A következő napokban részletekben közreadjuk Varga Imre beszélgetését Tamás Gáspár Miklóssal

A következő napokban részletekben közreadjuk Kengyel Ákos a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék Európai Tanulmányi és Oktatási Központja docensének írását

A több részből álló cikk majd egybefüggően is olvasható lesz az "Olvasnivaló" rovatunkban.

10. rész

7. Az EU mint globális partner: a 4. költségvetési kiadási fejezet értékelése

Az új 4. fejezet az EU mint globális partner címet kapta. Lényegében a Bizottság az elmúlt évtizedek során kialakult komplex külkapcsolati eszközrendszer jobban strukturált alkalmazását kívánja biztosítani a 4. költségvetési fejezet keretében. Az új csoportosítás figyelembe veszi a közös kereskedelempolitika, a fejlesztési együttműködés, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a humanitárius segítségnyújtás eddigi gyakorlatában kialakult eszközöket. A 4. fejezetre fordítanák a teljes költségvetés kiadásainak közel 10%-át, 95,4 milliárd eurót.

Szomszédságpolitika

A kiadások első csoportjába az unió új szomszédságpolitikája keretében kialakuló eszközök tartoznának. Új Előcsatlakozási Eszköz (IPA) váltaná fel a jelenlegi eszközöket (Phare, ISPA, SAPARD, Törökországra vonatkozó előcsatlakozási rendelet, nyugat-balkánra vonatkozó CARDS) a tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok esetében. Az IPA finanszírozására költenék a 4. fejezet forrásainak 15%-át. Az IPA keretében támogatásban részesülhet az intézményfejlesztés, regionális fejlesztés, határmenti együttműködés, emberi erőforrások fejlesztése, a közösségi vívmányok átvétele. A Bizottság egy új szomszédságpolitikai eszköz (Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz, ENPI) felállítását is javasolja, amelyre szintén a fejezet kiadásainak 15%-át fordítanák.

A szomszédsági politika gyakorlati megvalósítása során lényeges szempontnak kell maradnia, hogy minden szomszéd esetében más tartalommal épüljenek ki a kapcsolatok. Tehát a szomszédsági politikát bilaterális alapon kell megvalósítani, nem egy azonos tartalmú viszonyrendszert kell kialakítani. Ha egy adott ország valamilyen kategóriába került az EU-val kialakított kapcsolati rendszerben, az nem jelentheti azt, hogy nem kerülhet időközben magasabb szintű kategóriába (pl. tagjelölti státuszba és így mondjuk az előcsatlakozási támogatásokra való jogosultak közé.)

Fontos, hogy mind az IPA, mind az ENPI része lesz a határmenti együttműködés támogatása is. Ezen a területen a programok kapcsolódnának a tagországok számára rendelkezésre álló kohéziós politikai források felhasználásához. A tervezett kiadások összege a 2007-es induló évben Románia és Bulgária csatlakozása miatt értelemszerűen jelentős csökkenést mutat 2006-hoz képest.

2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	Összesen
4,095	3,325	3,625	3,875	4,225	4,500	4,600	4,800	28,950	teljes kiadás
	-19%	9%	7%	9%	7%	2%	4%	3%	átlagos évi növekedés
	-0,770	0,300	0,250	0,350	0,275	0,100	0,200	17%	növekmény 2006-hoz képest

Fejlesztési és gazdasági együttműködés

A fejlődő országok támogatására egy új Fejlesztési Együttműködési és Gazdasági Együttműködési Eszközt (DCECI) hoznának létre, amely minden IPA és ENPI támogatásokból nem részesülő ország számára biztosítana forrásokat. Az új eszközből folyósítandó támogatások felölelnék a partnerországokkal kötött kétoldalú megállapodásokban és együttműködési menetrendekben kijelölt területeket is. A fejezet kiadásainak 46%-át fordítanák erre a célra. A Bizottság elképzelései szerint ez az új eszköz foglalná magába az Európai Fejlesztési Alap (European Development Fund, EDF) 2007-ben kifutó 9. támogatási időszakát követően az ACP-országoknak szánt támogatásokat is. Ez a javaslat még elég sok bizonytalanságot hordoz magában, mivel a Tanácsban egyhangú szavazásra van szükség az EDF közös költségvetésbe integrálásához. A jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, hogy az alap közös költségvetésbe történő integrálására továbbra sem kerül sor.[23]

2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	Összesen
4,849	4,850	5,200	5,625	5,950	6,350	6,575	6,850	41,400	teljes kiadás
	0%	7%	8%	6%	7%	4%	4%	5%	átlagos évi növekedés
	0,001	0,350	0,425	0,325	0,400	0,225	0,275	41%	növekmény 2006-hoz képest

Az EU mint globális szereplő

A 4. költségvetési fejezet keretében az EU, mint globális szereplő címszó alatt a kiadások 5%-ának erejéig humanitárius segély és válságkezelés, valamint makroszintű pénzügyi segítségnyújtás számára irányoztak elő kiadásokat. Egy ún. Stabilitási Eszközt hoznának létre válságok, biztonságpolitikai fenyegetések, nukleáris biztonsággal összefüggő kérdések kezeléséhez és békefenntartó feladatok ellátásához kapcsolódóan. A Bizottság a makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) fenntartását is javasolja, amit azzal indokol, hogy 1990 óta a gazdasági stabilizáció hatékony támogatási formájának bizonyult a FÁK-országai és a Földközi-tenger térségében is. Igazából nem világos a szomszédsági és a fejlesztési együttműködési politikákkal való kapcsolata ennek az eszköznek.

2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	Összesen
0,710	1,575	1,625	1,675	1,700	1,750	1,950	2,025	12,300	teljes kiadás
	122%	3%	3%	1%	3%	11%	4%	21%	átlagos évi növekedés
	0,865	0,050	0,050	0,025	0,050	0,200	0,075	185%	növekmény 2006-hoz képest

Hitelgarancia és váratlan válsághelyzetekre vonatkozó segélytartalékok is szerepelnek a 4. költségvetési fejezet kiadásai között.

2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	Összesen
0,442	0,442	0,442	0,442	0,442	0,442	0,442	0,442	3,094	teljes kiadás
	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	0%	átlagos évi növekedés
	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0%	növekmény 2006-hoz képest

[23] Az Európai Parlament is arra a következtetésre jutott, hogy – bár eredetileg támogatta az alap beolvasztását a költségvetésbe – a kialakult helyzetben ez veszélyeztetheti más politikák pénzügyi támogatását, ezért a jövőben is maradjon a költségvetéstől elkülönülve. Lásd: Európai Parlament A kibővült Unió 2007 és 2013 közötti politikai kihívásaival és költségvetési eszközeivel foglalkozó ideiglenes bizottsága: i.m. 14. oldal