadik negyedévi 3,7 százalékot, azonban a jelek a növekedés erőteljes lassulására utalnak. A magyar gazdaság 2005 egészében valószínűleg csak 2,6 százalékkal fog növekedni a 2004 egészére várt 3,9 százalék után. A magyar folyómérleg-helyzetről szóló fejezetben a cég említést tesz arról a több mint 1 milliárd eurós - a GDP 1,3 százalékának megfelelő -, vámraktárban lévő importtételről, amelyet az MNB kivett a mérlegből. A Merrill Lynch ennek alapján a 2004-es egész évi GDP-arányos folyó hiányt 9,5, a 2005-öst 10,3 százalékra jósolja.
Ha megnézzük magunkat ebben a tükörben, nem sok szépet látunk. Ám, ez nem a tükör hibája. A kormányt két dologra kérjük: a kedvezőtlen kép miatt ne a tükröt hibáztassa, továbbá szerezzen két jó lovat. Azokra a lovakra gondolok, amelyek az egyszeri ember szekerét húzták, aki folyton GYÍ, GYÍ! kiáltással noszogatta őket. Egy ponton azonban a lovak nem mozdultak. Lekászálódván a bakról, a kocsis előre megy, miért nem mozdul a szekér. Döbbenten látja, hogy az útnak vége, s előttük egy mély szakadék. Tudta a teendőt: Helyesbítek, szólt: HŐ! Ha lennének ilyen szakadékbiztos lovai a Gyurcsányéknak, talán az elkerülhetetlen pályamódosításokra is sor kerülne. Lovak hiányában a fenti sajtótükör is elég fontos jelzés: előttünk a szakadék.
.
