2005. június 06. hétfő 20:22

A következő napokban részletekben közreadjuk Dr. Szakolczai György tanulmányát

A több részből álló cikk majd egybefüggően is olvasható lesz az "Olvasnivaló" rovatunkban.

 

Dr. Szakolczai György:

  

A rendszerváltás és a politikai váltógazdaság

demográfiai hatásai

3. rész

A demográfiai események azonban nem értékelhetők megfelelőképpen csupán a nyers mutatószámok, tehát ez esetben a születések abszolút száma alapján, mert a születések száma nyilvánvalóan függ a szülőképes korban lévő női népesség számától. Már csak ezért is, továbbá a különböző női korcsoportok eltérő magatartása miatt is meg kell tehát vizsgálnunk az ezer megfelelő korú nőre jutó élve-születések alakulását is. A számokat 2. sz. tábla közli.

Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületések száma és a teljes termelékenységi arányszám 1980–2003

Év

Korosztályok

15-19

20-24

25-29

30-34

35-39

40-49

15-49

TTAa

1980

68

158,6

100

40,9

13,7

1,5

57,6

1,92

1981

62,4

155,9

100,6

40,6

12,8

1,5

55,7

1,88

1982

58,3

149,5

95,6

38,5

12,3

1,4

52,2

1,78

1983

53,3

145,4

94,2

37,6

12

1,3

49,8

1,73

1984

52,1

146,1

94,6

39,1

12,1

1,3

49

1,73

1985

51,5

152,5

102,9

43

13,6

1,4

50,9

1,83

1986

48,8

148,3

107,1

43,9

14,5

1,4

50,1

1,83

1987

47,1

145,4

107,1

44,3

14,7

1,5

49,2

1,81

1988

44,1

143,5

109,5

43,5

14,7

1,5

48,5

1,79

1989

40,8

141,8

110,7

43,9

15,3

1,6

47,9

1,78

1990

39,5

147,2

115,4

46,9

16,4

1,6

49,4

1,84

1991

38,1

146,1

117,4

49,7

16,8

1,8

49,7

1,86

1992

35,6

136,3

113,5

48

16,5

1,7

47,3

1,77

1993

34

123,2

112,3

48,1

16,1

1,9

45,3

1,69

1994

33,6

113,9

110,3

50,2

17,2

2

44,7

1,64

1995

31,4

103,9

108,6

49,8

16,9

1,9

43,3

1,57

1996

29,5

92,6

100

48,9

16,9

1,8

40,7

1,46

1997

27,6

83,7

95,5

48,3

17,1

1,8

38,9

1,38

1998

26,1

77,1

93,4

49,8

17

1,6

38

1,33

1999

24

72,4

90,4

51,1

17,5

1,6

37,2

1,29

2000

24,4

69,9

93,1

55,3

19,8

1,7

38,7

1,33

2001

21,8

65

92,7

58,1

21,1

1,8

38,1

1,31

2002

21,3

60,7

92,5

60,1

22,2

1,9

38,3

1,31

2003

20,6

56,4

88,8

62

23,3

1,8

37,8

1,28

Forrás: A KSH közlése.

a Teljes termékenységi arányszám.

2. sz. tábla

Ezek a számok két irányzat együttes érvényesülésére, szuperponálódására utalnak, és megerősítik az eddigi következtetéseket. Az egyik irányzat a születési arányszám meredek csökkenése a legfiatalabb évjáratokban, és a – csökkent mértékű - gyermekvállalásnak a későbbi évekbe való áttolódása, a másik pedig a születésszámok 1985. évi és 1990–91. évi növekedése.

A 15–19 éves korcsoportban a csökkenési tendencia olyannyira domináns, hogy a születési arányszám csökkenése még 1984-ben és 1985-ben is folytatódott, bár mind a korábbinál, mind a későbbinél kisebb mértékben. Az összes többi korcsoportban a születési arányszám minimuma 1983-ban volt, és ezt növekedés követte, amely a 20–24 évesek esetében 1985-ig, a 25–29 évesek esetében 1991-ig, és a 30–49 évesek mindhárom korcsoportja esetében pedig 1994-ig tartott. Itt tehát olyan hosszabb távú tendenciákról van szó, amelyek már átvezetnek a tanulmány második részében tárgyalandó kérdésekhez.

A 15–49 éves nők összevont arányszámaiban határozottan megmutatkozik az 1985. évi és az 1990–91. évi – a környezethez képest – kiemelkedően magas érték. Különösen jól mutatja ezeket a változásokat a teljes termelékenységi arányszám alakulása. Ennek értéke az 1982–83. évi 1,73-ról 1985–86-ban 1,83-ra nőtt, majd az 1989. évi 1,78-ról 1990–91-ben 1,84-re, illetve 1,86-ra. Ennek a két – politikailag motiváltnak látszó – időszaknak az adatai tehát messze kiemelkednek közvetlen környezetükből.

 

2. sz. ábra

Az eddigiek alapján nem indokolatlan az 1980–91 közé eső 12 évnek négy szakaszra: pesszimista, majd optimista, ismét pesszimista, majd ismét optimista évekre való felosztása. A számokat a 3. tábla mutatja be.

Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületések és a teljes termelékenységi arányszám változása 1983–1985 és 1989–1991

Év

15-19

20-24

25-29

30-34

35-39

40-49

15-49

TTAa

1980-82

-9,7

-9,1

-4,4

-2,4

-1,4

-0,1

-5,4

-0,14

1983-85

-1,8

7,1

8,7

5,4

1,6

0,1

1,1

0,10

1986-88

-4,7

-4,8

2,4

-0 4

0,2

0,1

-1,6

-0,04

1989-91

-2,7

4,3

6,7

5,8

1,5

0,2

1,8

0,08

Forrás: A 2. sz. táblából számított adatok.
a A teljes termékenységi arányszám változása

3. tábla

Az általános következtetéseinket ebben az esetben is az utolsó oszlop, a teljes termelékenységi arányszámok változása mutatja a legjobban. Ez az arányszám 1980-ról 1982-re, a pesszimizmus éveiben 14 ponttal romlott. 1983 és 1985 között, az optimizmus éveiben 10 ponttal javult, 1986-ról 88-ra, a mérsékelt pesszimizmus és feltételes optimizmus éveiben már csak 4 ponttal romlott, majd 1989-től 1991-ig, az újbóli optimizmus éveiben 8 ponttal javult.

Ugyanezt mutatja az utolsó előtti oszlop, az ezer 15–49 éves nőre együttesen jutó élveszületések arányának változása is. Az első időszakban meredek csökkenés, a másodikban növekedés, a harmadikban a korábbinál sokkal mérsékeltebb csökkenés, és a negyedikben ismét növekedés. A számértékek: -5,4, +1,1, -1,6 és +1,8. Ugyanígy alakulnak az értékek valamennyi korcsoportban. A második és a negyedik szakaszban pozitív értékeket találunk valamennyi 20 év fölötti korcsoport esetében. Csak a legfiatalabbaknál folyamatos a csökkenés, nyilvánvaló okokból, de ez itt is mérséklődik a két optimista, a második és negyedik szakaszban. Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy ez az összefüggés matematikai statisztikai értelemben nem bizonyított és nem is bizonyítható, de az összes szempont megfelelő figyelembevételével nem megalapozatlan.

(folytatjuk)

 

* Ez a tanulmány a Demográfia c. folyóiratnak közlésre benyújtott cikken alapszik. A munka elvégzését a Központi Statisztikai Hivatal és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet, valamint a Medián Közvélemény- és Piackutató Szolgáltató Kft. és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt munkatársai tették lehetővé a kiinduló adatok összeállításával, rendelkezésre bocsátásával és az ezek felhasználásával és értelmezésével kapcsolatos értékes felvilágosításaikkal és útmutatásaikkal. Ez a tevékenységük független az eredmények e keretek közti felhasználásától.

 

Vissza a kezdőlapra