A következő napokban részletekben közreadjuk Varga Imre beszélgetését Tamás Gáspár Miklóssal

A következő napokban részletekben közreadjuk Dr. Szakolczai György tanulmányát

A több részből álló cikk majd egybefüggően is olvasható lesz az "Olvasnivaló" rovatunkban.

6. rész

(2.1) Az élveszületések. Az 1. sz. tábla adatai szerint 1996-ban meredeken csökkent, 2000-ben pedig – hosszú idő óta először – megnőtt a születések száma. Tekintettel arra, hogy ezek általános választásokat követő évek, és főként annak figyelembevételével, hogy a gyermekvállalásra vonatkozó döntések egy évvel megelőzik a születést, ezekből a tényekből első megközelítésben arra következtethetnénk, hogy a konzervatívabb politikai kurzus a születések számának növelésére, a szocialista – liberális kurzus pedig a születések számának csökkenésére vezet. Ez még csak nem is lenne meglepő, mert a konzervatív értékrendhez közelebb áll a születések nagyobb száma, ebből a néhány értékből azonban ilyen általános következtetést mégis nehéz lenne levonni.

Folyamodjunk tehát az (1.1) pontban alkalmazott módszer egy kissé módosított változatához, és osszuk fel az 1990-2002. évi értékeket a politikai váltógazdaság érvényesülésének megfelelően három négy–négy éves szakaszra, ehhez hozzátéve még egy egyéves szakaszt is. Hangsúlyozni kell, hogy ebből az egyetlen évből csak nagyon nagy fenntartással lehet bármiféle következtetést levonni. Az így meghatározott számokat a 9. sz. tábla mutatja be

Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületések számának és a teljes termelékenységi arányszámnak a változása
1990–1994

Év	15-19	20-24	25-29	30-34	35-39	40-49	15-49	TTA^a
’90-’94	-5,9	-33,3	-5,1	3,3	0,8	0,4	-4,7	-0,20
’94-’98	-5,3	-36,8	-16,9	-0,4	-0,2	-0,4	-6,7	-0,31
’98-’02	-4,8	-16,4	-0,9	10,3	5,2	0,3	0,3	-0,02
’02-’03	-0,7	-4,3	-3,7	1,9	1,1	-0,1	-0,5	-0,03

Az ebből a táblából levonható következtetések már nem tekinthetők véletlenszerűnek és megalapozatlannak, és nagyon is elgondolkoztatók. Foglalkozzunk először a teljes termékenységi arányszám változásával. Ez az 1990 és 1994 közti időszakban, amelynek jellege bizonytalanul konzervatívnak minősíthető, 20 ponttal csökkent, ami négy év alatt igen nagy mértékű csökkenés, és ami nyilván a rendszerváltást követő gazdasági visszaesésnek és bizonytalanságoknak a következménye. Az ezt követő szocialista-liberális kormány négy éve alatt a teljes termékenységi arányszám 31 pontot csökkent, ami négy év alatt döbbenetes mértékű változás. Az ezt követő, határozottan konzervatív szelleműnek minősíthető éra négy éve alatt a csökkenés 2 pont volt, ami az előző időszak értékének egy tizenötöde. Az utolsó egy év alatti csökkenés 3 pont volt, vagyis több, mint az ezt megelőző négy év alatt összesen, de az egyetlen év alapján levont következtetéseket a legnagyobb óvatossággal kell kezelni.

Ezek az eredmények tehát erősen valószínűsítik, hogy a politikai váltógazdaságnak határozott demográfiai hatásai vannak, és hogy a konzervatív beállítottságú kormány meglepő mértékben fékezte a teljes termékenységi arányszám csökkenését. Természetesen lehet úgy is érvelni, hogy ez az arányszám erre az időre már annyira lecsökkent, hogy szinte lehetetlen tovább csökkennie. Nincs kellő alap arra, hogy ezt a kérdést most eldöntsük.

Ugyanilyen, sőt akár még határozottabb következtetésekre juthatunk az ezer 15–49 éves korú nőre jutó élveszületések számának változása alapján. A 9. sz. tábla utolsó előtti oszlopának adatai szerint ennek a mutatószámnak a csökkenése a két első kormány idején 4,7, illetve 6,7 pont volt, a harmadik kormány idején ezt 0,3 pontos növekedés váltotta fel, amit a negyedik kormány első évében 0,5 pontos csökkenés követett. Ezt a mutatószám tehát már nem a csökkenés mérséklődésére, hanem a tendencia megfordulására és az ezer nőre jutó élve-születések számának növekedésére utal.

Figyelemreméltó, hogy ez a kedvező változás minden korcsoportban külön-külön is megmutatkozik. Visszalapozva a 2. sz. táblához láthatjuk, hogy a születési arányszámok a 25–29 éves korcsoportban 1991-ig, az ennél idősebb három korcsoportban pedig 1994-ig nőttek, és csak ezt követően – tehát az utóbbi három esetben a második kormány idején – kezdtek újra csökkenni. Ezt a csökkenést a harmadik kormány időszakában a 30 éven fölülieknél újra növekedés váltotta fel, ami a 30–34 éveseknél különösen hangsúlyos volt, és ez nagyon figyelemreméltó és nagyon kedvező változás. Ugyanakkor a 20–24 éves korcsoportban az arányszám csökkenése 36,8-ról 16,4 pontra mérséklődött, ami nagy változás, a 25–29 éves korcsoportban pedig 16,9-ről 0,9 pontra, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az arányszám csökkenése megszűnt. Tehát a kedvező változás általános és minden korcsoportra kiterjedő jelenség. Ez aligha lehet független a konzervatív irányultságú kormány szellemétől és intézkedéseitől.

* Ez a tanulmány a Demográfia c. folyóiratnak közlésre benyújtott cikken alapszik. A munka elvégzését a Központi Statisztikai Hivatal és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet, valamint a Medián Közvélemény- és Piackutató Szolgáltató Kft. és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt munkatársai tették lehetővé a kiinduló adatok összeállításával, rendelkezésre bocsátásával és az ezek felhasználásával és értelmezésével kapcsolatos értékes felvilágosításaikkal és útmutatásaikkal. Ez a tevékenységük független az eredmények e keretek közti felhasználásától.