2005. május 29. vasárnap 23:06

 

Jeanne D'Arc, az Orléans-i Szűz

1412. január 6-án született a lotaringiai Domrémyben, és 1431. május 30-án Rouenban boszorkányság címén máglyán elégették

Jeanne d'Arc 1412. január 6-án született a lotaringiai Domrémyben. Apja földműves volt. Jeanne írni-olvasni nem tanult, de jámbor vallásosságával korán kitűnt. A legenda szerint tizenhárom éves korában egy böjti napon kertjükben többször is vakító fényt látott s egy szárnyas alak arra szólította, hogy menjen a király segítségére, szerezze vissza neki az országot. Hasztalan válaszolta, hogy ő nem tud sem lovon ülni, sem sereget vezetni, a viszontválasz az volt, hogy Szent Katalin és Szent Margit majd megsegíti.

"Százéves háborúnak" a XIV-XV. században Anglia és Franciaország között kisebb megszakításokkal 116 éven át (1337-1453) dúló háborút nevezték, amely főként a XII. század közepétől kezdődően Anglia birtokába került francia területekért, valamint Flandria birtoklásáért folyt. Anglia oldalán voltak a német hűbérurak és Flandria, Franciaországot Skócia és a római pápa támogatta.

A háborúban Franciaország eleinte tengeren-szárazföldön súlyos vereségeket szenvedett, az 1360-as béke megerősítette az angol hódításokat. A burgund hercegekkel szövetkezve V. Henrik angol király 1415-ben Azinourtnál újabb győzelmet aratott, birtokába kerítette Észak-Franciaországot és Párizst. A franciák elismerték V. Henrik trónigényét, 1422-től mégis, trónörökösként a későbbi VII. károly francia király gyakorolta a hatalmat.

A francia királyság tehát nehéz időket élt, dúlt a polgárháború, az ország egész északi része az angolok kezében volt és VII. Károly - aki még nem volt megkoronázva - tétovázott, tétlenkedett.

1428 szeptemberében az angolok a Loire folyó könyökénél fekvő Orléans ostromához fogtak és nyilvánvaló volt a veszély, hogy ha a várost elfoglalják, akkor a déli országrészek kardcsapás nélkül kezükre kerülnek.

A szentéletű Jeanne d'Arc az angol-francia háború legválságosabb időszakában (1429-31) - a legenda szerint égi szózat hatására - hadba indult, hogy hazáját felszabadítsa. Jeanne d'Arc katonaruhát öltött, kardot kötött, lóra ült és szerény kísérettel 1429. február 23-án Chinonba indult, a trónörököshöz. VII. Károly csak három napi tanácskozás után fogadta, amikor is Jeanne d'Arc közölte vele: "Nemes trónörökös uram, az egek királya általam üzeni, hogy majd királlyá kenik és megkoronázzák Reimsben."

A lotaringiai leány két hónappal később kis csapattal be tudott jutni a szorongatott orléans-i várba és katonai csodát művelt: nyolc nap múltán, 1429. május 8-án a megvert ellenség eltakarodott a vár alól. Az "Orléans-i Szűz" az egész Franciaországot felrázta s az angolok réme lett. Győzelmei nyomán VII. Károly bevonulhatott Reimsbe, ahol 1429. június 10-én megkoronázták.

1430 május közepén az angolokkal szövetkezett burgundiak ostromolták Compiegne várát. A várőrség május 23-án kirohanást intézett az ostromlók ellen. Jeanne d'Arc baljós körülmények között a luxemburgi herceg foglya lett, aki továbbadta az angoloknak. Rouen városában francia egyházi törvényszék elé állították. Az eretnekség, engedetlenség és boszorkányság vádjával szemben nemesen, egyszerűen és bátran védekezett. (A több mint két hónapos per vezetője az angolpárti beauvaisi francia püspök volt, aki teljesen az angolok szája íze szerint kezelte a vádat.) VII. Károly, aki az "Orléans-i Szűznek" köszönhette trónját, semmit sem tett megmentéséért. Az angolok szolgálatában álló papok "makacs eretnekként" küldték máglyára a hős leányt.  1431. május 30-án reggel közölték vele, hogy máglyahalállal kell meghalnia. Nyolcszáz angol katona teljes díszben vonult fel a kivégzéshez. Jeanne d'Arc a feszületet csókolva lépett a máglyára. A 19 éves lány utolsó szava ez volt: "Jézus!"

Huszonöt évvel később pápai szóra semmissé nyilvánították az igazságtalan roueni ítéletet. 1910-ben Jeanne d'Arc-ot boldoggá nyilvánították, 1920-ban pedig Szent Johanna lett. 1931-ben pedig, Jeanne d'Arc halálának 500. évfordulóján a pápa képviseletében a legmagasabb angol főpap, a westminsteri bíborosérsek hirdette Rouenban Szent Johanna, az "égiekkel társalgó leány" példamutató nagyságát, méltatva szelíd személyiségében a legnépszerűbb francia hőst, a nép szabadságvágyának kifejezőjét, a francia hazaszeretet jelképét.

 

 forrás: MTI és ma.hu

Vissza a kezdőlapra