2005. június 07. kedd 13:36
A következő napokban részletekben közreadjuk Dr. Szakolczai György tanulmányát
A több részből álló cikk majd egybefüggően is olvasható lesz az "Olvasnivaló" rovatunkban.
Dr. Szakolczai György:
A rendszerváltás és a politikai váltógazdaság
demográfiai hatásai
4. rész
(1.2) A házasságkötések. A házasságkötések számát és az egymást követő évek közti eltéréseket a 4. sz. tábla mutatja be. A tábla szerkezete azonos az 1. sz. tábláéval.
A házasságkötések száma és az előző évvel szembeni változások 1980–2004
| Év | Adat | Vált.a. | Év | Adat | Vált.a. | Év | Adat | Vált.a. | ||
| 1980 | 80 331 | - | 1989 | 66 949 | 1 042 | 1998 | 44 915 | -1 990 | ||
| 1981 | 77 131 | -3 200 | 1990 | 66 405 | -544 | 1999 | 45 465 | 550 | ||
| 1982 | 75 550 | -1 581 | 1991 | 61 198 | -5 207 | 2000 | 48 110 | 2 645 | ||
| 1983 | 75 969 | 419 | 1992 | 57 005 | -4 193 | 2001 | 43 583 | -4 527 | ||
| 1984 | 74 951 | -1 018 | 1993 | 54 099 | -2 906 | 2002 | 46 008 | 2 425 | ||
| 1985 | 73 238 | -1 713 | 1994 | 54 114 | 15 | 2003 | 45 398 | -610 | ||
| 1986 | 72 434 | -804 | 1995 | 53 463 | -651 | 2004b | -43 800 | (-1 598) | ||
| 1987 | 66 082 | -6 352 | 1996 | 48 930 | -4 533 | - | - | - | ||
| 1988 | 65 907 | -175 | 1997 | 46 905 | -2 025 | - | - | - |
Forrás: 1980-2003: a KSH és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet közlése,
a KSH Statisztikai Évkönyvekkel megegyező adatok
2004: Népmozgalom 2004. január – december, KSH, Budapest, 2005.
a Az előző évvel szembeni változás.
a Előzetes, részben becsült adat.
4. sz. tábla
A házasságkötések esetében maguk az eredeti értékek kevésbé egyértelműen utalnak az 1985, illetve az 1990 körüli évek eltérő jellegére, és ezért itt csak a standardizált értékekből vonhatunk le következtetéseket. Ezeket az 5. sz. tábla közli
Az ezer nem házas megfelelő korú nőre jutó házasságkötések száma 1980–2003
|
Év |
-19 |
20-24 |
25-29 |
30-34 |
35-39 |
40-49 |
50-59 |
-X |
Össz. |
|
1980 |
95,0 |
241,7 |
151,7 |
80,3 |
44,6 |
23,6 |
8,6 |
1,4 |
51,1 |
|
1981 |
89,3 |
238,4 |
148,1 |
77,3 |
42,6 |
22,7 |
8,3 |
1,3 |
48,5 |
|
1982 |
83,9 |
236,1 |
144,0 |
76,9 |
43,9 |
23,3 |
8,8 |
1,5 |
46,9 |
|
1983 |
81,2 |
242,0 |
145,2 |
77,1 |
42,1 |
23,0 |
8,5 |
1,3 |
46,4 |
|
1984 |
78,2 |
238,6 |
140,5 |
73,8 |
42,6 |
22,5 |
8,4 |
1,3 |
45,0 |
|
1985 |
74,7 |
229,4 |
138,1 |
71,9 |
40,8 |
22,2 |
7,6 |
1,3 |
43,3 |
|
1986 |
72,9 |
219,6 |
133,6 |
71,1 |
40,4 |
21,3 |
7,6 |
1,2 |
42,1 |
|
1987 |
60,3 |
203,8 |
120,8 |
59,8 |
34,6 |
19,9 |
6,9 |
1,1 |
37,8 |
|
1988 |
56,0 |
195,9 |
116,9 |
61,1 |
34,1 |
19,2 |
6,6 |
1,1 |
37,0 |
|
1989 |
55,1 |
192,7 |
116,2 |
56,0 |
33,4 |
17,9 |
5,9 |
0,9 |
36,8 |
|
1990 |
50,9 |
184,9 |
107,8 |
52,7 |
31,2 |
16,9 |
5,9 |
0,9 |
35,9 |
|
1991 |
44,0 |
162,6 |
97,2 |
47,1 |
27,0 |
15,3 |
5,5 |
0,8 |
32,3 |
|
1992 |
39,2 |
140,3 |
91,8 |
43,3 |
23,4 |
14,0 |
5,1 |
0,7 |
29,3 |
|
1993 |
35,1 |
123,9 |
88,0 |
39,6 |
21,1 |
12,8 |
4,9 |
0,7 |
27,2 |
|
1994 |
32,0 |
109,8 |
89,3 |
42,4 |
24,1 |
14,1 |
5,4 |
0,7 |
26,7 |
|
1995 |
27,3 |
101,3 |
88,9 |
41,1 |
22,1 |
13,5 |
5,7 |
0,7 |
25,8 |
|
1996 |
22,9 |
84,7 |
80,4 |
38,3 |
21,1 |
12,0 |
4,8 |
0,6 |
23,3 |
|
1997 |
18,8 |
73,6 |
78,5 |
38,8 |
19,9 |
12,4 |
5,3 |
0,7 |
21,9 |
|
1998 |
15,5 |
66,9 |
75,2 |
37,6 |
19,6 |
11,2 |
4,7 |
0,4 |
20,7 |
|
1999 |
14,0 |
62,4 |
74,4 |
40,7 |
21,7 |
11,4 |
4,6 |
0,5 |
20,6 |
|
2000 |
12,3 |
61,2 |
80,2 |
47,0 |
23,3 |
11,2 |
4,6 |
0,5 |
21,5 |
|
2001 |
9,3 |
48,6 |
74,0 |
45,8 |
25,1 |
11,3 |
4,8 |
0,5 |
18,9 |
|
2002 |
8,3 |
47,3 |
78,3 |
49,2 |
25,1 |
11,6 |
5,1 |
0,5 |
19,7 |
|
2003 |
6,9 |
42,7 |
77,4 |
49,8 |
24,1 |
11,5 |
5,1 |
0,4 |
19,2 |
Forrás: A KSH közlése.
5. sz. tábla
A táblából egyértelműen látható, hogy az eseményeket két alapvető irányzat határozza meg. Az egyik a házasságkötések számának általános csökkenése, a másik pedig a házasságkötésnek – már amennyiben erre egyáltalán sor kerül – a későbbi életkorba való tolódása. Ennek megfelelően a 19 éves és ennél fiatalabb nők házasságkötési arányszáma 1980-ról 2003-ra, tehát 24 év alatt a kiinduló érték egytizede alá, a 20–24 éves korú nők házasságkötési arányszáma pedig ugyanezekben az években a kiinduló érték egyötöde alá esett vissza. A visszaesés az ennél idősebb korban is határozottan megmutatkozik, de sokkal kisebb mértékű. Itt tehát a politikai változások, illetve a rendszerváltás esetleges hatása az eredeti értékek alapján nem, hanem csak ennél finomabb eszközökkel mutatható ki.
Az elemzés céljára megfelelőnek látszik a születési arányszámok esetében alkalmazott eljárás, tehát az 1980–1991. évi értékek négy szakaszra bontása. Az így meghatározott számokat a 6. sz. tábla tartalmazza.
Az ezer nem házas megfelelő korú nőre jutó házasságkötések számának változása 1983–1985 és 1989-1991
|
Év |
-19 |
20-24 |
25-29 |
30-34 |
35-39 |
40-49 |
50-59 |
60-X |
Össz. |
|
’80-82 |
-11,1 |
-5,6 |
-7,7 |
-3,4 |
-0,7 |
-0,3 |
0,2 |
0,1 |
-4,2 |
|
’83-85 |
-6,5 |
-12,6 |
-7,1 |
-5,2 |
-1,3 |
-0,8 |
0,8 |
0,0 |
-3,1 |
|
’86-88 |
-16,9 |
-23,7 |
-16,7- |
-10,0 |
-6,3 |
-2,1 |
-1,0 |
-0,1 |
-5,1 |
|
’89-91 |
-11,1 |
-30,1 |
-19,0 |
-8,9 |
-6,4 |
-2,6 |
-0,4 |
-0,1 |
-4,5 |
Forrás: Az 5. sz. táblából számított adatok.
6. sz. tábla
A számok, ha a születésekénél sokkal kevésbé határozott módon is, de megalapozni látszanak azt a következtetést, hogy a házasságkötéssel kapcsolatos magatartásban is felismerhető a politikai motiváltság. A csökkenés mindvégig egyértelműen megmutatkozik, de a csökkenés, amint ezt a 6. sz. tábla utolsó oszlopának számai mutatják, kevésbé hangsúlyozott az előző pontban optimistának minősített 1983–1985. és 1989–91. évi időszakokban. A csökkenés először 4,2 pontról 3,1 pontra, majd 5,1 pontról 4,5 pontra mérséklődik. Ez a különbség nem nagy, de mégsem elhanyagolható. A korcsoportok szerint részletezett mutatószámok alakulásában már nem mutatható ki szabályszerűség. Ennek ellenére és az itt leírtak alapján van ténybeli alapja annak a feltevésnek, hogy az optimista időszakokban a házassági arányszám csökkenése legalábbis mérséklődött.
(folytatjuk)
* Ez a tanulmány a Demográfia c. folyóiratnak közlésre benyújtott cikken alapszik. A munka elvégzését a Központi Statisztikai Hivatal és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet, valamint a Medián Közvélemény- és Piackutató Szolgáltató Kft. és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt munkatársai tették lehetővé a kiinduló adatok összeállításával, rendelkezésre bocsátásával és az ezek felhasználásával és értelmezésével kapcsolatos értékes felvilágosításaikkal és útmutatásaikkal. Ez a tevékenységük független az eredmények e keretek közti felhasználásától.
Vissza a kezdőlapra