2005. június 28. kedd 20:45
A NEMZETI TANKÖNYVKAIDÓ RT. ELADÁSÁRÓL
Pokorni kontra Gyurcsány perről
Sajtóanyag
2004 őszén nagy társadalmi és politikai visszhangot keltett a Nemzeti Tankönyvkiadó Részvénytársaság magánosítása.
Jómagam a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nevében a nyilvánosság előtt is többször hangot adtam a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizálásával kapcsolatos észrevételeimnek. 2004. november 19-én tartott sajtótájékoztatón elmondtam:
- a Nemzeti Tankönyvkiadó eladását semmi nem indokolja, hiszen
o egyfelől a nemzeti oktatáspolitika irányításának egyik fontos állami eszköze, amelyen keresztül képes megőrizni a tankönyvfejlesztő műhelyeket, moderálni a tankönyvpiac árait és garantálni a tankönyvellátás biztonságát;
o másfelől üzleti értelemben aranytojást tojó tyúk: rentábilis, piacvezető, nyereséges kiadó, amely évről-évre mintegy 500 millió forint összeget fial mindenkori tulajdonosának;
o a Nemzeti Tankönyvkiadó eladása egyfajta tücsöktempó, a baloldali kormány most akarja elkölteni, fölélni azt a pár milliárd forintot, amit a privatizátor könnyűszerrel kitermel magából a társaságból, viszont az elkövetkező években ez a fél milliárd forint bizonyára nagyon fog hiányozni az állami bevételek közül;
- így az, aki a Nemzeti Tankönyvkiadót eladja, a mindenkori magyar kormány lehetőségeit rontja, és kárt okoz.
Képviselőtársaimmal törvényjavaslatot, majd országgyűlési határozati javaslatot nyújtottunk be annak érdekében, hogy a kormány a privatizációs szándékától álljon el, s hogy a Nemzeti Tankönyvkiadót állami tulajdonban őrizze meg.
A kormány azonban eladásra meghirdette a kiadó többségi tulajdonát.
- Álláspontunk szerint a pályázati kiírással és a privatizációs eljárással kapcsolatban számos egyedi privatizációs megoldás, furcsaság, illetve szabálytalanság merült fel.
o Szakértőink szerint a szabálytalanságok közül a legkirívóbb volt, hogy a pályázati kiírás nem határozta meg és nem tette közzé előre azokat a szempontokat, amelyek alapján a pályázók a privatizációs eljárás második fordulójába kerülhettek (vonalhúzás), így a kiírás súlyosan sértette az ÁPV Rt. Versenyeztetési Szabályzatának 6. f) pontját.
o Álláspontunk szerint a kiírás súlyosan sértette továbbá a Versenyeztetési Szabályzat 25. pontját és 41.1.e) pontját, mert nem érvényesítette már az első fordulóban a megjelölt pontokban előírt ajánlati kötöttséget, nem szabályozta a második fordulós árcsökkentés indoklásának értékelési szempontjait, s így végül nem is teljesülhetett a 2289/2003. (XI. 26.) Korm. határozatnak a legmagasabb vételár preferálására vonatkozó előírása.
o Furcsa – a pályázati elbírálásnál előnyt jelentő – szakmai bírálati szempont volt a kiadói és nyomdai referencia felmutatása, ugyanakkor kifejezetten hátrányos volt a tankönyvkiadói referencia a piaci koncentráció nem kívánatos volta miatt.
o A pályázati dokumentációt összesen 15 cég vásárolta meg. Ajánlatot tett 13 pályázó, melyből az ÁPV Rt. 11 ajánlatot minősített érvényesnek. Az ÁPV Rt. a 11 érvényes ajánlatot az ár és a szakmai szempontok pontozása alapján sorrendbe állította, majd úgy döntött, hogy ebből 5 pályázót hív fel a második fordulóban végleges ajánlattételre. A további 6 pályázót pedig, akik érvényes ajánlatot tettek, kiejtettek a további versenyből. A második körbe meghívott 5 pályázóból egyáltalán nem tett ajánlatot 2 cég, az ajánlatot benyújtó 3 pályázóból pedig még további 2 pályázót érvénytelenség miatt kizártak, így a második pályázati fordulóra – a korábbi több mint tucatnyi pályázóból – mindösszesen 1 érvényes ajánlatot benyújtó pályázó maradt, akit az ÁPV Rt azonnal ki is hirdetett győztesnek.
o Az egyedülálló pályázati kiírás, a furcsa bírálati és pontozási szempontok, az előre meg nem határozott továbbjutási (ponthúzási) feltételek után volt 11 érvényes ajánlat az első pályázati fordulóban, majd ebből lett a második pályázati fordulóban egyetlen érvényes és egyben győztes pályázó. Az eljárás során 11 eredetileg érvényes ajánlatot benyújtóból 10 pályázó egyszerűen lemorzsolódott. Az ÁPV Rt. az első forduló 11 érvényes pályázójából 5 olyan céget juttatott tovább, amelyikből 4 cég nem is volt hajlandó, illetve képes a második fordulóban érvényes ajánlatot tenni. Mindeközben az ár nem felfelé, hanem lefelé mozgott: az első pályázati fordulóban ajánlott 4,2 Mrd Ft helyett az egyedül maradt győztes végül mindössze 3,2 Mrd Ft-ot ajánlott.
- A végül egyedül érvényessé, s egyben győztessé nyilvánított pályázó az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Láng Holding Rt. lett.
- Kritikámban úgy fogalmaztam, hogy Erdős Ákos Gyurcsány Ferenc üzleti partnere, a jelenlegi miniszterelnök cégeinek pillanatnyi tulajdonosa, kezelője, aki több Gyurcsány-vállalkozást vásárolt meg, amikor Gyurcsány Ferenc politikai pályára lépett, és pillanatnyilag ő viseli ezek gondját, ő a tulajdonosa.
- Gyurcsány Ferenc és Erdős Ákos többszöri üzleti tranzakciójáról akkor ugyanis már tudni lehetett:
o Gyurcsány Ferenc a Perfekt Rt.-ben, valamint a Perfekt Kht.-ban meglévő üzleti érdekeltségét 2002-es kormányváltást követően értékesítette Erdős Ákos érdekeltségeinek.
o Rendkívül tanúságos volt a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft ügye. E cég egyik tulajdonosa 1998. december 23. és 2000. március 1-je között az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó Szikra Lapnyomda Rt. volt, majd 2000. március 1-jén tulajdonos lett az akkor Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Perfekt Rt, amelyet azonban a 2002-es kormányváltást követően Gyurcsány Ferenc értékesített Erdős Ákos érdekeltségének. Itt tehát nem egyszerűen egyszeri tranzakcióról van szó, hanem egy tranzakció sorozatról, amelynek során a kérdéses cég folyamatosan, oda-vissza cserélt gazdát Gyurcsány Ferenc és Erdős Ákos cégei között.
o Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a Perfekt Rt.-nek, melyet Gyurcsány Ferenc 2002. október 17. napjával értékesített az Erdős Ákos érdekeltségében tartozó Láng Holding Rt.-nek, Erdős Ákos már 2002. augusztus 1-jétől felügyelő bizottsági tagja volt.
o Hasonlóan tanulságos a ROE Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. esete. A cég eredeti elnevezése ALTUS-INFO Informatikai Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság volt, e nevet alapításától, 1995. március 16-tól viselte1997. december 15-ig. Ekkortól változott a cégneve ROE Kft.-re. A tagok között megtaláljuk az ALTUS Rt.-t, majd a Perfekt Rt.-t, majd 2002. szeptember 27. napjától a már jó ismerős Láng Kiadó és Holding Rt.-t. 2003 elején pedig e tulajdonos úgy döntött, hogy a ROE Kft. beolvad a Láng Ingatlankezelő Kft.-be.
o A Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. közvetlenül irányítja 2001. június 15. napjával kezdődően a Béta-Roll Hengergumizó Rt.-t. A Béta-Roll Hengergumizó Rt. saját honlapján úgy mutatja be magát, mint a magyar gumizott henger-gyártási iparág legnagyobb vállalkozását, amely több mint háromezer céggel áll üzleti kapcsolatban, a kapcsolatok kiterjednek a nyomdaiparra is. Közismert ugyanakkor, hogy az Erdős Ákos által vezetett Láng Kiadó és Holding Rt. vállalatcsoportjához tartozik az Állami Nyomda Rt., a Szikra Lapnyomda Rt., az Atheaum Nyomda Rt., valamint a Gyomai Kner Nyomda Rt. is.
- A Fidesz kezdeményezte az ÁPV Rt. felügyelő bizottsági vizsgálatát és ebbe független szakértők bevonását, amire azonban sajnos nem került sor.
- Majd a kormányzati többség elutasította országgyűlési vizsgálóbizottság felállítására tett kezdeményezést is.
Mindent összevetve elgondolkodtatónak és felháborítónak tartottam és tartom azt az eljárást, ahogyan a Nemzeti Tankönyvkiadót átjátszották Erdős Ákosnak. Felhívtam a figyelmet arra, hogy Gyurcsány Ferencnek vigyáznia kellett volna, hogy ne tűnjön úgy, korábbi üzletemberi léte és a miniszterelnökként alárendelt ÁPV Rt. döntései összefüggnek.
Véleményemet a miniszterelnök rendkívüli módon sérelmezte.
2004. november 22-én a parlamentben napirend előtt felszólalt: "Tisztességtelennek és hazugnak tekintek minden olyan állítást, amely anélkül, hogy közvetett vagy közvetlen bizonyítékokkal rendelkezne, azt mondja, vagy sugallja, hogy nem tisztességes módon és eszközökkel, a miniszterelnöki eskü megsértésével a kormányfő ismerősének, barátjának vagy bárkinek az érdekében ilyen folyamatban beavatkozik.
A miniszterelnök bocsánatkérésre szólított fel, s közölte, ha ezt nem teszem meg, rágalmazás bűncselekménye miatt beperel.
A nagy szavakat követően végül nem is büntető feljelentést, hanem polgári eljárást indított velem szemben.
A polgári bíróságtól jó hírneve megsértésének megállapítását, tőlem pedig elégtételadást, kártérítést és perköltséget követelt.
Gyurcsány Ferenc keresetében négy dolgot sérelmezett:
- Erdős Ákost üzleti partnerének, illetve;
- vagyona pillanatnyi tulajdonosának, kezelőjének neveztem;
- Erdős Ákos és Gyurcsány Ferenc között nyilvánvalóan szoros kapcsolatról tettem említést; továbbá
- a Nemzeti Tankönyvkiadó átjátszásáról beszéltem, s arról, hogy Gyurcsány Ferencnek vigyáznia kellett volna, hogy ne tűnjön úgy, hogy korábbi üzletemberi léte és a miniszterelnökként alá besorolt ÁPV Rt. döntései összefüggnek.
A bíróság a keresetben kifogásolt négy kérelem közül mindössze kettőt talált megalapozottnak. A Fővárosi Bíróság nem jogerős ítélete szerint
- valótlanul állítottam, hogy Gyurcsány Ferenc Erdős Ákos üzleti partnere lenne,
- azon valós tényt, hogy Gyurcsány Ferenc tulajdonába is tartozó vállalkozásokat vásároltak meg Erdős Ákos tulajdonába is tartozó vállalkozások, olyan hamis színben tűntettem fel, hogy az értékesítésekkel Gyurcsány Ferenc a vállalkozásokat Erdős Ákos időleges kezelésébe, pillanatnyi tulajdonába adta volna át.
Ezt meghaladóan a bíróság Gyurcsány Ferenc keresetét elutasította.
A bíróság megállapította, hogy a pernyertesség és a perveszteség aránya közel azonos, ezért a perköltségekről is úgy rendelkezett, hogy azt mindkét fél maga viseli.
Nézzük is meg, hogy a bíróság nem jogerős álláspontja szerint hol is hibáztam!
- a közismert korábbi üzleti kapcsolatok alapján üzleti partnernek neveztem Gyurcsány Ferencet és Erdős Ákost, s ez a bíróság álláspontja szerint a jelen idejű megfogalmazása miatt arra utal, hogy ez a kapcsolat jelen időben is fennállna, márpedig a bíróság szerint egy sajtótájékoztatón precízen kell fogalmazni.
- a közismert korábbi üzleti kapcsolatok alapján vagyona pillanatnyi tulajdonosának, kezelőjének kifejezéssel kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy a tulajdonlás vonatkozásában gazdasági vállalkozások esetében ugyancsak precízen kell fogalmazni.
Lehetséges, hogy a bíróságnak igaza van, és precízebben kellett volna fogalmazni: nem üzleti partnert, hanem korábbi üzletfelet, illetve nem pillanatnyi tulajdonost, hanem tulajdonost kellett volna mondani.
Az egész szövevényes céges és privatizációs történet összes többi tényét, körülményét Gyurcsány Ferenc a bíróság előtt nem tudta, jórészt nem is próbálta cáfolni.
Jogi képviselőm és jogász kollégáim előkészítették részemre az elsőfokú bírósági döntéssel szembeni fellebbezés tervezetét, amelyben nyelvészeti-etimológiai levezetésekkel kívánják bizonyítani a partner kifejezés lehetséges tartalmát a Magyar Értelmező Kéziszótár 2003. második, átdolgozott kiadásának definíciót alapul véve, a jelen idejű fogalmazás érvényességét a közelmúlt körülményei tekintetében stb.
Megköszöntem a munkájukat, és azt kértem tőlük, hogy egy-egy szó puszta nyelvészeti jelentéstartalmán, igeidőkön és ragokon a bíróság előtt ne huzakodjunk.
Elfogadom a bíróság döntését, az engem elmarasztaló két pontot, s közzéteszem a bírósági ítélet rendelkező részét. Sajnálom, hogy Gyurcsány Ferenc csak nyelvészeti elemekben volt hajlandó és képes vitába szállni.
Úgy látom, hogy nem lenne helyes fellebbezni az elsőfokú döntéssel szemben, csak azért, hogy nyelvészkedjünk, amikor az egész privatizációs ügy – valamennyien tudjuk – természetesen nem erről szólt.
Pokorni Zoltán
.
Vissza a kezdőlapra