2005. május 23. hétfő 18:56

A következő napokban részletekben közreadjuk Kengyel Ákos a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék Európai Tanulmányi és Oktatási Központja docensének írását

A több részből álló cikk majd egybefüggően is olvasható lesz az "Olvasnivaló" rovatunkban.

 

KENGYEL ÁKOS:

 Az Európai Bizottság 2007-2013 közötti költségvetésre tett javaslatai

 A kiadási oldal megváltoztatására tett javaslatok értékelése

  

2. rész

2. Az új költségvetési fejezetek és a bekövetkező hangsúlyeltolódások

A Bizottság javaslata változtatásokat hoz a jelenlegi költségvetési struktúrában: már nem a közös agrárpolitika jelenti az első kiadási tételt, hanem a versenyképesség javítása érdekében történő beavatkozások. Már maga ez a változtatás jelzésértékű. A Bizottság által kidolgozott új struktúrával valamennyi érintett egyetért, sem a tagországok, sem az Európai Parlament részéről nem vetődött fel komoly ellenkezés a javasolt kiadási szerkezettel szemben. A változtatási javaslatok csakis az egyes fejezetek tartalmi elemeinek pontosítására és az egyes politikákra fordítandó összegek nagyságára irányulnak. Az új kiadási szerkezetet alapvetően pozitív változásnak kell értékelni, hiszen a kialakított fejezetek címei és sorrendjük jelzésértékűek. A Bizottság láthatóan kifejezésre kívánta juttatni, hogy a jövőben milyen irányokban, milyen célok érdekében szükséges a közös költségvetésen keresztül forrásokat biztosítani az unió stratégiai céljainak eléréséhez.

A javasolt 5 költségvetési kiadási fejezet a következő:

1. Fenntartható növekedés, amelynek keretében a növekedést és a foglalkoztatást támogató politikák és a kohéziós politika finanszírozása valósul meg.

2. A természeti erőforrások megóvása és a velük való gazdálkodás, magába foglalva a közös agrárpolitikát és a környezetvédelmet.

3. Az európai állampolgárság, a szabadság, biztonság és igazságosság térségének támogatása.

4. Az Európai Unió, mint globális partner, melynek keretében az unió külkapcsolatainak működtetéséhez és nemzetközi szerepvállalásához kapcsolódó kiadások jelennek meg.

5. A Bizottság kiadásain kívüli adminisztráció költségei (a Bizottság tevékenységének költségeit az egyes politikákhoz kapcsolódó kiadásoknál számolják el.)

A Bizottság hangsúlyozza, hogy javaslatainak nem célja a pénzügyi erőforrások uniós szintre történő indokolatlan átterelése, a 2004. júliusi második közleményében kiemeli, hogy az uniós szintű beavatkozás ott szükséges, ahol ez biztosít nagyobb hatékonyságot. A Bizottság meggyőződése szerint az új költségvetésre tett javaslatainál a kiadások természetét és nagyságát az elérni kívánt célokkal arányosan határozta meg. A közlemény szerint minden esetben a fő cél az eredményesség, a hatékonyság és a szinergia erősítése.

Ezeket a fogalmakat a következőképpen lehet értelmezni:

1. Eredményesség: amikor az uniós szintű intézkedés az egyedül járható út a szétdaraboltság megszüntetésére. Ezen a téren kiemelt szerepe van a meghatározó közös politikáknak (kereskedelempolitika, versenypolitika, közlekedéspolitika, agrárpolitika, halászati politika, monetáris politika, belső piaci politika), valamint az európai és a nemzeti szint közötti koordináció erősítésének (oktatás és képzés terén elsősorban a mobilitás támogatása; a közlekedési infrastruktúra európai léptékű keretekben történő fejlesztése; harmadik országokkal kialakított kapcsolatok terén együttes fellépés).

2. Hatékonyság: amikor az uniós szintű beavatkozás nagyobb hozadékkal jár, az erőforrások és a szakértelem egyesíthető, az intézkedés jobban koordinálható. A fő célkitűzések eléréséhez szükséges kritikus tömeget így lehet elérni pl. a kutatás-fejlesztési politika terén vagy a műholdas navigációs rendszerek kiépítésében. A jobb koordináció a természeti katasztrófák és válsághelyzetek esetében lehetőséget nyújt a gyors reagáláshoz, vagy a bevándorlás és menekültügy terén kialakult problémák kezelésében is uniós szintű szerepvállalás indokolt az arányos tehervállalás érdekében, és számos külkapcsolatokat érintő kérdésben is hatékonyabb lehet az egységes fellépés (pl. globális szerepvállalás nemzetközi programokban).

3. Szinergia: amikor az uniós intézkedések kiegészítő, serkentő, katalizáló hatással járnak és ezáltal csökkenhetnek az egyenlőtlenségek. Ebben a tekintetben kiemelkedő jelentőségű a kohéziós politika, amely egyrészt a szolidaritáson alapul, de lényegében az egész európai gazdaság fenntartható fejlődését, gazdasági növekedését is megalapozza. Természetesen a fejlesztéspolitika a nemzeti és regionális szervekkel való együttműködés keretében, a nemzeti intézkedéseket kiegészítve kell hogy megvalósuljon. A közös agrárpolitika második pillérét jelentő vidékfejlesztési politika esetében is hasonló az uniós szintű beavatkozás jelentősége. De a biztonságpolitikai fenyegetések, a terrorizmus elleni fellépés is szükségessé teszi az uniós szintű összehangolást. A nemzetközi segélypolitika terén is indokolt az uniós együttműködés és koordináció.

 1. táblázat

Pénzügyi perspektíva 2007-2013

(milliárd euró, 2004-es árakon)

	2006*	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2007-13
1. Fenntartható növekedés	46,621	58,735	61,875	64,895	67,350	69,795	72,865	75,950	471,465
1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért	8,791	12,105	14,390	16,680	18,965	21,250	23,540	25,825	132,755
1b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért	37,830	46,630	47,485	48,215	48,385	48,545	49,325	50,125	338,710
2. Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás	56,015	57,180	57,900	57,115	57,980	57,850	57,825	57,805	404,655
Mezőgazdaság	43,735	43,500	43,673	43,354	43,034	42,714	42,506	42,293	301,074
3. Állampolgárság, szabadság, biztonság és igazságosság	2,342	2,570	2,935	3,235	3,530	3,835	4,145	4,445	24,695
4. Az EU mint globális partner	11,232	11,280	12,115	12,885	13,720	14,495	15,115	15,740	95,350
5. Adminisztráció	3,436	3,675	3,815	3,950	4,090	4,225	4,365	4,500	28,620
Kompenzáció	1,041
Összes kötelezettségválla-lási előirányzat	120,688	133,560	138,700	143,140	146,670	150,200	154,315	158,450	1,025,035
Összes kifizetési előirányzat	114,740	124,600	136,500	127,700	126,000	132,400	138,400	143,100	928,700
Kifizetési előirány-zat a GNI %-ában	1.09%	1.15%	1.23%	1.12%	1.08%	1.11%	1.14%	1.15%	1.14%
Mozgástér (margin available)	0.15%	0.09%	0.01%	0.12%	0.16%	0.13%	0.10%	0.09%	0.10%
Saját források felső határa a GNI %-ában	1.24%	1.24%	1.24%	1.24%	1.24%	1.24%	1.24%	1.24%	1.24%

Forrás: European Commission: Proposal for renewal of the interinstitutional agreement on budgetary discipline and improvement of the budgetary procedure. COM(2004) 498 final 14/7/2004. Brüsszel

A Bizottság amellett érvel, hogy az unió előtt álló kihívások finanszírozásához elegendő a jelenleg érvényben lévő 1,24%-os GNI-arányos plafon által megszabott mozgástér. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy még az eredeti bizottsági javaslat megvalósulása esetén is a kiadások aránya továbbra is rendkívül alacsony maradna. Így például annak ellenére, hogy a 2007-től már 27 tagúra kibővülő Európai Unióban a 15-ökhöz képest duplájára nőnek a jövedelemkülönbségek, a 2007-től induló költségvetési időszakban mégsem emelkednek ezzel arányosan a regionális politika kiadásai.

A kiadások nagyságáról szóló vita végeredménye meghatározó lehet az egyes politikák finanszírozási arányainak végleges alakulására, ugyanakkor az eredeti bizottsági javaslathoz viszonyított jelentős átrendeződésre nem lehet reálisan számítani. Az eredeti javaslat számait vizsgálva is alapvető kérdés, hogy a javasolt költségvetési kiadási szerkezet mennyiben tud hozzájárulni a versenyképesebb európai gazdaság megteremtéséhez, vagyis a Lisszaboni Stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez. Az a tény, hogy a bizottsági tervezet alapján a versenyképességet támogató költségvetési fejezet csak a kiadások 16%-át – a GNI kevesebb mint 0,2%-át – fogja elérni 2013-ban, nem igazán mutat nagyarányú eltökéltséget egy valóban jelentős kiadásistruktúra-változtatásra.

A szinte változatlan arányokra utal az a tény is, hogy 2013-ig a közös agrárpolitikára és a kohéziós politikára fordított kiadások az EU GNI-jének 0,75%-át érnék el, amely a jelenlegi költségvetési időszak utolsó évében, 2006-ban 0,79% lesz. Bár a versenyképesség javítása érdekében megfogalmazott hangsúlyeltolódás figyelemre méltó, nagy az ellentmondás a célok és az eszközök tekintetében. A 7 éves időszak során hiába kétszereződnek meg a versenyképességet javító források (2013-ban meghaladva a 25 milliárd eurót), ha az agrárpolitikára még 2013-ban is ennek majdnem 1,7-szeresét (42 milliárd eurót) költik majd el. Persze az is tény, hogy az időszak során a kötelezettségvállalások szintjén 45%-ról 35%-ra csökken az agrárkiadások aránya, de ez még mindig azt jelenti, hogy a közös agrárpolitika finanszírozása marad a legnagyobb kiadási tétel.

Sajnos, azt kell mondani, hogy az új költségvetési fejezetcímek ellenére a Bizottság javaslata nem hoz radikálisan új kiadási szerkezetet. Alapvetően a jelenlegi politikák támogatásának kisebb arány-eltolódásokkal történő folytatása határozza meg a tervezett kiadások alakulását. Igazából csak néhány új intézkedés, vagy eszköz támogatására kerül sor. Jó példa erre az igazán új költségvetési fejezet az európai állampolgárság tartalmához kapcsolódó kiadások bevezetésével, azonban erre az összes kiadás csupán 2%-át kívánják fordítani. Tehát általánosan azt a következtetést lehet levonni, hogy a kiadási szerkezet megváltoztatása, az új fejezetcímek bevezetése pozitív üzenetet hordoz, de az egyes kiadási tételek jelentős átstrukturálása nem következik be, a meghatározó kiadási tételeket jelentő jelenlegi politikák továbbra is domináns szerepet játszanak a kiadások alakulásában. Nem következik be szakítás a mindenki által rendkívül költségesnek tartott agrárpolitika kitüntetett arányt képviselő finanszírozása terén, és részben ennek következményeként az európai gazdaság versenyképességét erősítő legfontosabb közös eszközök (pl. K+F-re fordított támogatások, vagy oktatási programok) jelentős megerősítésére sem kerülhet sor.

Az általános helyzetkép után a továbbiakban érdemes részletesebben megnézni az egyes kiadási fejezetek tartalmát[10] és a felmerülő problémákat.

(folytatjuk)

 

---

[10] Az egyes kiadási fejezetek tartalmának magyarázatát és indokoltságát legjobban a Bizottság második, 2004. júliusi közleménye adja meg. Lásd: COM(2004) 487 final

 

 

Vissza a kezdőlapra